EGY KILAKOLTATÁS MARGÓJÁRA.

EGY KILAKOLTATÁS MARGÓJÁRA.


Könyves Kálmán – A dunaújvárosi kilakoltatásról. Ti küldtétek…

 

Egy csatát elvesztettünk, V. Zs-t nem tudtuk megvédeni. Sport hasonlattal, az utolsó percben egy lesgóllal nyertek ellenünk.




Csupán második éles bevetésem volt otthonvédőként. Koppányosként zöldfülűnek érzem magam, de a „mozgalmi életem” elmúlt húsz évében sok hasonló tapasztalatom volt már.

A csatlakozásom óta a Koppány csoport három kilakoltatási kísérletet hiúsított meg, kettőben már a tüntetés bejelentésére meghátráltak. A harmadikban a hírhedt végrehajtó hiéna Radics Csaba futamodott meg, a készenlétisekkel üzent, aznap más programja akadt.

Itt közel álltunk a győzelemhez, és a fizikai ellenállás elkerülhetetlen volt. A fúrásbiztos zárral nem tudott megbirkózni a lakatos, a biztonsági ajtót és a lakást belülről védők fizikai ereje meghiúsította a rendőrök behatolási próbálkozását!

A helyi rendőrőrs tagjai felkészületlenek voltak a feladatra! Sem eszközük, sem jelentős motivációjuk nem volt. Ők mezei rendőrök, nem tömegoszlatásra, verésre kiképzett, állat alatti szinten lévő piros sipkás karhatalmisták voltak.

Én a külső, lépcsőházi csapat tagjaként úgy láttam, kb. félórás próbálkozás után föladták. Ezt az ajtóban álló parancsnok is megerősítette oly módon, hogy az idegbajosan hisztiző szőke végrehajtó nővel közölte is, nem azért vannak itt, hogy ajtókat törjenek, hanem csupán azért, hogy őt megvédjék tőlünk.




A patthelyzetben ekkor váratlan dolog történt. Megérkezett egy ordítozó anya, amolyan esztékás, orvost felelősségre vonó, sort kivárni nem hajlandó stílusban, hogy bent van a kislánya, aki albérlő, és ez az elvetemült kilakoltatandó V. Zs. nem engedi ki!

Ment a színház, műkétségbeesés, sírásrívás.

 

Bizony bent volt, ez igaz, és ezt senki nem tudta a Koppányosok közül, ki ő valójában. V. Zs. szerint a „kislány” tudta hogy itt rendes „balhé” lesz, vállalta, hogy bent marad, és megígérte, hogy nem fog hisztizni! A védelmet kérő V. Zs. nem fogta föl, hogy ezzel milyen veszélynek teszi ki a csoport tagjait és az akció sikerét. Nekem nincs kétségem V. Zs. tiszta szándékában.

Azt hogy a „szerencsétlen kislány” csupán magától esett pánikba, vagy telefonon kapta az utasítást, menjen ki az erkélyre kiabálni, hogy nem engedik ki az otthonvédők, azt hiszem, soha nem fogjuk megtudni. De a lényeg: váratlanul ezzel személyi szabadság korlátozásának bűncselekménye állt fönn.

Balog Béla azonnal átlátta a csapdát, és az akció tisztaságát megőrizve döntött. Nem teszi a csapatot bűncselekmény részesévé.

Az ajtó kinyílt, és a Koppány csoport – a győzelem kapujában – kénytelen volt föladni.

loading…


A rabosítás persze megtörtént azoknál, akik bent védtek, de ha lesz vádemelés, a gyanú természetesen így megalapozatlan.

A történések sok kérdést fölvetnek. Miért csak egy nappal a kilakoltatás előtt értesült róla V. Zs? Miért próbálta lebeszélni a dunaújvárosi kilakoltatásra várók megsegítésében serénykedő helyi ellenzéki politikus V. Zs-t, és milyen személyes kapcsolata van neki a helyi rendőrséggel? Véletlen csupán, hogy pont a Kossuth téri tüntetés elején történt mindez? Ki is valójában az árverési vevő és milyen kapcsolata van a szerencsétlen albérlő „kislánnyal”? Egy ilyen helyzet után vállalható-e ismeretlen, vagy kellően nem ismert segítségkérők védelme?

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A válaszokon, feltételezéseken okoskodni távolról, a számítógép mellett ülőknek hasztalan.

Egy biztos, a kamatrabszolgaságra és pártpolitikára épülő rendszer rohad. Nagy a bűz! Be kell fognunk az orrunkat, példát kell vennünk az ötven fölötti Koppányos hölgyek kiállásából, és cselekednünk kell! Ki kell állni az igazságunkért, meg kell védenünk magunkat!

Hol vagytok férfiak? – Könyves Kálmán. 

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás