ELÉVÜLÉS – BEHAJTÁSI FELSZÓLÍTÁS ESETÉN MIT TEHETÜNK?

  • Googleplus
  • Youtube

Szinte mindenki esett már késedelembe önhibájából vagy azon kívül valamilyen közműszámla vagy parkolási díj kiegyenlítésével. Ebből csak akkor adódik komolyabb probléma, ha a tartozás időben elhúzódik vagy tetemesen felhalmozódik. 

 

Ilyenkor a szolgáltató jogi lépést kezdeményez, a követelés nagyságától függően fizetési meghagyás vagy per formájában. A szolgáltatói követelés jogszerűségét és összegét megállapító közjegyzői vagy bírósági döntést követően – legalábbis, ha továbbra sem fizetjük meg a tartozást – a szolgáltatónak végrehajtási eljárást kell kezdeményeznie ahhoz, hogy a követelését érvényesíthesse velünk szemben.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Márpedig egyes tartozás típusok esetén erre viszonylag rövid határidő áll a szolgáltató rendelkezésére. Ha ugyanis ezen törvényi határidőn belül nem kezdeményezi a végrehajtási eljárást velünk szemben, akkor a végrehajtási jog elévül. A parkolási díj és pótdíj tartozás esetén egy éven belül van csak helye eljárás indításának, és ha megszületett a marasztaló döntés, annak napjától számítottan szintén egy éven belül kell végrehajtást kérni. Ugyanez a helyzet a távközlési (telefon, internet stb.) szolgáltatásból eredő tartozás esetén is. A gázszolgáltatással kapcsolatosan két év az elévülés törvényi határideje.

Az elévülés beállta azt jelenti, hogy a szolgáltató elkésett, és az adóssal szemben az eredeti követelés behajtása érdekében már nem léphet fel törvényes keretek között, illetve nem léphetne fel. A gyakorlatban ugyanis azt tapasztalni, hogy a szolgáltatók az elévült követeléseiket is igyekeznek végrehajtás útján érvényesíteni. Mindezt tehetik azért, mert egyfelől a legtöbben sajnos nincsenek tisztában a fenti határidőkkel, nem is tudják, hogy elévülési kifogással élhetnének. Másfelől a végrehajtási eljárásban sem a bíróság, sem a végrehajtónak nem kell saját magától észlelnie vagy vizsgálnia a követelés elévültségét, arra mindig az adósnak kell felhívnia a figyelmet.

Az elévülésre, ha észleljük, jobb minél előbb hivatkozni a velünk szemben indított eljárásban. Amennyiben ugyanis már csak bírósági végrehajtó előtt tesszük ezt, akkor „csak” a követeléstől tudunk megszabadulni, de az addigi eljárási költségek nagy részétől sajnos nem. Egy hétköznapi, egyszeri parkolási díj meg nem fizetéséből indult eljárásban, még ha csak a végrehajtás során kapunk is észbe az elévülést illetően, akkor is legalább húszezer forintot tudunk lefaragni a végösszegből. Ha még a végrehajtás előtt kifogással élünk, akár dupla ennyit is spórolhatunk.

Felvetődik a kérdés, mi van akkor, ha a követelés teljes megfizetését követően vettük észre, hogy elévült követelést hajtottak be rajtunk?

Sajnos ebben az esetben már nem tehetünk semmit, emiatt nem támaszthatunk viszontkövetelést a szolgáltatóval szemben. A szolgáltatók tartozásainak behajtásával megbízott szervezetek természetesen tökéletesen tisztában vannak a határidőkkel, de kommunikációjuk során erről természetesen szót sem ejtenek, sőt, arra is akadt példa, hogy az elévülés lehetőségét is letagadták az ügyfél előtt. Érdemes és kifizetődő lehet tehát a határidőkre figyelnünk, ha pedig bizonytalanok vagyunk az elévülést illetően, kérjünk felvilágosítást fogyasztóvédelmi szervezettől vagy jogi képviselőtől.


dr. Vágány Tamás 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás