ÉRVÉNYTELEN SZERZŐDÉSEK ? – friss hír autósoknak

Hitelszerződések ezrei lehetnek érvénytelenek?

"Amennyiben az Ön hitelszerződését az az autókereskedő írta alá, ahol autóját vette, s a hitelügylet 2010 előtt jött létre, viszont nem találja az autókereskedő cég nevét az MNB listáin, úgy vélhetően a hitelszerződése szabálytalan módon jött létre…"

A magyar lakosságot közel 4600 milliárd forintnyi, többségében külföldi pénznemben számolt adósság fojtogatja. Az érintett 700 ezer család többsége ingatlanhitele miatt került veszélybe. De mi a helyzet az ugyanígy csapdába került autóhitelesekkel? Lapunk megtudta, szerződések ezreit köthették meg szabálytalanul. A teljes cikk.

A Magyar Nemzet tavaly márciusban számolt be arról, hogy egy gépjárműhitel-szerződésről a bíróság jogerősen kimondta annak érvénytelenségét. A pénzintézet ugyanis nem maga kötötte meg a szerződést, hanem egy olyan autókereskedőt bízott meg az ügylettel, akinek erre nem volt jogosultsága. Ezután az ország számos pontjáról kerestek fel bennünket olyan adósok, akik elmondták, hogy az ő kölcsönszerződésüket is autókereskedő írta alá a pénzintézet nevében. Az a kereskedő, akitől az autójukat vásárolták.

Az MNB nyilvántartása
A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint azt, hogy a pénzintézetek nevében mely vállalkozások voltak jogosultak a hitelszerződések aláírása a 2009. december 31-én a hatályos engedélyek alapján a bankok esetében itt olvashatják, az egyéb pénzintézetek esetében pedig itt tekinthetik meg. A listák tartalmazzák mindazon pénzintézeteket, amelyek igénybe vettek olyan vállalkozásokat, amelyek a nevükben eljárhattak, illetve azon cégek, úgynevezett ügynökök listáját is, amelyek jogosultak voltak a velük kapcsolatban álló pénzintézet nevében önállóan eljárni. Amennyiben az Ön hitelszerződését az az autókereskedő írta alá, ahol autóját vette, s a hitelügylet 2010 előtt jött létre, viszont nem nem találja az autókereskedő cég a nevét az MNB listáin, úgy vélhetően hitelszerződése szabálytalan módon jött létre..

A külföldi pénznemben elszámolt hitelek esetében nem csupán az ingatlanalapú kölcsönök miatt kerültek veszélybe az adósok, hanem autóhitelesek tömegei sem voltak képesek törleszteni felvett kölcsönüket. Utóbbiak közt akadt például olyan is, aki hárommillió forintért vette meg az autóját, és a vásárláshoz több mint kétmillió forint hitelt igényelt egy pénzintézettől. Az illető az évek során szinte a teljes összeget visszafizette a banknak, azonban a külföldi pénznem árfolyamváltozása miatt a pénzintézet számításai szerint további négymillió forinttal tartozott. Az adós tehát a futamidő végére több mint háromszor annyi pénzt fizet vissza a banknak, mint amennyit folyósítottak neki.A szerződést aláíró személye több szempontból sem elhanyagolható. Ha a pénzintézet helyett  egy pénzügyi ismeretekkel nem rendelkező autókereskedő járt el a bank képviseletében, akkor kérdéses, hogy az ügyfél megkaphatta-e a megfelelő tájékoztatást az igényelt kölcsönről és annak kockázatairól. Nem véletlen, hogy törvény szabályozza, ki és milyen feltételekkel járhat el egy pénzintézet képviseletében.

Az említett bírósági ítéletet követően megkerestük az adóst képviselő ügyvédet. Bihari Krisztina elmondta: rengeteg, akár több ezer hasonló hitelszerződést köthettek a pénzintézetek országszerte, amelyeket egyenként kellene kivizsgálni. Hozzátette, hogy a törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy egy autókereskedő a pénzintézet nevében aláírja a hitelszerződést, de csak meghatározott szabályok szerint, az akkor még önállóan létező Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzésével. A nyertes perről szólva az ügyvéd elmondta: ebből az esetből kiderül, hogy ha a pénzintézetek hasonló gyakorlatot követtek, vagyis hitelszerződéseiket arra nem jogosult autókereskedők írták alá, akkor a legalapvetőbb szabályokat sem tartották be. Ez pedig azt is jelenti, hogy szerződések ezrei lehetnek érvénytelenek.

Ki írhatott alá?

