ELÁLLÁS A SZERZŐDÉSTŐL-CÉLRAVEZETŐ LEHET?

ELÁLLÁS A SZERZŐDÉSTŐL – CÉLRAVEZETŐ LEHET?


A szerződéstől való elállással kapcsolatban ügyvédek, és pénzügyi szakértők is megszólaltak már. Olvasd végig a cikket, megéri!..Ahogy az EU-s döntéshozatal megérkezik a Pénzintézetek nagy bajban lesznek….ja és oszd meg a cikket!

 

Korábban többek között dr. Léhmann György nyilatkozott az elállásról IDE KATTINTVA, illetve egy elállási nyilatkozatot is közzétett IDE KATTINTVA.




De a szerződéstől való elállásról tájékoztatót írt dr. Kriston István is IDE KATTINTVA olvashatod, illetve a témával kapcsolatban megszólalt Kevin, az „álarcos ügyvéd” is IDE KATTINTVA hallgathatod.

Most pedig alább olvashatod Dr. Budaházi János ügyvéd tájékoztatóját az elállásról:

 

TÁJÉKOZTATÓ A HITELSZERZŐDÉSTŐL VALÓ ELÁLLÁSRÓL !

2017.03.29.

Sajnos ez már 2015-2016 elején sem volt eredményre vezető.

Előszó: Ami túl szép, hogy igaz legyen …nem igaz!

Indoklás:

Manapság több olyan információ is olvasható, amely egyszerű megoldással kecsegtet, de valójában nem helytálló.

Éppen ezért fel kell felhívni a figyelmet, hogy a szerződéstől való elállás gyors és egyszerű megoldásnak tűnhet, azonban nem járható út.

A polgári jogviszonyokban általános szabály, hogy szerződéstől elállni nem lehet, kivéve akkor, ha erre valamelyik szerződő felet maga a szerződés, vagy jogszabály jogosítja fel.




A kölcsönszerződésben nincs olyan rendelkezés, amely bármelyik felet feljogosítaná az elállásra!

Fel kell hívni a figyelmet, hogy az elállás nem azonos a felmondással. Felmondásra a szerződésszegés esetén van lehetőség, ugyanakkor a szerződésszegés nem ad lehetőséget az elállásra!

Mivel a kölcsönszerződések az elállás jogát nem biztosítják, meg kell vizsgálni, hogy jogszabály lehetőséget ad-e az elállásra.

Ami többeket megtéveszt, az a régi Ptk. 226. § (2) bekezdésének rendelkezése.

Ez lényegében arról szól, hogy ha a jogszabály (adott esetben a forintosítási törvény) a már megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, akkor elállhat az, akinek az lényeges, jogos érdekeit sérti.

Első ránézésre, úgy tűnik, mintha felmerülne az elállás lehetősége !!!

Valójában azonban nem !!!

Az elállás ugyanis csak akkor jogszerű, ha törvényi szabályozás lényeges, jogos érdeket sért.

Az igaz ugyan, hogy a forintosítási árfolyam lényegesen magasabb, mint a felvételkori árfolyam, de lényegesen alacsonyabb annál, mintha a szerződést az aktuális piaci árfolyamon kellene teljesíteni.

A lényeges és jogos érdek sérelme tehát csak akkor valósulna meg, ha piaci árfolyam a forintosítási árfolyam alá süllyedne, így az adósok lényeges és jogos érdekét sértené, hogy a törvényi árfolyam magasabb, mint a valós, piaci árfolyam.

Sajnos azonban nem ez a helyzet.

A piaci árfolyam magasabb, mint a forintosítási árfolyam, így lényeges és jogos érdek sérelmére nem lehet hivatkozni !!!

A helyzet csapdájából az adós csak akkor szabadulhat, ha a bíróság megállapítja, hogy a szerződés érvénytelen vagy azt, hogy az árfolyamkockázat fogyasztóra történő áthárítása tisztességtelen!

E kérdésekben csak bíróság peres eljárás keretében foglalhat állást.

loading…


A szerződés érvénytelensége amint az a fentiekből kitűnik nem ok az elállásra, ha valamely fogyasztó úgy véli, hogy az egyes szerződési feltételek tisztességtelenek és rá nézve hátrányosak, vagy a szerződés érvénytelen akkor ennek megállapítását bíróságtól kell kérni !!!

Ezekben a perekben figyelemmel kell lenni a 2014. évi DH- törvény rendelkezését is, mely törvényt többször is módosítottak.

A legutóbbi módosítás lényege az, hogy a perekben a forintosítás adatait is figyelembe kell venni, azonban ez nem jelenti azt, hogy az adósoknak érvénytelen szerződés esetén is úgy kellene teljesíteni, mintha a szerződése érvényes lenne.

Az új szabály lényege, hogy a forintosítás következtében előállt tőketartozásból le kell vonni azt az összeget, amit az adós érvénytelen vagy tisztességtelen szerződési feltételek alapján a banknak fizetett.

Mindez az adós tartozását "csökkenti".

Visszatérve az elállásra.

Mi történik, ha az adós a fentiek ellenében mégis elállna ?

Ezt a bank úgy értékeli, hogy az adós nem törleszt, ezért szerződést szeg.

Ennek következményeként felteszi a KHR listára, majd felmondja a szerződést.

A szerződés felmondását pedig végrehajtási eljárás követi.

Így aztán mégiscsak az adós lesz kénytelen pert indítani a végrehajtási eljárás megszüntetése érdekében, hivatkozva arra, hogy ő a szerződéstől elállt.

Ilyenkor azonban a bíróság vizsgálja, hogy az elállás jogszerű volt-e vagy sem.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ha pedig arra következtetésre jut, hogy a régi Ptk. 226. § (2) bekezdésében szabályozott feltétel nem áll fenn, azaz a törvényi módosítás nem sértette az adós méltányos és jogos érdekét, mivel az adós jobban járna, ha a forintosítási árfolyamon teljesítene, mintha a piaci árfolyamon, akkor a végrehajtást nem fogja megszüntetni !!!

Az elállás tehát egy esetleges végrehajtási eljárás megakasztására sem alkalmas !!!

Nem is beszélve arról, hogy elállás esetén, a szerződéskötés előtti állapotot kell helyreállítani, ami azt jelenti, hogy a még hátralékos tartozást egy összegben és haladéktalanul a bank részére meg kellene fizetni !!!

Ezért tehát arra szeretnénk felhívni a hitelkárosultak figyelmét, hogy mielőtt bármilyen lépésre elszánnák magukat, a helyzetet átgondolva járjanak el, és mindenekelőtt alaposan tájékozódjanak és ne adjanak esélyt a bankoknak, hogy még egy végrehajtási pert is a nyakukba varrjanak !

loading…


A végrehajtást (ami miden esetben a Járásbíróságokra tartozik) nem lehet megállítani, csak ha szerződés érvénytelensége, semmissége iránti peres eljárás a Törvényszéken folyamatban van !!!

(a „deviza” szerződés érvénytelensége iránti perek Törvényszéki hatáskőr !)

A Pp. 397/L § (2) bekezdése szerint, ha a 2017. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a felperes 2017. január 1-jén vagy azt követően terjeszt elő a Pp. 369 § a) pontja szerinti kérelmet, a 2016. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.

A (4) bekezdés szerint, ha 2017. január 1-jén a Pp. 369 § a) pontja szerinti érvénytelenségre alapított végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per, valamint a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában indított per is folyamatban van, a Pp. 369 § a) pontján alapuló perben eljáró bíróság az eljárást felfüggeszti a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig!

A felsoroltak miatt kell pert indítani a Törvényszéken, és amint befogadta a Törvényszék és kitűzte a tárgyalást, fel is lehet függesztetni a pert az EU-s döntéshozatalig!

Ebben az esetben a hitelkárost minimum 3 évet nyer, és csak utána folytatódhat tovább a per. Aki az EU-s irányelvet ismeri, az jól tudja, hogy a TÖRVÉNYSZÉKRE beadott hitelszerződések semmissé válnak, mert az EU-s jogszabályok betartása KÖTELEZŐ MINDEN TAGÁLLAMNAK !!!

A Fővárosi Törvényszék '2016/4. számú végzésével előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága

(továbbiakban: EUB) előtt a DH. 2. törvény 37. §-a, 37/A. §-a és további rendelkezései, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény egyes szabályai és a vonatkozó uniós jog összhangja tárgyában.

Az előzetes döntéshozatali eljárás az EUB előtt C.-483/16. szám alatt van folyamatban.

Az EUMSZ 267. Cikke, valamint az EUB kialakult ítélkezési gyakorlata szerint az EUB előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntése a vitatott uniós jog értelmezését illetően a kérdést feltevő tagállami bíróságra kötelező !!!

Egyelőre sajnos még a magyar jogszabályok vannak életben !!!

loading…


Az döntéssel az EUB így egyértelműsít és meghatározza az uniós szabályok jelentését és hatályát úgy, ahogyan azt már annak hatályba lépésétől fogva értelmezni és alkalmazni kell, vagy kellett volna.

Az érdemi határozat meghozatala szempontjából a törvényszék álláspontja szerint lényeges előzetes kérdés, hogy a DH2. törvénynek az előzetes döntéshozatali eljárás által érintett szabályai egyáltalán alkalmazhatóak-e.

Amennyiben ugyanis az előzetes döntéshozatali eljárásban az EUB a DH2. törvény egyes szabályainak az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét állapítaná meg, akkor e szabályokat a magyar bíróságok nem alkalmazhatják !!!

Szintén vizsgálatot kért egyes kérdések értelmezésében a Bíróság az 1993. április 5-i 93/13/EGK IRÁNYELVÉT a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek értelmezéséről.

Ahogy az EU-s döntéshozatal megérkezik a Pénzintézetek nagy bajban lesznek !!!

Aki ismeri az EU-s irányelvet az jól tudja, hogy a TÖRVÉNYSZÉKRE beadott hitelszerződések semmissé válnak, mert az EU-s jogszabályok betartás KÖTELEZŐ MINDEN TAGÁLLAMNAK !!!

Ügyvédi iroda elérhetősége:

Dr. Budaházi János ügyvéd, 2030. Érd. Mályva utca 14.

Tel: 06-70-632-3583 Vezetékes telefon/fax: 06-23-360-472

H-CS 08:00-16:00-ig, Pénteken 08:00-15:00-ig Ügyelfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges. 

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás