ÉLJENEK A BANKOK, ÉLJEN A BANKSZÖVETSÉG!

A "devizás" probléma kapcsán már tapasztalhattuk, hogy amint az átvert károsultak találnak egy hibát a bankok által készített szerződésekben, amely akár a szerződés érvénytelenségéhez is vezetne, azt szinte azonnal orvosolják a politikusok, vagy a legfőbb jogi fórum vezetői.

 

Ezzel a magatartásukkal védik a bankokat, és lezárják a jogérvényesítés lehetőségét a "deviza" károsultak előtt.



Erről szól az ÉnPénzem alábbi cikke is.

Tavaly év végén számos egykori devizahitelesben fellángolt a remény, hogy a Kúria döntése alapján leállnak az ellenük indított végrehajtások.

A 2015 decemberében hozott ítéletről kiadott közlemény azonban már nem elérhető (lásd ITT), a döntésért pedig gyakorlatilag elnézést kértek a Bankszövetségtől.

A devizahitelesek és „érdekvédőik” körében jókora felháborodást keltett az a levél, amelyet Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a Bankszövetségnek írt. Ebből az derül ki, hogy a tavaly decemberben a Kúrián hozott ítéletet a Kúria „nem tartja irányadónak”, a jövőben ilyen döntés nem várható. Mielőtt valaki kiszivárogtatásra gondolna, erről szó sincs. Az egyik most folyó bírósági eljárásban a bank jogásza csatolta a levelet a peranyaghoz.

„Ez sima hivatali visszaélés, és a bírói függetlenség tudatos, célzatos, igen durva megsértése” – állította Marczingós László ügyvéd. A Hitelszövetség szerint a köztársasági elnöknek tisztázni kell az ominózus levél elfogadhatóságát egy jogállamban. A devizahitelesek körében már el is indult egy mozgalom, amelyben mától a hónap végéig a Kúria előtti találkozóra hívnak. Az egyik felszólításuk: „Ne hagyjuk, hogy a Bankszövetség irányítsa a Kúriát, a bíróságokat!”. Célul tűzték ki azt is, hogy adják ki nekik az „eltitkolt devizahiteles ítéletet”.

Kedves olvasó! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A Hitelesmozgalom tavaly decemberben közösségi oldalán közzétette a Kúriával folytatott levelezését. A kúriai devizahiteles ítéletével kapcsolatban Wellmann György azt a választ adta nekik, hogy az ítéletekről anonimizált formában 3 hónap elteltével lehet oldalanként 300 forintért kérni fénymásolatot. Az ítéletet ilyen módon a befizetés igazolását követően van lehetőség megismerni.



Érdekes egybeesés a dátumoknál

A tavaly decemberi ítéletről kiadott sajtóközlemény egyébként a Kúria honlapján ugyan már valóban nem elérhető, de – ahogy az egyik érintett fogalmazott – a net szerencsére nem felejt. Archivált formában tehát fellehető a tájékoztatás (ami akkor még hivatalos volt). A dolog lényege röviden az, hogy amennyiben a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget, és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani, akkor indokolt a végrehajtás megszüntetése.

A banki gyakorlat alapján pedig ez azt jelenthette volna, hogy szinte egyetlen volt devizahitelest sem lehet a nemfizetésért ilyen módon szankcionálni. A szerződésekben ugyanis majdnem kizárólag a forintösszeget tüntették fel a bankok. Ahogy akkoriban és azóta is (megjegyezzük, logikusan) indokolták, azért mert az adós meghatározott forintösszeget szeretett volna kölcsön kapni. Ellenkező esetben – vagyis ha a szerződés a devizaösszeget tartalmazza –, akkor mire a folyósításra sor kerül (sokszor hetek teltek el a szerződéskötést követően), a hitel összege lehetett volna több, de akár kevesebb is a kértnél.

A Bankszövetség akaratát jól tükrözi egy korábbi cikk is: BANKSZÖVETSÉG: SZŰNJÖN MEG A BANKOK PERELHETŐSÉGE!

Az ítélet és a kollégiumvezető levele között több mint négy hónap telt el. Addig kifejezetten csönd volt. Véleményünk szerint nem véletlen, hogy most vált forróvá ez a téma.



Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása, amiben pontról pontra végigveszik, mit is kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal. A magáncsőd egykori devizahitelesekre vonatkozó határidejét viszont csak nemrégiben sikerült kitolni – március elsejéről 2016. szeptember 30-ára. Az erről szóló törvénymódosítást április 11-én hirdették ki a Magyar Közlönyben (ugyanazon a napon, amikor a Wellmann-levél született). Az új dátumot – mint arról szintén rendelkeztek – a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

Neked mi a véleményed az ilyen típusú jogállamról? Az oldal alján megírhatod.

Szólj hozzá

Hozzászólás