FIGYELEM! FONTOS INFÓK! OSZD MEG!

FIGYELEM! FONTOS INFÓK! OSZD MEG!

„Láss, ne csak nézz!”

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

 

A közérthetőség kedvéért szeretnék néhány gondolatot megengedni magamnak. Ennek indoka részben Barabás Gyula barátom teljes elkeseredettsége, másfelől az, hogy kiesett egy hét az "életemből" és mikor visszataláltam az "agyhalálból", kiderült, idehaza csak mélyült a válság:



A)

A banki elszámolással kapcsolatos törvények azon ügyekre vonatkoznak, ahol az adós elismeri, meg akarta kötni azt (nem mást, pont azt) a szerződést, melyet a bank írásba foglalt, és annak a szerződésnek a részévé váltak az általános szerződéses feltételek.

Javasolnám a sokak által hivatkozott törvény legalább egy ízben történő elolvasását, de nem teszem, mert a magyar ember csak ír, nem olvas. (Tisztelet a kevés kivételnek.)

B)

Miután jómagam azt állítom, ügyfeleim nem akartak olyan szerződést kötni, nem jött létre az a szerződés, és az ászf sem vált a a részévé, így a devizás törvények hatálya nem vonatkozik rájuk.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

C)

Ergo a banki elszámolásnak semmi értelme nincsen, azon adathalmaz pusztán a bank tényállítása, melynek semmilyen jogkövetkezménye nincsen azokra nézve, akik a szerződés létrejöttének hiányát állítják, avagy a szerződés érvénytelenségét, de nem a Hpt. 213.§ alapján.

D)

A magukat szakértőnek tartó ügyvédek örömködtek, hogy az árfolyamrés semmisségi ok, és milyen ügyesek, hogy ezt megtalálták. Most örülhetnek, mert az állam a hibát orvosolták. Más kérdés, akkor beszélhetünk árfolyamrésről, ha valaki elismeri a szerződés létét, és a deviza nyilvántartás kifejezett létét.



E)

Az egyedüli út ebben a magyarok zöme által kívánt jogállamiságot nélkülöző szisztémában az, hogy akinek még van gerince, képessége a lényeglátásra, az szépen bírósághoz fordul jogvédelemért, és kéri a szerződés létre nem jöttének, avagy semmisségének deklarálását. Ez pedig járásbírósági hatáskör.

Bevallom, nekem is eltartott átlátni a jogalkotói káoszt ebben a kérdésben, és korábban én is törvényszéken indítottam pereket a létrejött szerződés egyes feltételeinek tisztességtelenségével kapcsolatban. Azonban a rengeteg bizonyítási cselekményt követően fel kellett ismerni, kizárt az egybehangzó akaratnyilvánítás teljes köre, így a jogi megoldást célzó érvelés okszerűen változott.

F)

Aki nem indít keresetet a bank ellen, az elveszik. 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás