ELESETT AZ ERSTE BANK HATVANBAN

A Kúria nem állt a bankok oldalára, amit legékesebben a 10/2013. számú gazdasági elvi határozata bizonyít.

Ennek alapján minden olyan külföldi devizában nyilvántartott kölcsönszerződés semmis, amelyikben az árfolyamrés – azaz az adott deviza vételi és eladási árfolyama közötti különbség – nincs benne. A Kúria jogegységi határozata kimondja ugyan, hogy ez a „hiba” javítható, ám a jelzálog alapú szerződéseknél ez a probléma nem orvosolható.

A bankok ilyen esetekben csak elszámolásra tudnak pert indítani – mondta lapunknak a Bátor Program Egyesület képviselője. Papp Péter tegnap a Hatvani Járásbíróságon olyan ügyfelet képviselt, akinek a szerződését öt pontban mondta ki érvénytelennek a bíróság, ezért azt indítványozta, ügyfelének ne kelljen kamatot fizetnie. Papp „büntető nyereségnek” nevezte azt a kamatot, amit olyan szerződés alapján kellene megfizetni, amely a bank részéről jogszabályok megszegésén alapul.

A Hatvani Járásbíróságon még novemberben vérzett el egy bank kölcsönszerződése: a bíróság legkevesebb öt pontban mondta ki az érvénytelenséget.


Az ügy érdekessége, hogy nem „devizahitel” ügyben mondta ki jogerősen – a pénzügyi szolgáltató ugyanis nem fellebbezett – az érvénytelenséget, hanem egy szimpla forint személyi kölcsön tárgyában. Jobbára olyan problémák miatt, amelyek fennállnak a devizahitelnek mondott, ténylegesen deviza nyilvántartású forintkölcsönöknél is.

A Hatvani Járásbíróság közbenső ítéletet hozott az érvénytelenség tekintetében, az ügyfél és az érintett pénzintézet közötti elszámolásra pedig tegnap került sor. A személyi kölcsön jogügyletet az Erste Bank Hungary Zrt.-től „megvásárló” követeléskezelő, az EOS Faktor Magyarország Zrt. indított keresetet a tartozás megállapítása érdekében. Az ügyfél érdekében fellépő alperes, a Bátor Program Egyesület képviselője, Papp Péter a bíróságon „történeti lépésre” szánta el magát, a perben ugyanis azt indítványozta, hogy a pénzügyi jogszabályokat megsértő bank esetében ügyfelének egyáltalán ne kelljen kamatot fizetnie. Ilyen tárgyú indítványt hazai bíróságokon bankkal szemben még nem tettek.

Az egyébként mérnök végzettségű Papp a bíróságon „büntető nyereségnek” nevezte a követeléskezelő igényét. Ez egyébként lényegesen, nagyságrendekkel szerényebb volt mint a szerződésben szereplő kamat, mindössze a mindenkori jegybanki alapkamat mértékére irányult. Az EOS Faktor jogi képviselője a polgári törvénykönyvre hivatkozva „pénzhasználati díjat” kért megállapítani, mondván, az ügyfél a pénzt megkapta, hiába mondta tehát ki az érvénytelenséget a bíróság, az eredeti állapot helyreállítása azt is jelenti, hogy a pénzintézetnek nem csupán a nyújtott kölcsön teljes összege, hanem a pénzhasználatért díj is jár.

A Hatvani Járásbíróság elsőfokú ítéletében a civil egyesület indítványát elutasította, így az ügyfélnek a kölcsönt a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével növelten kell visszafizetnie. Az ítélet nem jogerős. A szerződés érvénytelenségét az említett ügyben több más ok mellett a teljes hiteldíj mutató téves megállapítása, számítása okozta. Ebben nem tüntette fel az Erste Bank például a hitelfedezeti biztosítási díjat, a biztosítás és garancia díját, a kölcsönhöz kötődő számlavezetési díjat.


Szintén érvénytelenséget okozott, hogy a fogyasztói szerződésben kedvezőtlenül – tehát a fogyasztó hátrányára – egyolda­lúan kizárólag a kamatot, a díjat vagy költséget lehet módosítani, ám csak a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározása, valamint az árazási elvek írásos rögzítése esetén. „Ezek a hiányosságok – mondta lapunknak Papp Péter – a deviza nyilvántartású forinthitelekben is tetten érhetők, sőt azoknál a helyzet még súlyosabb a pénzintézetek szempontjából, ezt a Kúria 10/2013. számú gazdasági elvi határozata is rögzítette. Ez ugyanis kimondja, hogy a lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben a kétnemű devizaárfolyam – vételi és eladási – alkalmazása során felmerülő különbözet költségnek minősül, a mérték feltüntetésének hiánya a szerződés semmisségét eredményezi.”

A gyakorlatban tehát minden olyan külföldi devizában nyilvántartott szerződés semmis, amelyben az árfolyamrés nincs benne. Olyan szerződés, amelyikben ez szerepel, gyakorlatilag nem is létezik – jegyezte meg lapunknak Molnár Imréné, a miskolci Devizajog Iroda vezetője. A Hitelsikerek.hu honlap adatai szerint több százra tehető a semmissé nyilvánított deviza alapú jogügyletek száma.

Bán Károly – Magyar hírlap

Szólj hozzá

Hozzászólás