DR. MARCZINGÓS LÁSZLÓ ÜGYVÉDI IRODA-“DEVIZAHITELEK”

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

Az elmúlt hetek-hónapok történései világosan megmutatják, hogy országunkban a jogállamiság és a jogbiztonság legkisebb mozaikját sem kívánja a kormányzat felmutatni. Ám az érintett állampolgároknak el kellene gondolkodni néhány dolgon:
Először is ténykérdés, hogy a 12.000 db devizás ügy döntő többsége hozzá nem értő ügyvédek sablonkereseteiből áll.

Nem hittem volna, de léteznek gazdasági vállalkozások által üzemeltetett irodák, ahol tömegével jelennek meg az ügyfelek. Nem ügyvédi irodák ezek, nem jogászok kezelik az ügyeket, ellenben sokkal olcsóbbak, mint egy rendes ügyvédi szolgáltatás. Majd ezek a “gyárak” ügyvédeket alkalmaznak, kik tömegével tárgyalják ezeket az ügyeket minden polgári jogi hozzáértés nélkül.

DR.-MARCZINGÓS-LÁSZLÓ-ÜGYVÉDI-IRODA-CIVILKONTROLL-COM

A keresetek sablonosak és két irányban figyelhető meg a másolás. Egyfelől Dr. Lázár Dénes nagy nyilvánosságot kapott perének közzétett irataiból ollóznak, másfelől Dr. Léhmann György keresetgyárának internetes formátumait veszik át.

Előbbi jogász tisztességét megkérdőjelezni soha nem áll módomban, azonban való igaz, a perben nem kérdőjelezte meg a deviza létét és átváltását, így a Kúria gyakorlatát – mely a mostani törvényekben domborodik ki – alapvetően határozta meg. Az árfolyamrés ugyanis csak akkor értelmezhető, mint a valós tényekhez fűződő jogállítás, amennyiben nem vitatjuk azt, a bank kezelt valami devizát és azt váltotta, illetve ez az egész körülmény a szerződés részévé vált.

Ha ezek a feltételek nem váltak a szerződés részévé, vagy nincsen deviza, akkor az árfolyamrés nem értelmezhető, így a törvény hatálya sem érintheti az ügyet.

Léhmann hasonló hibákat követ el, de azt még súlyozza is. Ugyanis soha nem kérdőjelezte meg – ismereteim szerint – a szerződések létét, érvényességét, és apró sikerekkel javította a közhangulatot.

A devizás mentőcsomagok abból indulnak ki, hogy a kölcsönszerződések alapvetően a felek akarategységét igazolják, és a szerződésben csupán egyes kitételek érvénytelensége vetődik fel. A lényeg az, hogy a deviza alap, vagy a deviza nyilvántartás sértetlen maradjon, mert ebben van a nagy pénz. Gondoljunk bele, az árfolyamrés esetében CHF-enként 2-3 forinttól 10 forintig megy a szórás, de a deviza hiánya esetén már 100-110 forintról van szó.
Azaz két fenti jogász érvelése odáig vezetett, hogy a követőek megnyernek mondjuk 10 forintot, de elveszítenek 110 forintot. Van némi különbség, nem?

Most mindenki kétségbe esett, és kapkod fűhöz-fához. De miért is? Ha valakinek volt egy mindent átfogó kötelmi jogi érvelése, az a gondolat mentén képes volt lefolytatni a bizonyítási eljárást, és a szerződés létre nem jöttét is ki lehet mondani, avagy az egész szerződés semmis.

A bíróságokat két dolog vezérli. Egyfelől a kezelhetetlen perszámot kezelhetővé kellett redukálni. Ha a perek többségében csak az árfolyamrés volt a vitás és az egyoldalú szerződésmódosítás, akkor a jogalkotó megadta, amit a nép kért: semmisek ezek a kitételek. Ezzel lehet, 10.000 db per meg is szűnik. De marad mondjuk 2.000 normális per, melyeket le lehet tárgyalni. Az egy kezelhető szám. És a 10.000 fél elégedett is lehet, hiszen amit akartak, megkapták, lehet szobrot állítani a jogi képviselőnek.

A másik dolog sokkal összetettebb: a szerződések jogállami, jogelméleti elvek mentén tisztességtelen. Ennek igazolása az EU normák és a hazai alkotmányos elvek mentén történhet, de a bíróságok féltek kimondani egy olyan tisztességtelenséget, mely elvezet a jóerkölcsbe ütközéshez, etc. Azaz ma nincsen olyan ítélet, mely végigvitte volna a gondolatot, habár azt közel 80 ügyben vittem végig. Egyszerűen a bíróságok a fülük botját sem mozdították.

Ám az ügyeket végig kell vinni. Nincsen más lehetőség. Így csak annyit tudok mondani, az elmúlt években közzé tettem minden vonatkozó érvelésemet, abból bőven lehetett volna meríteni, ám alig valaki használta érvelésemet. Inkább volt népszerű más ügyvéd sablon keresete, mert az olcsó. Nincs is ezzel semmi baj.

Szólj hozzá

Hozzászólás