DR. LÉHMANN – NEM HALLGATHATOK TOVÁBB

DR. LÉHMANN – NEM HALLGATHATOK TOVÁBB

Minden devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződési problémával foglalkozó ügyvédnek illene tudni azt, amit  http://www.civilkontroll.com/szoltam-idoben-az-osszetartas-ereje/

címen olvashatóan Szalagyi Erzsébet az alábbiak szerint közreadott: 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

„Brüsszel nem fog beleszólni, mert mindenről tudnak évek óta, én 2012-ben voltam az Európai Bizottság Belső Piaci és Kereskedelmi Főigazgatóságán Makkos Alberttel, megmondták, hogy ez belügy, nem szólhatnak bele! Most sem fognak, az EU-s fogyasztóvédelmi irányelveket viszont Magyarországon be kell tartani, amit kizárólag egyéni perekkel lehetséges! (természetesen ezt a lehetőséget sem szabad elvetni. szerk.)

Sokszor írtam, hogy felesleges a PBT-re rohangálni, a banknak a PBT határozatának nem kötelessége alá vetni magát! Felesleges!

Utoljára mondom, jegyezd meg!

A devizakockázat tisztességtelenségét kell bizonyítanod egyéni perben a Bíróságon, amit kizárólag a nem megfelelő tájékoztatással tudod bizonyítani! Amíg ezt nem érted el, addig nincs kártérítés sem!

Viszont a végrehajtók május 1.-jén indulnak! Majd eldöntöd, hogy kell-e a házad és az életed! Felnőtt emberek, felnőtt, felelős döntésekkel!

Szóltam időben!”

Ennek ismeretében pedig egyszerűen megdöbbentő az, hogy a közelmúltban ügyvédek nevüket adták az Európai Bizottsághoz, vagy Európa Parlamenthez címzett petíciókhoz annak ellenére, hogy ezeknek a petícióknak a világon semmi értelme.

Nem azért nincs értelme ezekhez az Uniós intézményekhez az adósok egyedi problémáival kapcsolatos petíció előterjesztéséhez, mert ott nem akarnának a magyar adósoknak is segíteni, hanem azért, mert az Európai Bizottság vagy Parlament a reájuk vonatkozó szabályokat minden körülmények között betartják és így nem kívánnak a mai Magyarország intézményrendszeréhez hasonlítani.

Talán ha a petíciógyártó ügyvédek összekapnák magukat és Szalagyi Erzsébet  javaslatára egyéni pereket kezdeményeznének az adósok képviseletében a kötelező ügyvédi képviseletre tekintettel,  akkor valódi segítséget adnának az adósoknak. Így ellenben az az érzésem, hogy ez az egész petíciósdi nem az adósok érdekében történik, hanem azért, hogy az állami segítséggel megvalósuló banki csalásokban elcsigázott adósokban a petíció nyilvánvaló eredménytelensége után elkeseredést, vagy dühöt váltson ki.

Azt pedig kifejezetten sajnálom, hogy általam nagyra becsült, mérnök-közgazdász Varga István ezeknek a semmire nem jó ötletelésű ügyvédeknek támogatásával az alábbi levelet tette közzé:

DrVarga István "Tisztelt …. ………….Bank!

Alulírott ………… ( cím….. , kölcsönszerződés azonosító …….. ) az alábbiakban foglaltakat

nyilatkozom.

A …………………… sz. közjegyzői okiratba foglalt …………. sz. blanketta szerződést

érvényesen létre sem jöttnek illetve semmisnek tekintem a vonatkozó hazai és Uniós

fogyasztóvédelmi irányelvek, jogszabályok alapján, így a 2014. évi LXXVII. Törvény útján

végrehajtott módosítással nem értek egyet, tekintve, hogy egy érvénytelen, létre sem jött

szerződésnek nincs joghatása, valamint, ez nem az Én érdekemet és akaratomat tükrözi, ezáltal nem

fogadom el a DEVIZÁBAN nyilvántartott kölcsönszerződés forintosítását, azt tudomásul sem

veszem, és kifejezetten vitatom.

Az újonnan létrejövő tőke és törlesztő részletek összegével nem értek egyet, nem fogadom el és ez

által nem is vállalom.

Indoklás

Bankjuk elmulasztotta azokat az alapvető együttműködési és tájékoztatási kötelezettségeket, amik a

felek közötti jogviszony alapját teremtik meg. így valós megállapodás köztünk nem történt, emiatt a

……………………..sz. szerződés érvényesen létre sem jött Bankjuk és köztem, így az mindennemű

joghatás kiváltására alkalmatlan, tekintve hogy a szerződést érintő lényeges feltételekben

semmilyen érdemi tájékoztatás és ezáltal konszenzus valamint egyező akarat soha nem volt, az

Önök által egyoldalúan készített mindenkori üzletszabályzataik és Általános Szerződési feltételeik

pedig soha nem is válhattak semmilyen módon az ügylet elválaszthatatlan részévé.

Jelen levelemben tájékoztatom Bankjukat arról is, hogy Bírósági úton kívánok érvényt szerezni

jogaimnak, azaz tekintsék ezt jog fenntartó nyilatkozatnak.

helyiség….. 2015…..

Név"

Ugyanis az ehhez a levélhez szükséges jogi tanácsokat nyújtó ügyvédeknek illet volna tudni azt, hogy a szerződés aláírásakor hatályos Ptk. 237. § ide vonatkozó része az alábbiak szerint rendelkezik:

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll. 

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.



Valamint illet volna tudni az ügyvédeknek 1/2010 PK Vélemény alábbi rendelkezéséről:

9. A kamat illetve a használati díj az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.

 

Indokolás: A kamat illetve a használati díj – helyes dogmatikai felfogás mellett – nem részei az érvénytelen szerződés alapján visszatérítendő pénz-illetve dologszolgáltatásnak, hanem ezek az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.

Hiszen az így megfogalmazottak konkrét példa alapján annyit jelentenek, hogy amennyiben az adós 2008-ban felvett 10 millió forint kölcsönt, majd visszafizetett 2015-ig 14 millió forintot banki fenyegetéseknek okából, és kéri a szerződése semmissége megállapítását bíróság előtt, akkor a

bíróság ítélettel megállapítja azt, hogy a szerződés semmis és fizessen meg az adós a bank javára 8 millió forintot. Azaz összesen a már kifizetett összeggel együtt 22 millió forintot fizet a semmisség kérelmezése miatt az adós 10 millió forintot fizet a banknak a 10 millió forint kölcsönnel kapcsolatos elszámolás során.

Törvényes ítélet alapján azért, mert a bíróság nem veheti figyelembe az elszámolás során adós által kifizetett 12 millió forint annuitásos kamattörlesztést.

Fentiek alapján szerintem két eset lehetséges. Vagy mégsem ismerik a kölcsönszerződések egészének semmiségén alapuló érvénytelenség megállapítását szorgalmazó ügyvédek ezeket a törvényi – kúriai rendelkezéseket, és Varga Istvánnak tanácsadó ügyvédek összevissza beszélnek, vagy ismerik ezeket a rendelkezéseket, de szándékosan félrevezetve Varga Istvánt az adósoknak nem segíteni akarnak, hanem iszonyú károkat szándékoznak okozni.

Amennyiben nem kívánnak szándékosan kárt okozni ezek az ügyvédek, akkor nem ártott volna nekik a szerződés egészének semmissége – érvénytelensége – megállapításának szorgalmazása előtt legalább egyszer elolvasni a C-26/13. számú Kásler féle Európai Bírósági ítélethez beszerzett Főtanácsnoki vélemény alábbi megállapítását:

 

„101. Az uniós jogalkotó által a 93/13 irányelvben követett cél a felek közötti egyensúly helyreállítására irányul, főszabály szerint ugyanakkor fenntartva a szerződés egészének érvényességét, és nem a tisztességtelen feltételeket tartalmazó összes szerződés megsemmisítése a cél.(34)

102. Ha viszont az ilyen helyettesítés nem lenne megengedett, és a bíróság köteles lenne megsemmisíteni a szerződést, a semmisség szankciójának visszatartó ereje kerülne veszélybe. E semmissé nyilvánításnak ugyanis rendszerint az a következménye, hogy a fennmaradó teljes kölcsönösszeg esedékessé válik, ami meghaladja a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban büntetné őt, mint a hitelezőt, amely e következményre tekintettel lehetséges, hogy nem lesz annak elkerülésére ösztönözve, hogy ilyen kikötéseket illesszen a szerződéseibe.

103. E körülmények esetén valamely szerződésnek egy diszpozitív rendelkezés beiktatásával történő „érvényessé tétele” – ha ez az alkalmazandó nemzeti jog alapján lehetséges, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia – szükségesnek bizonyul a felek közötti valódi egyensúly helyreállítása, és ezáltal a 93/13 irányelv fő céljának, a fogyasztó tisztességtelen feltételekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében, megőrizve ugyanakkor az ezen irányelv által létrehozott védelmi rendszer hatékony érvényesülését.”

Ehhez a témához kapcsolódóan a tegnapi napon megjelent Magyar Nemzet egyik cikkében – http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/porul-jarhatnak-az-adosok-1282402

Dr. Bihari Krisztina ügyvéd az alábbiak szerint nyilatkozott:

“A bírói indítványról Bihari Krisztinát, a devizahiteles-perekben jártas ügyvédet kérdeztük, aki szerint ha az AB megsemmisíti a kifogásolt rendelkezést, akkor az adósok a lehető legnagyobb kárt szenvedhetik el, ugyanis úgy már nem támadhatják meg bíróságon az árfolyamkockázat viselését. Mint mondta, ráadásul a Fővárosi Törvényszék bírája lépésével szembemegy az Európai Unió Bíróságának több ítéletével is. Hozzátette, hogy Magyarország számára külön döntést hozott az uniós bíróság Kásler Árpád és felesége, valamint az OTP Bank közt létrejött hitelszerződés ügyében. Ebben mondták ki, hogy az árfolyam-különbözet tisztességtelensége vizsgálható, ez alapján pedig számos adós pereskedik a bíróságon”

Köztudott minden devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéssel foglalkozó ügyvéd számára az, hogy az ezek érvénytelenségével – részleges érvénytelenségével – foglalkozó kereseti kérelmek az uniós jog alkalmazását igénylik, ezért jelentősége van az Európai Bíróság gyakorlatának is, mely szerint a nemzeti joghoz képest az uniós jog elsőbbséget élvez („Costa contra E.N.E.L.” ügy),

 

a nemzeti jogot az irányelvekkel összhangban kell értelmezni függetlenül attól, hogy a hazai jogalkotásra az irányelv elfogadása előtt, vagy után került-e sor, amennyiben pedig ez nem lehetséges, úgy a nemzeti jogszabályt figyelmen kívűl kell hagyni („Colson” ügy, C-106/98., C-441/93., C-194/94.)

Ebből következően Dr. Bihari Krisztina ügyvéd a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata szerint jól tudta azt, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék bíráinak kérelmére megsemmisíti a kifogásolt, 2/2014. számu Kúriai jogegységi döntés 1. pontjában írtakat és

ezáltal szembe megy ez az Alkotmánybírósági döntés az Európai Bíróság több ítéleti rendelkezésével, akkor ez az Alkotmánybírósági döntés annyit ér a magyar bíróságok előtti eljárásában, mint halottnak a csók.

Hiszen az EU-s jog vagy Európai bírósági ítélet és nemzeti jogszabály vagy Alkotmánybírósági döntés ellentéte esetén az utóbbiakat – nemzeti jogszabályt, vagy Alkotmánybírósági döntést  – figyelmen kívűl kell hagyni.

Arra a kérdésre pedig, hogy Dr. Bihari Krisztina ügyvéd jobb tudomása ellenére miért hazudta azt a cikkben, hogy

“ha az AB megsemmisíti a kifogásolt rendelkezést, akkor az adósok a lehető legnagyobb kárt szenvedhetik el, ugyanis úgy már nem támadhatják meg bíróságon az árfolyamkockázat viselését”

annak ellenére, hogy az Európai jog és Európai Bírósági ítéletek szerint Alkotmánybírósági döntéstől függetlenül természetesen megtámadhatják a magyar adósok magyar bíróságok előtt az árfolyamkockázat viselését, szerintem egyszerű a magyarázat.

Az a magyarázat, hogy az újság szerkesztése szerintem egyszerűen nem engedi meg azt, hogy az általa kiválasztott bármelyik ügyvéd olyan nyilatkozatot tegyen, mellyel a több millió magyar embert kifosztó bankok érdekeinek nem felel meg.

Vagy úgy nyilatkozik az általa kiválasztott ügyvéd, ahogy az a bankok érdekében áll, vagy keres a Magyar Nemzet egy olyan másik ügyvédet, aki hajlandó a hazugságot közreadni.

Teljesen mindegy az, hogy egyébként ez a média Simicska Lajos, Széles Gábor vagy más tulajdonában áll, illetve a 80 milliárd forintos TV adja közre a híreket. Ebben az egy tekintetben közös az ellenség számukra.

Számukra a bankok által kifosztott magyar nép az ellenség.

Vagy hallgatnak a témáról a felsorolt médiák, vagy hazudnak. Más út náluk mostanában nincs.

Ami pedig az Európa Parlament Közgyűlésének 1003. sz. (1993) HATÁROZATA – az újságírás etikájáról –  alábbi pontját illeti,

 

“8. Az információ egy olyan alapvető jog, amit Európai Bizottság joggyakorlata és az Emberjogi Bíróság egyaránt elismer, az Európai Konvenció Emberi Jogokról szóló 10. cikkelyében, a 9. cikkelyben a Televíziózás határai címen , és benne foglaltatik minden demokratikus ország alkotmányában. A joggal az állampolgár van felruházva, akinek ezzel kapcsolatosan ahhoz is joga van, hogy az újságírók által szolgáltatott információ – a hírek esetében – igaz legyen, a vélemények esetében pedig ne függjön semmilyen köz vagy magán hivataltól.”

Simicska Lajos, Széles Gábor és mások tulajdonában álló médiákból, illetve a 80 milliárdos TV-ből közreadott, több millió ember tönkretétele céljából történő folyamatos elhallgatással, illetve megszólalás esetén hazudozás közreadásával szerintem a mi országunk médiája jobban hasonlít a mai Líbiai médiához, mint az Európaihoz.

Rátérve annak a küldöttségnek tevékenységére, amelyik március 31-én meglátogatta az Európai Parlament Titkársági épületét a http://www.civilkontroll.com/devizakarosultak-meghallgatasa-brusszelben-i-resz/

címen megnyitható felvétel 8 perc 20 másodpercétől a küldöttséget kísérő Varga Dr. Damm Andrea  ügyvéd a következőket mondja:

 

„Elindult több büntetőeljárás. A Magyar Legfőbb Ügyészség azt írta, hogy a bankok nem láthatták előre, hogy az árfolyamkülönbség majd így megugrik. Na de kérem szépen. Van Magyarországon és minden jogállamban van egy olyan szabálya a polgári jognak, hogy ha egy tartós jogviszonyban az egyik fél teljesítő képessége külső körülmények által, tehát nem befolyásolható körülmények által jelentősen megnehezül, akkor a bíróságnak kötelessége a nehézség alól felmenteni. Kötelessége azt mondani, hogy azt amit nem vállalt, amire nem számított, azt nem kell teljesíteni. És ez borzasztó, hogy 2015-ben, amikor már több száz éve gyakoroljuk azt a római jog alapján működő polgári jogi viszonyokat, ami minden napjainkat befolyásolja, még 2015-ben Önök előtt arról kell beszéljek, hogy van Európában egy ország, ami magát jogállami demokráciának nevezi, és képtelen ezeknek az évezredes jogelveknek megfelelően a honfitársaim egyharmadának az életét nem megmenteni a végső földönfutástól, és a végső otthonelvesztéstől.”

Szerintem Varga Dr. Damm Andrea ügyvéd is tudja azt, hogy sem Magyarországon, sem egyetlen jogállamban nincs olyan szabálya a polgári jognak, hogy egy tartós jogviszonyban az egyik fél teljesítő képessége megnehezülése esetén a bíróságnak kötelessége a felet a nehézség alól felmenteni, ezért nem tudom azt, hogy miért kellett Varga Dr. Damm Andrea magyar ügyvédnek az Európai Parlament épületében ezt a valótlanságot állítani.



De folytatva a felvétel szerinti eseményeket később Dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvéd is hozzászólt a felvétel szerint, ismertette azt, hogy 2012-ben a Magyar Országgyűlés egyik Bizottságának tevékenysége során mit végeztek, majd a felvétel 15. perc 50. másodpercétől a következőket mondja:

„…teljesen jogos a kérés a petíció aláíróinak, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg azt, hogy Magyarország vajon betartja-e ezeket a fogyasztóvédelmi szabályokat, illetve a konkrét kérés pedig az, hogy az Európai Parlament hívja fel a Magyar Országgyűlést a tisztességes megoldásra a forintosítás felvételkori hatállyal és valóban azoknak a károknak az orvoslása, amelyeket elszenvedtek ezek a jogsértettek, így billenthető helyre a jogállamiság igy billenthető helyre a fogyasztóvédelmi szabályok megsérült rendszere”

Dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvéd által említett petíció egyébként említést tesz arról, hogy korábbi, mások által előterjesztett hasonló kérelemre már az Európai Bizottság válaszolt, azért meggyőződésem az, hogy Varga Dr. Damm Andrea és Dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvédek, valamint a petíciónak lehetséges más szerkesztői jól ismerik néhai Makkos Albert közgazdásznak a petícióhoz hasonló tartalmú kérelmére adott, mellékletben olvasható Európai Bizottsági választ is.

Ennek a 2013-ban íródott Európai Bizottságtól érkező válasznak befejező része a következő:

„Mindezek ellenére tudnia kell, hogy az Európai Bizottság nem rendelkezik végrehajtási jogkörrel azon gazdasági szereplők vonatkozásában, amelyek esetleg megsértették az EU jogszabályait a fogyasztóvédelem területén, és nem tud egyedi eseteket elbírálni fogyasztók és egyes kereskedők között, mely esetek gyakran a tények megítélését tennék szükségessé.


A Bizottság az Európai Unió Működésére vonatkozó Egyezmény 258. §-a alapján jogsértési
eljárást indíthat, de csak abban az esetben, ha bizonyítékkal rendelkezik az EU törvényeinek egy Tagállam által történő megsértésére. Ilyen jogsértés állhat fenn különösen egy EU Irányelv átvételének hiányában vagy a nem megfelelő átvételében, vagy olyan adminisztratív gyakorlat esetében, mely nincs összhangban az EU-s jogszabályokkal
.

Amennyiben a magyar fogyasztók meggyőződése szerint őket megtévesztette a bankjuk vagy ezen bankok kölcsönügyleteiben valamely feltétel tisztességtelen, azt javasolnám, hogy terjesszék ezt az ügyet a Magyarországon kompetenciával bíró hatóság elé, amely elérhetősége a következő:
Magyar Fogyasztóvédelmi Hatóság
József krt. 6.
HU-1088 Budapest
Tel.: +36 1 459 4800
E-mail: nfh@nfh.hu
Honlap: www.nfh.hu
Talán egy magyarországi fogyasztói szervezettel is kapcsolatba kívánnak lépni, mely képes megadni a szükséges segítséget és az erre az ügyre vonatkozó további jogi tanácsadást. A magyarországi nemzeti fogyasztói társaságok listája az alábbi linken megtalálható, ha a megfelelő
országra kattintunk:
http://ec.europa.eu/consumers/empowerment/cons_networks_en.htm
Végül, hozzá szeretném tenni, hogy az elemzésében vázolt problémákkal az egész Európai Unió területén sok fogyasztó szembesült. Ezen okból az Európai Bizottság elfogadott egy Irányelvet a lakáscélú ingatlanokat érintő hitelszerződések tárgyában 2011. március 11-én. Mindazonáltal ez a javaslat jelenleg is tárgyalás alatt áll az Európai Parlamentben és Tanácsban és csak akkor fogadják el, ha e két Intézmény egyetértésre jut ezzel kapcsolatban. A javaslat szerint a Tagállamoknak ezt
követően 2 évük lenne az elfogadott szabályozást a nemzeti törvényhozásba átvenni. Ebből kifolyólag az EU-nak jelenleg nincs érvényben lévő ágazati törvénye, mely akár a hazai, akár a külföldi devizában nyújtott jelzáloghitel-termékeket szabályozná.
Tisztelettel:
Veronica Manfredi” 

Ennek az Európai Bizottsági válasznak ismeretében Varga Dr. Damm Andrea és Dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvédek jól tudják azt, hogy a petíciójuk nem alkalmas arra, hogy akár az Európai Bizottság, akár az Európai Parlament ennek alapján bármiféle intézkedést tegyen a magyarországi adósok védelme érdekében, de  jól tudják azt is a

„A Bizottság az Európai Unió Működésére vonatkozó Egyezmény 258. §-a alapján jogsértési
eljárást indíthat, de csak abban az esetben, ha bizonyítékkal rendelkezik az EU törvényeinek egy Tagállam által történő megsértésére. Ilyen jogsértés állhat fenn különösen egy EU Irányelv átvételének hiányában vagy a nem megfelelő átvételében, vagy olyan adminisztratív gyakorlat esetében, mely nincs összhangban az EU-s jogszabályokkal
.”,

mondatokból, hogy abban az esetben, ha kérelmüket úgy terjesztik elő, ahogy 2014. november 4-én megtettem, akkor az Európai Bizottság kész segíteni a hazánkban kialakult törvénytelen állapot megszüntetésében az alábbiak szerint: SEMMIS LESZ A FORINTOSÍTÁS?

Most már csak az a kérdés, hogy mindezek ismeretében Varga Dr. Damm Andrea és Dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvédek miért „nesze semmi fogd meg jól” módon folytatják tevékenységüket.

 

Most, amikor Szalagyi Erzsébet feltételezhetően nem jogi végzettségű személy is kétségbe esve hívja fel az adósok figyelmét a következők szerint:

 

„Brüsszel nem fog beleszólni, mert mindenről tudnak évek óta, én 2012-ben voltam az Európai Bizottság Belső Piaci és Kereskedelmi Főigazgatóságán Makkos Alberttel, megmondták, hogy ez belügy, nem szólhatnak bele! Most sem fognak, az EU-s fogyasztóvédelmi irányelveket viszont Magyarországon be kell tartani, amit kizárólag egyéni perekkel lehetséges! (természetesen ezt a lehetőséget sem szabad elvetni. szerk.)

Sokszor írtam, hogy felesleges a PBT-re rohangálni, a banknak a PBT határozatának nem kötelessége alá vetni magát! Felesleges!

Utoljára mondom, jegyezd meg!

A devizakockázat tisztességtelenségét kell bizonyítanod egyéni perben a Bíróságon, amit kizárólag a nem megfelelő tájékoztatással tudod bizonyítani! Amíg ezt nem érted el, addig nincs kártérítés sem!

Viszont a végrehajtók május 1.-jén indulnak! Majd eldöntöd, hogy kell-e a házad és az életed! Felnőtt emberek, felnőtt, felelős döntésekkel!

Szóltam időben!”

Siófokon 2015. április 21. napján. Léhmann György 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás