Dr.Léhmann:Fejjel a falnak…közösen beszakítjuk?

Fejjel a falnak bízva abban, hogy beszakítjuk azt

 

            Az Index tegnapi napon szokásának megfelelően beszámolt a Debreceni Ítélőtáblán hozott itéletemről „Jogerősen pert vesztett egy devizahiteles” címen:

 

 

Jogerősen pert vesztett egy devizahiteles

·                Index

2013. július 1., hétfő 15:09 |


Helyt adott az OTP Bank fellebbezésének a Debreceni Ítélőtábla egy perben, amelyet Léhmann György indított, az ítélet jogerős. Az Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a felperesi keresetet elutasította, a perköltséget így a devizahitelesnek kell megfizetnie, értesült az Index.

Az Ítélőtábla indoklása szerint a hitelfelvevők számára egyrészt a kockázatfeltáró nyilatkozat szerint, másrészt a hitelhez jutás hosszú folyamatában minden lehetséges jövőbeli kockázat részletesen ismertetésre került. A Tábla hangsúlyozta, hogy a banküzem működésének lényegi eleme, hogy csak olyan devizát kölcsönözhet a bank, ami forrás oldalon rendelkezésre áll. Ezt a forrást pedig a piacról kell beszerezni, a mindenkori piaci viszonyok szerinti költségtényező felmerülésével.

Az Ítélőtábla döntése szerint nem kérhető számon a jelenlegi, 2010.01.01-jén hatályba lépett új Hpt. az évekkel korábban kötött szerződések kapcsán, ugyanígy az új rendelkezések által bevezetett árazási elvek sem. Az oklistával kapcsolatban előadta a bírói fórum, hogy az oklista elemei világosak, érthetőek és  alkalmasak arra, hogy az előre nem látható, normális üzleti kockázatot meghaladó mértékű piaci változásokat kezeljék.

Az Ítélőtábla álláspontja szerint az nem látható előre, hogy miként változik a banki működés feltételrendszere, milyen kockázati felárral pótolható a devizaforrás, stb. Az arányosság, átláthatóság elvei tipikusan e körbe esnek, a szerződéskötéskor nem kellett és nem is lehetett a szerződésmódosítás előre látható mértékét megjelölni.

Úgy döntöttek, hogy a szimmetria elvét sem a szerződéses kikötés, sem az Üzletszabályzat nem zárja ki. Ha túlzott az emelés, nem az ezt lehetővé tévő szerződéses kikötés, hanem maga a szerződésmódosítás érvénytelen. Felborítaná az érdekegyensúlyt, ha a például a 2007.évi pénzügyi környezet által determinált kondíciókat a teljes futamidőre fent kellene tartania a banknak

 

Semmi okom feltételezni azt, hogy az Index nem a Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumvezetőjének szavait adta közre, ezért én pedig azt hangsulyozom az alábbi közgazdászi nyilatkozatok alapján, hogy a Polgári Kollégiumvezetőnek fogalma sincs a banküzem működéséről

 

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

 

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

 

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

 

Varga István: Úgy van.”

 


From: Kövesi Péter [mailto:…………………..hu
Sent: Monday, July 01, 2013 7:45 PM
To: lehmann@invitel.hu
Subject: Az ítélőtábla döntése

Tisztelt Ügyvéd Úr!

 

Nemsokára  megjelenik egy könyvem, amelyben feketén-fehéren leírom, hogy az Index által megjelentett mai cikkében  szereplő azon állítás, hogy

 

A Tábla hangsúlyozta, hogy a banküzem működésének lényegi eleme, hogy csak olyan devizát kölcsönözhet a bank, ami forrás oldalon rendelkezésre áll,”

 

ez szakmailag, ebben a megfogalmazásban egyszerűen nem igaz. A Bíróság tévedett,mert nem ért hozzá. Ez csak a Bíróság vélelmezése volt, amit – tanulatlanságuk okán  –  hisznek, de nem tudnak. Mivel ezt a Bíróság nem pénzügyi szakmai szervezet, így ezt nem is tudhatja. Érthetetlen, honnan vették maguknak a bátorságot ehhez. A hitelszövetkezetekre igaz, mert azok ún. pénz újraelosztó hitel nyújtanak. A kereskedelmi bankok azonban ún. pénzteremtő hitel helyeznek ki. Azaz nem kölcsön nyújtanak, hanem hiteleznek.

 

Üdvözlettel: Kövesi Péter, Nemzetközi Bankárképző Központ posztgraduális diplomás szakközgazdász

—————————-

 

Azt pedig kifejezetten kérem, hogy valaki fejtse meg a Polgári Kollégiumvezető Úrnak alábbi szavait

 

Az Ítélőtábla álláspontja szerint az nem látható előre, hogy miként változik a banki működés feltételrendszere, milyen kockázati felárral pótolható a devizaforrás, stb. Az arányosság, átláthatóság elvei tipikusan e körbe esnek, a szerződéskötéskor nem kellett és nem is lehetett a szerződésmódosítás előre látható mértékét megjelölni.

 

Annak tudatában, hogy a Kúriai 2/2012. PK Vélemény az arányosság, átláthatóság követelményét ekként határozza meg:

 

d) Az ok-listával kapcsolatos alapvető elvárás, hogy az ok-listában meghatározott feltétel változása ténylegesen hatást gyakoroljon a szerződésben meghatározott kamatra (díjra, költségre). Nem szerepeltethető jogszerűen olyan tényező az ok-listában, mely szakmailag indokolatlan, mert a kamatra (díjra, költségre) kihatással nincs, azaz semmilyen okszerű kapcsolatban nem áll a kamat (díj, költség) mértékével.

Az arányosság szempontjából kiindulópont, hogy a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény – amely a szerződést gazdasági–szakmai tevékenysége körében köti  – előre kalkulálja a kölcsönnyújtás kockázatait, és azokat a Hpt. szerint kezelni is köteles. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogát nem lehet egyoldalú haszonszerzésre fordítani. Az emelés mértéke nem lehet magasabb, mint a körülmény-változásnak a kamatra (díjra, költségre) gyakorolt hatása, és – másfelől – a fogyasztó számára kedvező változást is érvényesíteni kell.

A Hpt. 210.§-a (4) bekezdésének a)-c) pontjai – az árazási elvek kapcsán – rögzítik a tényleges hatás, a szimmetria és az arányosság elve betartásának kötelezettségét. A hitelező pénzügyi intézménynek árazási elveit írásban kell rögzítenie. Az árazási elvek határozzák meg a pénzügyi intézmények árképzési gyakorlatát, vagyis azt, milyen ügyfeleknek, mennyiért, milyen árazási és árváltoztatási mechanizmusokkal értékesítik szolgáltatásaikat, hogyan állapítják meg a kockázati felárakat, milyen referencia kamatokat alkalmaznak, milyen kötelezettségeket hogyan vesznek figyelembe, milyen módszereket, statisztikai eloszlásokat, modelleket használnak a különböző szolgáltatások ellenértékének megállapításánál. Az árazási elvek azonban a pénzügyi intézménnyel szerződő felek, így a fogyasztók számára nem nyilvánosak, azok megfelelőségét, valamint alkalmazásának gyakorlatát a PSZÁF jogosult ellenőrizni a Hpt. 210. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

e) Az ok-listával kapcsolatban további elvárás az átláthatóság (transzparencia) érvényesülése. Az átláthatósági követelménynek a bankok például akkor tudnak eleget tenni, ha a szerződésben:

– pontosan meghatározzák, mit tekintenek irányadó referencia kamatnak, illetve milyen képletet alkalmaznak a kamat, a költség és a díj módosításával összefüggésben;

– megjelölik, hogy milyen időközönként vizsgálják felül a kamatlábat (kamat periódusok); milyen időközönként alkalmazzák a képletet; továbbá rögzítik azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele bekövetkezésekor a fordulónapi helyzetet, a periódus átlagát illetően pontosan mit vesznek figyelembe;

szükség szerint meghatározzák azt a legkisebb kiigazítási értéket, amely alatt nem módosíthatják a kamatokat sem a fogyasztó hátrányára, sem előnyére.