Azt, hogy egy pénzintézet képviseletében miként járhatott el önállóan például egy autókereskedő, az 1996. évi pénzintézeti törvény szabályozta. A törvény hatályba lépésétől kezdve 2010-ig az autókereskedők alapvetően kétféleképpen járhattak el a pénzintézetek képviseletében. Az egyik esetben az autókereskedő aláírhatta a bank nevében a hitelszerződést, a másikban csupán összehozhatta a pénzintézetet és az ügyfelet – fejtette ki a főként devizahiteles ügyekkel foglalkozó jogász lapunknak. Mint mondta, az autókereskedők mindkét esetben úgynevezett ügynökei lettek a pénzintézeteknek. Ha tehát 2008-ban egy vásárló egy autókereskedésben vett autót, és a vásárláshoz kölcsönt is igényelt, a hitelszerződést pedig maga a kereskedő írta alá, akkor csak abban az esetben jött létre törvényesen a hitelügylet, ha a szóban forgó autókereskedő jogosult volt a pénzintézet nevében eljárni. A 2010-es dátum azért is fontos, mert az ezt megelőző időszakban élte reneszánszát a külföldi pénznemben elszámolt hitelezés – tette hozzá a szakember.


Nem volt rá jogosítványuk

A szabályok ismeretében megkerestük a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületét (MGOE). Arról érdeklődtünk náluk, hogy tapasztalataik alapján a szervezetükbe tömörülő autókereskedők rendelkeztek-e jogosítvánnyal arra, hogy egy pénzintézet képviseletében önállóan eljárva hitelszerződéseket írhassanak alá.
Fojt Attila, az országszerte jelentős tagsággal bíró egyesület elnöke elmondta, a gépjármű-kereskedők között azok voltak többen, akik csupán elősegíthették a hitelfelvétel létrejöttét, de nem írhattak alá hitelszerződést. Mint mondta, ő nem is tud arról, hogy volt-e egyáltalán olyan autókereskedő, amelyik a pénzintézet nevében jogosult lett volna a hitelszerződés aláírására. Annak tükrében azonban, hogy autóhitelesek országszerte arról számoltak be, hogy szerződésüket az autókereskedő írta alá, meglepő az egyesület tájékoztatása.

Jogkövető bankszektor?
Az adósok és az autókereskedők közti ellentmondás azért is különös, mert a bankszövetség mindig is következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a bankszektor a törvények szigorú betartása mellett hitelezett adósainak. – A Magyar Bankszövetség és minden tagintézménye elkötelezett a jogszabályok és a bírósági döntések maradéktalan betartása mellett. A Kúria döntésével pedig megerősítette, hogy a bankszektor eddig is jogkövető magatartást gyakorolt. (Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára a Kúria devizahitelekről alkotott jogegységi decemberi határozatát követően nyilatkozott így.)

Kinek volt engedélye?

A tisztánlátás érdekében lapunk a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) fordult, hogy a PSZÁF beolvadása után az immáron a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátó intézménytől kikérjük azon pénzintézetek megbízásából ügynökként tevékenykedő autókereskedők listáját, amiből kiderül, kik voltak jogosultak a pénzintézetek nevében hitelszerződések aláírására.

Az MNB adataiból kiderült, hogy az autóhitelezéssel is foglalkozó pénzintézetek szinte elvétve használtak ügynökként olyan vállalkozásokat, amelyek jogosultak voltak a nevükben hitelszerződések aláírására. A Merkantil Bank például mindössze három olyan vállalkozással állt kapcsolatban, amely autókereskedéssel is foglalkozott. Ez azért is meglepő, mert úgy tudjuk, hogy a Merkantil Bank helyett tömegesen írták alá a hitelszerződéseket országszerte az autókereskedők, s ezt a lapunknál jelentkezett adósok is alátámasztották.

Egy budapesti férfi például az M7-es autópálya budapesti bevezető szakasza melletti egyik autókereskedésben vette autóját 2008-ban. A vásárláshoz szükséges hitelt a Merkantil Bank biztosította. A hitelszerződést az autókereskedő írta alá, a bank képviseletében senki nem volt jelen szerződéskötéskor.





Hasonlóképpen az említett bank képviselőjének jelenléte nélkül írta alá egy autókereskedő egy szegedi vásárló hitelszerződését 2007-ben. De egy szentesi lakos is arról számolt be, hogy noha a Merkantil Bank folyósította a hitelt a 2008-ban vásárolt autójukhoz, a szerződést az autókereskedő írta alá. Esetükben szinte biztos, hogy nem volt jogszerű a szerződéskötés, ugyanis ezek a kereskedések nem szerepeltek az MNB által elküldött listákon. Azaz az adós vélhetően sikerrel perelhetné a bankot a szerződés érvénytelensége miatt. Ezt már Bihari Krisztina ügyvédtől tudtuk meg, aki az eset jogkövetkezményéről szólva elmondta, a polgári törvénykönyv szerint az engedély nélküli szerződéskötés a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Kerestük az ügyben a Merkantil Bankot, azonban több mint harminc nap elteltével sem kaptunk választ tőlük.

Meglepő adatok a nagy autóhitelezőknél

Az MNB megküldött összesítése szerint a CIB Lízing Zrt. – amely meghatározó szerepet töltött be a magyar autóhitel-piacon – mindössze egyetlen olyan vállalkozással állt kapcsolatban, amely eljárhatott a CIB képviseletében, annak nevében aláírhatott egy hitelszerződést. Ugyanakkor a CIB adósai közül is többen megkeresték lapunkat, s kivétel nélkül arról számoltak be, hogy az az autókereskedő írta alá hitelszerződésüket, ahol autójukat vásárolták. Így például az a két budapesti adós, akik közül az egyik 2007-ben, a másik 2009-ben vásárolt autót, és a szükséges hitelt a CIB Lízing Zrt. biztosította. Azonban egyik esetben sem a CIB képviselője, hanem maga az autókereskedő volt a szerződés aláírója. Továbbá Kecskemétről is kaptunk híreket, hogy a CIB helyett az autókereskedő írta alá a hitelszerződést. Ezekben az esetekben is tanácsosabb lenne az adósoknak bírósághoz fordulniuk, mivel ezek a kereskedések sem szerepelnek az MNB listáján.

Ugyanilyen meglepőek az MNB adatai az autóhitel-piacon jelentős hitelállománnyal rendelkező Lombard Lízing Zrt. esetében is. E pénzintézet ugyanis szintén csupán néhány olyan vállalkozással/ügynökkel állt kapcsolatban, amelyek a Lombard képviseletében jogosultak voltak hitelszerződések aláírására. A Lombard esetében ugyancsak több helyről, Budapestről, Sopronból és Kaposvárról is érkeztek jelzések lapunkhoz, hogy a 2007 és 2009 között vásárolt autókhoz biztosított kölcsönök szerződését olyan autókereskedők írták alá, akiknek nyoma sincs az MNB listáján.

A Magyar Nemzeti Bank adatai tehát rávilágítanak arra, hogy alig volt olyan autókereskedő Magyarországon 2010 előtt, aki a pénzintézetek nevében jogosult lett volna hitelszerződések aláírására. Felmerül tehát, hogy a pénzintézetek hitelszerződések ezreit kötötték meg szabálytalan, törvénytelen módon. Ezekben az esetekben az adósok jó eséllyel támadhatják meg szerződéseiket a bíróságon. Ugyanakkor jogi szakértőink arra figyelmeztetnek: amennyiben a szerződés érvénytelen, az nem jelenti azt, hogy a kapott hitelt ne kellene visszafizetni, mindössze annyit, hogy felül kell vizsgálni a szerződést, s előfordulhat, hogy szerződés semmissége olyan elszámolási helyzetet eredményez, amely megállapíthatja, hogy az adós jelentősen kevesebb összeggel tartozik, mint amennyit a bank követel tőle. Az MNB adataiból kiderül, hogy a 2010. január 1-je előtt megkötött hitelszerződéseket mely autókereskedők írhatták alá a bankok és egyéb pénzintézetek nevében.

Jelentős szigorítás 2010-től

A pénzintézetek képviseletében eljáró személyek tekintetében felmerült problémát, miszerint sok esetben vélhetően ellenőrzés nélkül írtak alá hitelszerződéseket arra nem jogosult személyek, valószínűleg a jogalkotó is észlelte. 2010. január 1-jén ugyanis jelentősen szigorodtak az úgynevezett ügynökökre vonatkozó szabályok. Ezt követően ahhoz, hogy valaki a pénzintézet helyett eljárhasson, annak nevében akár egy hitelszerződést aláírjon, komoly pénzügyi vizsgát kellett tenni a PSZÁF-nél, s csak a vizsga birtokában volt jogosult például egy autókereskedő a bank helyett eljárni.

Alapvető szabályokat hágtak át?
Noha Felcsuti Péter, a bankszövetség korábbi elnöke legutóbb arról beszélt az ATV-ben, hogy azt nem lehet mondani, hogy a bankok nem tájékoztatták az adósokat, jogi szakértőink szerint amennyiben tömegesen írták alá a hitelszerződéseket arra nem jogosult autókereskedők, akkor előfordulhat, hogy a bankok tájékoztatási kötelezettségeiknek sem tettek eleget. Ha ugyanis hitelszerződés aláírásakor nem voltak jelen a pénzintézetek szakképzett munkatársai, akkor kérdéses, hogy az autókereskedők mekkora mértékben tudták feltárni az adósok előtt a devizahitel- felvétel kockázatait.

 

 

 

 

 

 

 

Forrás:  MNO

Szólj hozzá

Hozzászólás

Read previous post:
ADÓKEDVEZMÉNY-SOKAKNAK JÁR, DE KEVESEN TUDNAK RÓLA.
ADÓKEDVEZMÉNY-SOKAKNAK JÁR, DE KEVESEN TUDNAK RÓLA

Nagyon sokan nem tájékozódnak eléggé az adóbevallás elkészítése előtt. A könyvelő, vagy a munkáltató pedig nem tud mindent az adózóról,...

DR. LÉHMANN: AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MEGCSÚFOLÁSA
DR. LÉHMANN: AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MEGCSÚFOLÁSA

Fővárosi Törvényszék Elnökének B u d a p e s t Tisztelt Törvényszéki Elnök Úr!   Az alábbiakban ide másolom...

Close