DR. LÉHMANN LEVELE VARGA MIHÁLYNAK

DR. LÉHMANN LEVELE VARGA MIHÁLYNAK

Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter Úrnak

B u d a p e s t

Tisztelt Miniszter Úr!

Varga nincs a kitiltottak között című

http://www.hir24.hu/Belfold/2014/11/06/Varga-nincs-a-kitiltottak-kozott/#sl alatt látható cikk szerint Ön a következőket mondta:

 

A banki elszámoltatás és a devizahitelek forintosítása kapcsán a miniszter emlékeztet rá, hogy a Kúria megkötötte a kormány kezét, amikor kimondta, „az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük.”

Arra a kérdésre, hogy az internetadónál is nagyobb tüntetés lehet, ha az aktuális piaci árfolyamon válthatják vissza a devizahiteket a bankok, a miniszter jelzi, hogy eléggé hozzászokott a tüntetésekhez.

 

Nyilatkozatának alábbi részénél „ Kúria megkötötte a kormány kezét, amikor kimondta, „az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük.”

Ön minden bizonnyal a 2013. december 16-án közzétett Kúria 6/2013 Polgári Jogi Döntvényének alábbi megállapítására utal:

1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem). E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.



Csakhogy.

Pénzügyminiszterük által előterjesztett, július 4-én Országgyűlés által elfogadott bankmentő 2014. évi XXXVIII. törvényük preambuluma a következőket írja:

„A Kúria 2/2014. számú PJE határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása, valamint a további intézkedések előkészítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:”

Ugye tetszik látni azt T. Miniszter Úr, hogy az egyébként alkotmánysértő és Európai jogi normákkal ellentétes törvényükben nem a 6/2013. Polgári Jogi Döntvénynek átvételére hivatkoztak, hanem a 2/2014. számu Polgári Jogegységi Határozatra.

És az Önök által törvényben hivatkozott, 2014. junius l6-i 2/2014. számu Polgári Jogegységi Határozat az Ön által mondott

Kúria megkötötte a kormány kezét, amikor kimondta, „az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük.”

közléssel kapcsolatosan a következőket rendeli:

1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

            Indokolásból:

Az Európai Unió Bírósága a C-26/13. számú ügyben hozott ítéletében akként foglalt állást, hogy a „szerződés elsődleges tárgyát” vagyis a „főszolgáltatást” megállapító szerződési feltételeknek azok tekintendők, amelyek a szerződést jellemző szolgáltatást határozzák meg. A 6/2013. PJE határozat 1. pontja szerint a deviza alapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forint kölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. Önmagában azonban az, hogy az árfolyamkockázat viselésének szabályai a főszolgáltatás körébe tartoznak, nem zárják ki ezen szerződési rendelkezések tisztességtelenségének vizsgálatát, abban az esetben, ha e rendelkezések nem világosak, nem érthetőek – figyelemmel a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásokra is.

Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen  felismerhető volt az „átlagos fogyasztó” mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani. 
Amennyiben tehát a fogyasztó a jogszabály által előírt tájékoztatást megkapta, a kockázat feltáró nyilatkozatot  aláírta, akkor azt – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell értékelni, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őt terhelő volta számára világos és érthető volt, illetve annak kellett lennie. A pénzügyi intézménynek kell bizonyítania, hogy a fogyasztó tájékoztatása ilyen módon megtörtént.

Amennyiben azonban az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.

Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy  az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma).

Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.

Az itt hivatkozott Európai Bírósági C – 26/13. számú Európai Bírósági ítéletet 2014. április 30-án hozták.

Összegezve tehát az Ön által hivatkozott megállapítást tartalmazó Kúriai Jogegységi határozatot követte az az Európai Bírósági ítélet, melyre tekintettel a Kúriának változtatni kellett a korábbi jogegységi határozata tartalmán.

Ezért az Ön által hivatkozott megállapítás Ön által is tudottan immár nem hatályos az uj rendelkezésre tekintettel, és a jelenleg hatályos Kúriai Jogegységi Határozat szerint tehát



 „Amennyiben azonban az árfolyamkockázat korlátlan  viselésének szerződési rendelkezése a fogyasztó számára a pénzügyi intézménynek felróható okból nem volt világosan felismerhető, illetve érthető, fennállnak a szerződés tisztességtelensége megállapításának a feltételei.”

Ön Miniszter úr jobb tudomása szerint igyekszik saját állampolgárait, több millió becsapott embert csalárd módon ismét becsapni, félrevezetni csak azért, hogy a kifosztóknak, a magyar nép ellenségeinek tekintendő bankoknak segítsen.

Ön Miniszter Úr fentiekkel bizonyítottan eljátszotta előttem és szerintem a magyar nép nagy része előtt a becsületét.

Valamint azt is bizonyította számunkra, hogy minden devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéssel tett megnyilvánulásuk Önöknek hasonló hazugságon alapul.

Az Ön kijelentésének erkölcstelenségét teljessé teszi az is, hogy a Kúriát emlegeti a magyar nép számára annak okaként, hogy miért kénytelenek Önök az adósok sorsát megpecsételni valamiféle homályos, de mindenképpen bankoknak kedvező forintosítási gondolat megvalósítása során.

Alaptalanul rágalmazzák a Kúriát a magyar nép előtt. és saját erkölcstelen magatartásukat igyekszenek másra kenni.  Arra a hatalmi ágra, melynek tisztességét Önöknek semmilyen körülmények között nem lehetne kétségbe vonni. Önök mindenre képesek.

Tisztelt Miniszter Úr! Ennél mélyebbre tudnak-e még süllyedni?

Arra a kijelentésére pedig, hogy

Arra a kérdésre, hogy az internetadónál is nagyobb tüntetés lehet, ha az aktuális piaci árfolyamon válthatják vissza a devizahiteket a bankok, a miniszter jelzi, hogy eléggé hozzászokott a tüntetésekhez. cinikus, másokat és főleg a magyar nemzetet semmibe vevő tartalma miatt nem én válaszolok.

Ezen a szinten már alkalmatlannak látom Önt még arra is, hogy válaszoljak.  

Siófokon 2014. november 6. napján.    Tisztelettel:     Dr. Léhmann György

Szólj hozzá

Hozzászólás