Ezrek tüntettek a Kossuth téren

Néhány száz (az MTI becslése szerint több mint ezer) ember csatlakozott szombaton délelőtt ahhoz a demonstrációhoz, amelyet Budapestre, a Kossuth térre hívott össze a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete.

A szervezet vezetője, Kásler Árpád előzetesen egy interjúban elmondta, arra számít, hogy "hatalmas és tartós" tüntetés kezdődik ezzel az akcióval. A BAÉSZ elnöke a demonstráció céljaival kapcsolatban olyan értesülésekre hivatkozott, amelyek szerint "a végrehajtások felgyorsultak az utóbbi időben". Elmondta, hogy azoknak a csatlakozására számított, akiknek – mint fogalmazott – "elegük van az általános, döntésképtelen bírói gyakorlatokból, a hatóságok passzivitásából". 

         

A Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége által az "OTP Bank és társa" ellen indított perben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2012 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni. Az OTP törvényességi felülvizsgálatot kért.

A Kúria felfüggesztette a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. A pénzügyi jogok biztosa ezt úgy értékelte, hogy "jelentősen rövidülhet a későbbi eljárás, hiszen ennek hiányában a magyarországi per vesztese nyilvánvalóan maga is az Európai Bírósághoz fordulna".

"A Kúria emlékeztetett: a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt, ingatlan fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, amely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget deviza eladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a deviza eladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor deviza vételi árfolyamot alkalmazott. A bank ugyanis deviza alapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem is devizában törleszt. Devizaértékesítés (átváltás) nem történik. A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik. Ezért a másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztéskor is.

Az OTP Bank felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés megkötése idején hatályos Ptk. szerint, akkor, ha a szerződés világos és érthető. Megítélése szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része.

A Kúria egyebek mellett arra vár választ az EU Bíróságától, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított, és törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a "szerződés elsődleges tárgyának meghatározása" fogalma alá tartoznak-e.

         


Amennyiben nem, az eladási és vételi árfolyam különbözete vajon olyan díjazásnak tekintendő-e, amelynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható. E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?

Arra is választ vár a Kúria, hogy a "világos és érthető" feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie.

stop.hu

Video: Tovább folytatódnak a devizahitelesek megmentésére irányuló akciók. Mi lesz, ha lejár a kilakoltatási moratórium? A stúdióban Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa.

170 ezer devizahiteles családot fenyeget kilakoltatás – tárgyalásokat sürget a pénzügyi jogok biztosa

A pénzügyi jogok biztosa azt kezdeményezi, hogy kilenc nap múlva kezdődjenek meg a háromoldalú tárgyalások a kilakoltatással fenyegetett 170 ezer devizahiteles család problémájának megoldásáról. Ezt Doubravszky György nyilatkozta az MTI Hírcentrumnak szombaton a Kossuth téren tartott tüntetésen.

A Parlament elé Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke szervezett demonstrációt. A tüntetésre, amelyen az MTI Hírcentrum tudósítója szerint több mint ezren vettek részt, vidékről is érkeztek demonstrálók. Sokan nemzeti színű zászlót lengettek, néhányan transzparenst tartottak, amelyen a bankokat bírálták.

Doubravszky György megismételte: háromoldalú szakmai munkacsoport összehívását kezdeményezi a devizahitelesek gondjainak megoldására. Azt javasolja, hogy a kormány, a Magyar Bankszövetség és a civil érdekképviseleti szervezetek három-három szakértője haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a felek mielőbb kölcsönös egyetértésen alapuló megállapodásra jussanak.A biztos elsőként annak tisztázását javasolja, hogy devizahitel, vagy devizához között forinthitel sodorta kilátástalan helyzetbe az érintett adósokat.

Javasolja azt is, hogy a tárgyalások megkezdésével egy időben 45 nappal hosszabbítsák meg a március 1-jén hatályát vesztő – lakáshiteleseket, illetve a közműtartozást felhalmozókat érintő – kilakoltatási moratóriumot, s ez a határidő, a tárgyalások menetétől függően, közös szándékkal további 45 nappal hosszabbítható legyen.

A pénzügyi jogok biztosa a szombati tüntetésen úgy fogalmazott: a javaslatában, melyet meg is küldött a bankszövetségnek és a kormánynak, az szerepel, hogy két hét múlva, hétfőn üljenek asztalhoz, addig szavai szerint meg kell találni a minden fél által elfogadható szakembereket.Hangsúlyozta: az érzelmeket félretéve, szakmai módon kell megvizsgálni a kérdést.Reményei szerint őszre megtalálhatják a lehetséges megoldásokat. Hangsúlyozta: átfogó javaslat kell, mert szerinte az eddigi kormányzati megoldások, – amelyek bizonyos részproblémákat megoldottak – már nem elegendőek.

(MTI)

Szólj hozzá

Hozzászólás