 

Azt látom, hogy itt is problémája van a Polgári Kollégiumvezető Úrnak a bankoknál soha nem létező forrásköltségekkel, de azt, hogy mi köze az előre láthatóságának az arányosság, vagy átláthatóság követelményének be nem tartása miatti tisztességtelenséghez – nem tudom.

 

Szerintem jobban járt volt a Polgári Kollégiumvezető úr akkor, ha arra a kérdésre, hogy miért ezt az ítéletet hozta, azt válaszolta volna, hogy – csak.

 

================

 

A napokban eljuttatták hozzám az alábbi tartalmu levelet:

 

„Tisztelt Kásler Árpád Először is szeretném megkérni, hogy amiről most írok, ha leközli, kérem ne fedje fel, hogy tőlem tudja. Nem veszíthetem el az állásomat.A Fővárosi Törvényszék ………………-ban dolgozom és sok ott dolgozó személlyel tudok beszélni. Itt fogadják a devizahiteles beadványokat és a korai szakaszban titkárokra szignálják, ők rengeteg terhet levesznek a bírák válláról ezzel. Régebben is mondták nekik, hogy utasítsák el ha találnak valamit, de most vezetői szintről van kiadva a parancs, hogy az összes kérelmet el kell utasítaniuk a Pp 130 §-ra hivatkozva. Nem juthatnak el a tárgyalásig.”

 

 

Ennek a levélnek valóságát bizonyítom a Fővárosi Törvényszék Elnökének címzett alábbi levélben.

 

Valamint mellékletben is küldöm.

 

=================

 

 

DR. LÉHMANN GYÖRGY  (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176  és 06-20/49-39-85l)  ügyvéd irata  e-mail: lehmann@invitel.hu

==========================================================================

 

Fővárosi Törvényszék Elnökének

 

B u d a p e s t

Tisztelt Törvényszéki Elnök Úr!

 

 

         Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő, devizában nyilvántartott kölcsönszerződések szerződési feltételeinek érvénytelensége iránti peres eljárásokban ez év június hónapjában tapasztalt bírósági intézkedéseket figyelembe véve nem ért váratlanul a hozzám eljuttatott alábbi levél tartalma:

 


„Tisztelt Kásler Árpád Először is szeretném megkérni, hogy amiről most írok, ha leközli, kérem ne fedje fel, hogy tőlem tudja. Nem veszíthetem el az állásomat.A Fővárosi Törvényszék ………………-ban dolgozom és sok ott dolgozó személlyel tudok beszélni. Itt fogadják a devizahiteles beadványokat és a korai szakaszban titkárokra szignálják, ők rengeteg terhet levesznek a bírák válláról ezzel. Régebben is mondták nekik, hogy utasítsák el ha találnak valamit, de most vezetői szintről van kiadva a parancs, hogy az összes kérelmet el kell utasítaniuk a Pp 130 §-ra hivatkozva. Nem juthatnak el a tárgyalásig.”

 

Ugyanis az ide mellékelt törvényszéki végzések szerint

 

1./ 15.G.41.611/2013/3. számu, Szabó Tamás és tsa felpereseknek keresetlevelét a /2. számu május 24-i

hiánypótlási végzés megváltoztatásával utasították el hiánypótlási felhívás mellőzésével idézés kibocsátása nélkül 2013. május 31-én,

 

2./ 15.G.41.716/2013/3. számú, Balogh Tamás László  és tsai Szabó Tamás és tsa felpereseknek

           keresetlevelét a /2. számu hiánypótlási végzés megváltoztatásával utasították el hiánypótlási felhívás       mellőzésével idézés kibocsátása nélkül 2013. május 31-én,

 

3./ 15.G.41.714/2013/3. számú Tátusné Szántó Ildikó felperesnek keresetlevelét a /2. számú május 23-i

hiánypótlási végzés megváltoztatásával utasították el hiánypótlási felhívás mellőzésével idézés kibocsátása nélkül 2013. május 31-én,

 

4./ 15.G.41.762/2013/3. számú Szabó Tamás felperesnek keresetlevelét a /2. számú május 23-i

hiánypótlási végzés megváltoztatásával utasították el hiánypótlási felhívás mellőzésével idézés kibocsátása nélkül 2013. május 31-én,

 

5./ 15.G.41.765/2013/3. számú Bónyai János Ferenc és tsa felpereseknek keresetlevelét a /2. számú május

           23-i hiánypótlási végzés megváltoztatásával utasították el hiánypótlási felhívás mellőzésével idézés          kibocsátása nélkül 2013. május 31-én,

 

6./ 15.G.41.769/2013/3. számú Roska Zoltánné és tsa felpereseknek keresetlevelét a /2. számú május 23-i

hiánypótlási végzés megváltoztatásával utasították el hiánypótlási felhívás mellőzésével idézés kibocsátása nélkül 2013. május 31-én,

 

7./ 15.G.41.868/2013/3. számú Rippel József és tsai felpereseknek keresetlevelét a /2. számú május 30-i

hiánypótlási végzés megváltoztatásával utasították el hiánypótlási felhívás mellőzésével idézés kibocsátása nélkül 2013. május 31-én,

 

 

8./ 15.G.41.887/2013/3. számú Iriczfalvi Gábor és tsa felpereseknek keresetlevelét a /2. számú május 30-i

hiánypótlási végzés megváltoztatásával utasították el hiánypótlási felhívás mellőzésével idézés kibocsátása nélkül 2013. május 31-én,

————————–

 

A felsorolt eljárásokban a hiánypótlási végzések mindegyikét Dr. Kis Tamás bírósági titkár, míg az ezt megváltoztató elutasító végzés mindegyikét Dr. Tóth Gyula törvényszéki bíró hozta.

 

A hiánypótlási felhívó végzések közül az 5. és 6. sorszám alatti kivételével valamennyi a nem elegendő számú periratok megküldése miatti pótlásra vonatkozik, míg az 5. sorszámú a meghatalmazás hiányosságával kapcsolatos, illetve a 6. sorszám alatt pedig a keresetlevélhez csatolandó kölcsönszerződésnek és általános szerződésnek megküldésére hív fel.

—————————-

 

2013. júniusi időpontú 15.G. jelű hiánypótlási végzést június hónapban nem kaptam, ellenben hiánypótlási felhívás mellőzésével hozott idézés kibocsátása nélkül az alábbiak keresetlevelét utasították el:

 

         2013. június 6-i keltezésű ilyen végzések a következők:

 

1./   15.G.41.981/2013/2. szám alatt Sarkadiné Malik Erzsébet felperesnek keresetlevelét

2./   15.G.41.984/2013/2. szám alatt Simonné Hollósi Enikő és tsa felperesek keresetlevelét

3./   15.G.41.992/2013/2. szám alatt Kovács Andrea Ágnes felperes keresetlevelét

4./   15.G.41.995/2013/2. szám alatt Ács Márta felperes keresetlevelét

5./   15.G.41.999/2013/2. szám alatt Krcsmárikné Kozma Brigitta és tsai felperesek keresetlevelét

6./   15.G.42.000/2013/2. szám alatt Fodor József és tsai felperesek keresetlevelét

7./   15.G.42.002/2013/2. szám alatt Bauer Ferencné és tsa felperesek keresetlevelét

8./   15.G.42.003/2013/2. szám alatt Varga Ferenc Tibor és tsa felperesek keresetlevelét

9./   15.G.42.004/2013/2. szám alatt Varga Ferenc és tsa felperesek keresetlevelét (nem elírás a név)

10./ 15.G.42.006/2013/2. szám alatt Batka Ágnes és tsa felperesek keresetlevelét

11./ 15.G.42.012/2013/2. szám alatt Kovács Andrea Ágnes felperes keresetlevelét

 

         2013. június 10-i keltezésű ilyen végzés a következők:

 

12./ 15.G.42.005/2013/2. szám alatt Makkos Péter és tsai felperesek keresetlevelét

        

         2013. június 13-i keltezésű ilyen végzések a következők:

 

13./ 15.G.42.059/2013/2. szám alatt Bozsó Csaba és tsai felperesek keresetlevelét

14./ 15.G.42.071/2013/2. szám alatt Goll László és tsa felperesek keresetlevelét

15./ 15.G.42.090/2013/2. szám alatt Tóth Katalin és tsai felperesek keresetlevelét

16./ 15.G.42.092/2013/2. szám alatt Bánfi Árpád és tsa felperesek keresetlevelét

17./ 15.G.42.101/2013/2. szám alatt Tulkánné Farkasházi Viktória felperes keresetlevelét

18./ 15.G.42.102/2013/2. szám alatt Kovács Zsolt és tsa felperesek keresetlevelét

19./ 15.G.42.103/2013/2. szám alatt Vasvári Adrián felperes keresetlevelét

20./ 15.G.42.104/2013/2. szám alatt Turai Georgina és tsai felperesek keresetlevelét

21./ 15.G.42.116/2013/2. szám alatt Szajcz Miklósné felperes keresetlevelét

 

 

         2013. junius 14-i keltezésű ilyen végzés a következők:

 

22./ 15.G.42.106/2013/2. szám alatt Halmi Tamás és tsa felperesek keresetlevelét

 

         2013. június 18-i keltezésű ilyen végzések a következők:

 

23./ 15.G.42.149/2013/2. szám alatti Szendy Szilárd  és tsa felperesek keresetlevelét

24./ 15.G.42.118/2013/2. szám alatti Halmi Tamás  és tsa felperesek keresetlevelét

25./ 15.G.42.181/2013/2. szám alatti Szemerády Miklós és tsai felperesek keresetlevelét

26./ 15.G.42.192/2013/2. szám alatt Malik András és tsai felperes keresetlevelét

 

—————————

 

A júniusi végzések közül a 22. és 24. sorszám alattiakat Dr. Tóth Gyula törvényszéki bíró, míg a többit Dr. Kis Tamás bírósági titkár hozta.

 

===================

 

A fentiek szerint elutasított keresetlevelek olyan „sablon” alapján készültek, melynek alapján T. Fővárosi Törvényszék előtt jelenleg ötszáznál több, többségében folyamatban lévő peres eljárást indítottam.

 

Fenti végzések meghozataláig egyetlen peres eljárásban nem került arra sor, hogy hiánypótlási felhívás mellőzésével idézés kibocsátása nélküli végzést hozott volna a Törvényszék, illetve Dr. Tóth Gyula törvényszéki bíróhoz az elmúlt közel egy év alatt korábban az ilyen jellegű perek száma nem érte el a tízet.

 

A leírtakkal bizonyítottam azt, hogy sajnos az iratom elején ismertetett levélben közöltek feltehetőleg igazak. Bizonyítottam azt, hogy alapos a gyanú arra, hogy a Fővárosi Törvényszéknél vezetői szinten ez évben május végén valóban ki lett adva a parancs azért, hogy hiánypótlással se lehessen a keresetleveleimet alkalmassá tenni a per tárgyalására. Azokat, melyeket korábban közel egy év óta általában hiánypótlási felhívás nélkül kitűztek tárgyalásra.

 

Fenti felsorolásból a május 31-ig elintézett nyolc ügyben Dr. Kis Tamás bírósági titkár mindösszesen a nem elegendő számú iratküldés miatt küldött hiánypótlási felhívást anélkül, hogy egyetlen ügyben hiánypótlási felhívás nélkül elutasított volna, majd június hónapban ugyanez a Dr. Kis Tamás bírósági titkár egyetlen hiánypótlási felhívást nem küldött ki, hanem helyette 24 ügyben kizárólag hiánypótlás mellőzésével hozta meg idézés kibocsátása nélküli elutasító végzését.

————————

 

Sajnálattal kell megállapítanom azt, hogy a vezetői parancsok – utasítások – bizonyítottsága az ügyek érdemi intézésére arra utal, hogy a közhatalom, illetve fenti ügyekben alperesként megjelölt bankok befolyásolása a Fővárosi Törvényszék előtti ügyekben hozandó döntések befolyásolására eredménnyel megtörtént, és minden jel arra utal, hogy ezekben az ügyekben nem a jogszabályok és a bírók lelkiismerete szerint fog döntés születni, hanem irányított módon.

 

Meggyőződésem az, hogy a vezetői parancsot, illetve más egyéb befolyásolást a Fővárosi Törvényszék bíráinak többsége nem fogadja el, esküjét nem szegi meg, de sajnos éppen úgy, mint 1957-ben, most is van néhány olyan törvényszéki bíró, akinek esküje nem sokat számít.

 

Azzal a különbséggel, hogy a mostaniaknak kártétele az emberéletekben, illetve hazánkra nézve sokkal nagyobb, mint az 56 évvel ezelőttieknek volt.

A felsorolt júniusi végzések mindegyike az ide másolt tartalommal utasított el hiánypótlási felhívás nélkül, mely szerint tehát azért nem megfelelő a keresetlevelem,

 

„A keresetlevélben a kereset alapjául szolgáló tények konkrét megjelölése hiányzik, mivel nem került előadásra és levezetésre, hogy a támadott szerződési feltételt mely indokok alapján tartja a felperes tisztességtelennek, az a felek jogait és/vagy kötelezettségeit konkrétan mennyiben és milyen szempontok szerint, miért állapítja meg egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára.”

 

Ellenben ha megnézzük a keresetlevél kellékeit ismertető jogszabályhelyet,

 

121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot;

b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

 

megállapítható az, hogy eszerint akár általánosságban, akár „konkrétan” lehet előadni a tényeket a keresetlevélben, még csak hiánypótlásra felhívás sem indokolt.

 

Persze más a helyzet akkor, ha az arra alkalmas törvényszéki bíró, vagy bírósági titkár parancsot kap a felettesétől. Akkor már teljesen mindegy, hogy a meghatalmazáson lévő egyetlen betű elütése miatt, vagy a „konkrét” fogalom ragozása miatt fogja elutasítani hiánypótlás nélkül, a parancs eldönt mindent.

 

         Tisztelt Törvényszéki Elnök Úr!

 

Jól tudom azt, hogy a parancsot osztogató felettesnek, illetve a bírónak fenti törvénytelen magatartásával célja az, hogy a banki magatartást kifogásoló adósokat megfossza attól a jogától, hogy megfelelő határidőn belül bíróság előtt jogait érvényesítse arra számítva, hogy a végzés elleni fellebbezés esetén az adós számára jó esetben is egy év múlva kerülhet sor tárgyalásra ugyanez a keresetlevél.

 

Ennek a joghátránynak elkerülése végett, kész vagyok az egyébként teljes indokolatlan elutasítási okot oly módon kiküszöbölni, hogy újabb három példány keresetlevelem kiegészítéseként egy 10 oldalas „konkrét” magyarázatot is csatolva a Pp 132. § alapján kérem az eljárás folytatását.

 

A folytatási kérelem elbírálására, valamint az ezt követő eljárásokra

 

k é r e m

 

Dr. Tóth Gyula törvényszéki bíró és Dr. Kis Tamás bírósági titkár kizárását a fentiek szerinti okok folytán.

 

k é r e m         T. Törvényszéki Elnök Urat arra,hogy

 

Dr. Tóth Gyula törvényszéki bíró és Dr. Kis Tamás bírósági titkár ellen fegyelmi és alkalmassági eljárást kezdeményezni szíveskedjék.

 

Siófokon 2013. július 2. napján                         Tisztelettel:

 Fővárosi Törvényszék Elnökének                                                      

 

                                                        Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. 1. sz.

Szólj hozzá

Hozzászólás