DURVA “DEVIZAHITELES” CSOMAGRA SZÁMÍT A PIAC

Durva devizahiteles csomagra számít a piac

Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.

A megkérdezettek közel fele, 10 elemző és alapkezelő válaszolt kérdéseinkre a közelgő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban, többen a nagyfokú bizonytalanság miatt hárították el a kérdéseket. A Kúria akár már most hétfőn megjelenő döntése a lakossági devizahitelek háromféle aspektusát érinti: 1. az árfolyamrést, 2. az egyoldalú szerződésmódosításokat (elsősorban kamatemelések), 3. az árfolyamkockázatok ügyfélre terhelését. Döntés akár már hétfőn várható.


Amennyiben valamelyiket semmisnek találja a Kúria, azzal visszamenőleges fizetési kötelezettséget róhat a bírósági perekben érintett bankokra, negatívan befolyásolva eredményüket. A piac abban tűnik leginkább megosztottnak, hogy csak a biztos áldozatnak tűnő árfolyamrésről, vagy az egyoldalú szerződésmódosításokról is negatív hatású döntést hoz-e a Kúria a bankok számára. Csak egy elemző számít arra, hogy a legnagyobb tételt, az árfolyamkockázatok ügyfélre hárítását is megbolygatja a legfelsőbb bírói testület.

Abban viszont már majdnem egészen biztos a piac, hogy a Kúria egyébként bíróságon lévő ügyeket érintő döntései alapján a kormány továbbmegy, és az összes lakossági devizahitelre kiterjeszti a Kúria döntését. A kormány (parlament) tehát élni fog azzal a jogával, amelyet márciusban az Alkotmánybíróság tett egyértelművé számára: belenyúlhat akár a hosszú évekkel ezelőtt megkötött devizahitel-szerződésekbe is.

Már csak a kormány bejelentésének az időpontja kérdéses: négyen úgy vélik, hogy még július vége előtt, öt válaszadó szerint pedig valamikor augusztusban vagy szeptemberben jelenti be intézkedéseit a kormány. Az időzítést tekintve tavaly októberben már tévedett a piac: bár minden válaszadó arra számított, hogy 2013-ban összeáll egy átfogó devizahiteles csomag, ez a függőben lévő bírósági ügyek miatt az idei évre csúszott.


A bankszektor számára az a legnagyobb kérdés, mekkora veszteség várhat rá a döntések miatt. A válaszadók nagy része becslési sáv formájában adott előrejelzést, ami alapján valahol 150 és 400 milliárd forint körül lesz a bankszektor egyszeri vesztesége a Portfolio konszenzusa (a becslések mediánja) szerint. Ez az összeg a jogtalan folyósítási és törlesztési összegek részleges visszatérítéséből származhat. Összehasonlításképpen: a 2011 szeptember és 2012 februárja között zajló végtörlesztés során közel 370 milliárdos közvetlen, egyszeri veszteség érte a bankszektort, ami az akkor lehetővé tett bankadó-kedvezményt figyelembe véve is 260 milliárd forint körül volt. A bankszektor mostani vesztesége tehát ezt is meghaladhatja.

Az egyszeri veszteség mellett tartós bevételkiesés is sújthatja a bankokat, például amiatt, hogy a jövőben egyetlen lakossági devizahitel esetében sem használhatnak árfolyamrést, vagy azért, mert a jövőben kisebb kamatot számíthatnak csak fel ügyfeleiknek. Hasonló hatása lehet annak is, ha a meglévő árfolyamgát konstrukciót az ügyfelek számára kedvezőbbé tenné a kormány. A bankszektor jövőbeni évi vesztesége a konszenzus szerint 50-60 milliárd forint lehet, ami a hitelállomány természetes olvadása miatt az első év után valószínűleg csökkenne. – Portfolio

Szólj hozzá

Hozzászólás