EGYMILLIÓS TARTOZÁSIG JÖHET AZ EGYEZKEDÉS

Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy egymillió forint fölötti tartozásoknál is sikeres egyezség születhessen a bankokkal.




Kötelező békéltetést ír elő jövő évtől egymillió forint alatt az MNB-törvény – írja a Magyar Hírlap.

Szokássá válhat, hogy a pénzügyi szolgáltatók és fogyasztóik közötti jogviták egy részét mediációval próbálják elintézni a felek.

Módosult a jegybanktörvény, amelynek nyomán 2017. január elsejétől bizonyos feltételek megléte esetén a pénzügyi szolgáltatókat egymillió forint alatti, fogyasztóval való jogvitájukban köti a Pénzügyi Békéltető Testület határozata.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény legutóbbi módosítása nyomán átalakultak azok a jogszabályi keretek, amelyek a pénzügyi intézmények számára meghatározzák, esetükben milyen következményekkel járnak a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) döntései. A jövő év első napjával hatályba lépő szabályozás értelmében a bank és fogyasztó közti jogvita rendezése során a testület kötelező érvényű határozatot hoz, amennyiben a bank előzetesen aláveti magát a PBT döntésének. Ennek hiányában azonban a testület csak ajánlást fogalmaz meg a jogvita rendezésére.

Erős megkötésként életbe lép a kötelező alávetés intézménye is, a jogszabály szerint akkor is kötelező érvényű a testület döntése, ha a bank „alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot”. Mindez annyit tesz, ha a jogvita tárgya nem éri el az egymillió forintot, úgy a jogvitát a PBT eldöntheti még úgy is, hogy ahhoz a felek nem járultak hozzá. 




A kötelező alávetés intézménye egyébként nem újdonság. Nyugat-Európában általános, de Közép-Európában is egyre több államban használják, sikeresen működik például Csehországban és Lengyelországban is. Kovács Erika, a PBT elnöke az új szabályozástól azt reméli, hogy a pénzügyi intézmények megegyezéspárti gyakorlata erősödik, több megegyezés születik majd. Az elnök lapunk kérdésére elmondta: a kötelező alávetés bevezetését a Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bankon keresztül kezdeményezte a megegyezési hajlandóság erősítése érdekében. A PBT tagja az Európai Gazdasági Térség területén működő Pénzügyi Vitarendezési Rendszernek (FIN-NET), amely szervezet az alternatív, tehát bírói fórumokon kívüli, vitarendezéssel foglalkozó európai intézményeket tömöríti.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/




„Az alternatív vitarendezés célja, hogy tehermentesítve a bíróságokat, egyszerűbb és ingyenes vagy olcsó eljárásra törekedve próbálja elérni a felek megállapodását” – mondta Kovács Erika, majd hozzátette: ugyan a jogszabályba belekerült, hogy a PBT bizonyos feltételek megléte esetén hozhat kötelező érvényű döntést, de a testület célja továbbra is a felek megegyezése, azaz az általuk megkötendő megállapodás létrehozatala és jóváhagyása. „Egyetlen bíróság vagy fórum sem tud olyan jó döntést hozni, mint amilyet a felek saját megállapodással létrehozhatnak” – tartja az elnök. Hiába a kötelező döntéshozás lehetősége, a PBT a jövőben is leginkább közvetíteni szeretne a felek között – tette hozzá.

A FIN-NET adatai szerint a kötelező jogszabályi alávetést alkalmazó államokban harminc-negyven százalékkal nőtt a felek megállapodási hajlandósága, és itthon is hasonló statisztikát remélnek az új szabálytól – emelte ki Kovács Erika. Vannak persze tipikus esetek is, amikor csak az egyik fél törekszik megegyezésre és szükségessé válik a békéltetés. A biztosítási szektorból az elnök kiemelte a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ügyét, ahol sokszor a szerződéses vagy jogszabályi feltételek megléte esetén sem akarnak a biztosítók fizetni, de még megegyezni sem. Míg a forintosított devizatartozásoknál az adósok egy része jelenleg sem képes törleszteni, ám nem merül fel jogszabálysértési probléma, így csak a pénzügyi szolgáltató méltányosságán, üzleti döntésén múlik a megegyezés.

Vannak olyan esetek is, amikor a megállapodás létrejöttét a fogyasztók akadályozzák azzal, hogy a szolgáltató által ajánlott egyezség mértékénél jóval magasabb összegben gondolkodnak. Gyakori az is, hogy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt a fogyasztó nincs tisztában azzal, mi szerepel egy hitelszerződésben, mi a tartalma az üzletszabályzatnak vagy milyen nyilatkozatot tett korábban a szolgáltató előtt. Ilyen esetekben a szolgáltató hiába ajánl fel kedvezményt vagy könnyítést, illetve törekszik megállapodásra, a fogyasztók a teljes díjtétel vagy tartozás elengedését követelik, és kizárják a megállapodás lehetőségét.

Kovács Erika elmondta, hogy a pénzügyi szolgáltatók részt vettek a jogszabály megalkotásában és nem ellenezték a kötelező alávetést. „A pénzügyi szektor jelentős része külföldi kézben van, ott pedig megszokott jogintézmény az alávetés” – vélte az elnök. Hozzáfűzte, hogy a friss szabályozás beleillik abba a tendenciába, amely könnyíteni kívánja a bírói ügyintézést: 2012-től hatályos a bírósági mediáció jogintézménye, amelynek értelmében bíróságra jutott ügyeket tudnak a felek megállapodással lezárni. Ezt egészíti ki a jegybanktörvény módosítása: egymillió forintos összeghatárig ugyanis kis értékűnek számít a per, speciális szabályokkal, ezek teszik ki a bíróságok ügymennyiségének jelentős részét. Az új jogintézmény így sokat könnyíthet majd a magyar bírói rendszer leterheltségén.

Szólj hozzá

Hozzászólás