Dr.Léhmann György – fordulj szembe a gonosszal

Fordulj szembe a gonosszal!  (Költségmentességi nyomtatvány, illetve Végrehajtás megszüntetésére irányuló kereseti nyomtatvány a lap alján!!!)

 Nem hagy nyugodni mostanában II. János Pál pápa üzenete: „Ne félj!”

Számomra ez az üzenet ezzel nincs befejezve, hanem szerintem a pápa akkor, ha megismerhette volna a jelenlegi magyarországi, bankok által előidézett katasztrófális állapotokat, akkor a következők szerint üzent volna:

 

            „Ne félj! Fordulj szembe a gonosszal”

Hasonló módon jutok el az egyén gerinces kiállásának szükségességéhez akkor is, amikor Berzsenyinek „minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs”, vagy „Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán” soraira gondolok a Szózatnak.

 

Vörösmarty is, Berzsenyi is, a pápa is szerintem azt üzeni a mai magyar nemzethez tartozóknak is, hogy az egyén sorsáért elsősorban az egyén a felelős, és ezt a felelősséget viselni kell akkor, ha az egyéni boldoguláson túl a nemzetünk sorsáért is aggódunk.

 

Nem a korrupciótól fertőzött hatalmi elit, vagy Isteni csoda mentheti meg az egyént, és a nemzetet, hanem kizárólag a gonosszal való szembefordulás alkalmas, önmagukkal, családjukkal, nemzettel szemben felelősséget érző, hatalmi eliten kívül élő, oda tartozni nem vágyó tisztességes magyar emberek.

————————-

Ezekkel a gondolatokkal javaslom azt minden, a bankok tisztességtelen magatartása miatt vagyona elvesztéséhez közeli állapotba jutott tisztességes adósnak, hogy amennyiben a bírósági végrehajtás szabályai szerinti végrehajtás ellenük megindult, akkor ne a kormánytól, ne az ombudsmantól, ne az adósok megmentőjének mondott szervezetektől, ne az ügyvédektől, vagy éppen a Jóistentől reméljen segítséget, hanem mutassa meg azt, hogy tud küzdeni a saját, és a családja életéért.

Ehhez kívánok az alábbiakban segítséget nyújtani.

=================

 

Abból indulok ki, hogy az alábbi jogszabályhely szerint

 

 1952. évi III. tv. 367. § A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.

 

A közjegyzői záradékolással indult végrehajtás megszüntetési peres eljárásra kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi – járásbíróság, kerületi bíróság – bíróság illetékes értékhatártól függetlenül, azaz akár százezer forintos végrehajtástól kezdődően a százmillió forintos végrehajtásig ugyanahhoz a bírósághoz kell fordulni.

 

Abból indulok ki, hogy az eljárásra jogosult helyi bíróságnál már ügyvédi képviselet vagy más kötöttség nincs előírva, azaz az adós két tanúval hitelesített kérelmével minden további nélkül előterjesztheti peres eljárásra irányuló kérelmét.

Abból indulok ki, hogy a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatosan a Magyarországon tevékenykedő bankok olyan mennyiségű, és súlyosságú tisztességtelenséget, törvénytelenséget követtek el az adósok sérelmére, hogy tisztességes bírósági eljárás esetén az adósoknak pernyerési esélyei az európai joggyakorlatot figyelembe véve nagymértékben jelentősek.

Abból indulok ki, hogy a bankok tisztességtelen, törvénytelen eljárását megfelelő módon értékelő jogszabályok, Kúriai Vélemények, Európai Bírósági ítéletek olyan mértékben szankcionálják ezt a banki magatartást, hogy a bankok részéről nincs reális perbeli védekezési lehetőség a 2004. május 1-től 2009. december 31-ig megkötött kölcsönszerződésekből fakadó végrehajtás megszüntetési peres eljárás esetén.

 

Abból indulok ki, hogy a fenti törvény 369. §-a szerinti az a lehetőség, hogy a felperes bármire hivatkozhat ebben a perben, ami a törvényszöveg szerinti

 

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

 

megállapítás irányába mutat, és ezek a hivatkozások a 370. § szerint

 

370. § A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

hiánypótlás nem igénylő perindítás esetén nagy valószínűséggel esetben oda vezet, hogy a bíróság a végrehajtást azonnal felfüggesztheti 15 napon belül.

 

És a bíróság eddigi tapasztalataim alapján a végrehajtást általában felfüggeszti.

 

—————————-

 

            Ellenben az is kétségtelen tény, hogy a korrupciótól fertőzött hatalmi elit befolyásolását a bíróság felé lehetségesnek tartom a bankok érdekében,

 

kétségtelen tény az is, hogy ez a fajta peres eljárás az általam képviselt szerződési feltételek semmiségére irányuló peres eljárásokhoz képest rendkívűl költségesek pervesztés esetén.

 

Peres eljárás megindításakor minden felperes számára szabályosan kiállított költségmentességi nyilatkozatot leadva számíthatunk arra, hogy a bíróság legalább illeték feljegyzési jogot engedélyez, ami azzal jár, hogy ingyenesen megindulhat a per.

 

Ellenben azért, mert a pertárgy értékét a végrehajtandó összeg adja, és ennek 6 %-a az illeték, pervesztés esetén mondjuk 10 millió forint végrehajtandó követelés esetén 600.000.-Ft. illetékre, és megközelítőleg ugyanekkora összegű ellenfélnek járó perköltségre kötelezés esedékes. Fellebbezés esetén pedig még egyszer ugyanez az összeg, azaz teljes pervesztés esetén kétfokú eljárásban kétmillió forinthoz közeli összeggel nő a tartozása az adósnak a korábbihoz képest.

 

Ellenben pernyertesség esetén az adós egy forint többletköltség nélkül megszabadulhat a végrehajtás rémétől, és bízhat egy tisztességes elszámolásban a bankkal szemben.

 

Fentiek megfontolása után csak azoknak javaslom ennek a pernek megindítását, akikkel szemben egy végrehajtást kérő indított végrehajtási eljárást, több végrehajtást kérő esetén nem javaslom a peres eljárást.

 

==================

 

Rátérve az adósok általi, további segítséget nem igénylő végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásra, az alábbiakban, valamint a mellékletben küldöm meg azt a keresetlevelet, melynek megfelelő kitöltése után a peres eljárás lefolytatását az adósok által tehát lehetségesnek tartom.

 

            Tehát közjegyzői záradékolással indult végrehajtási eljárás esetén alkalmazható ez a keresetlevél.

 

A „végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre” törvényi okra hivatkozással a keresetlevél az alábbiak miatt állítja azt, hogy a követelés érvényesen nem jött létre és ezért a végrehajtás megszüntetésének van helye:

 

–          egyoldalú banki szerződésmódosításra vonatkozó tisztességtelen – semmis – szerződési feltételek,

–          szerződés semmiségét eredményező hiányosságok, problémák a kölcsönszerződésben,

–          bank felmondási jogának törvénysértő biztosítása a kölcsönszerződésben,

–          adósok hitelképességének túlértékelése a bank által a hitelbírálati eljárás során

–          hivatkozás a C-472/11 számú Európai Bírósági ítéletre a bíróságnak hivatalból vizsgálata végett

 

A keresetlevélnek pirossal jelzett szavait, szövegrészeit kell az adósnak saját adatai szerint megfelelő módon kitölteni, négy példányban kinyomtatni, majd egyenként minden példányt annak végén két tanú aláírásával együtt aláírni.

 

A tanuk neve és lakcíme is feltüntetésre kerüljön, valamint olvasható legyen a tanuk neve és lakcíme is.

 

Ezt a négy példányt adják le tehát a helyi bíróságra a költségmentességi nyilatkozattal együtt, de minden példányhoz mellékeljék másolatban mindazokat az iratokat a bírósághoz továbbítva, melyek alapján a perbeli előadásukat bizonyítani tudják. Későbbi bizonyításra ebben a fajta perben kevés lehetőség van.

 

Különösen csatolják mellékletben a kölcsönszerződést, felmondási okiratot, végrehajtási záradékot, végrehajtó értesítését.

 

——————————–

 

Kifejezetten ellenzem azt, hogy iratommal bárki az adósok hátrányára sefteljen. Azaz ügyvéd óra vagy havi bérért, sikerdíjért, munkadíjért vagy bármilyen rafinált módon adóstól bármikor elszedhető pénzért iratom alapján dolgozzon.

 

Adós megmentőnek mondott bármelyik szervezet tagdíjért, egyéb ilyen-olyan díjért „segítséget” nyújtson. Utóbbiaknál azzal ellenzem, hogy ha megtudom az ilyen fajta pénzszerzéseket, gondolkodás nélkül bárki ellen azonnal feljelentéssel élek.

 

A többi pedig legyen a bíróság dolga…

 

======================

 

 

 

 

 

 

Tisztelt Ceglédi Járásbíróság!

 

 

Az ide mellékelt kölcsönszerződés szerint 2007. november 20-án kötöttek „LakásvásárlásiKölcsönszerződést kötöttünk alperesi bankkal hétmillióhetvenötezer forint, 45.379 CHF-ben meghatározott  kölcsönre vonatkozóan.

 

——————————-

            Alperes a 2007. november 20-i szerződésben meghatározott 3,89 % ügyleti kamatot később 2009. február 17-én 5,67 %-ra, 2010. július 1-én 5,85 %-ra, 2011. október 11-től 6,16 %-ra emelte

 

            2011. évben már a folyamatosan megemelkedett törlesztő részleteket nem tudtuk fizetni.

 

Ezt követően végrehajtást kérő közjegyzőtől az általa közölt adatok alapján tartozásunkról ténytanúsítvány nevű iratot készíttetett, majd 2011. július 6-án azonnali hatállyal felmondta a 56.036,61 CHF. tartozás megjelölésével kötelezettségünk nem teljesítése okából.

 

A felmondást követően végrehajtási záradék kiállítását kezdeményezte alperes, és erre tekintettel Dr. Kovács József ceglédi közjegyző az ide mellékelt, 51.010/ü/537/2012. számú közjegyzői záradékot kibocsátotta.

 

Már most hivatkozunk arra, hogy a 805/2004. EK rendeletnek alábbi rendelkezése szerinti igazolást arról, hogy nem vitatjuk az alperesi követelést – alperes soha nem tudta igazolni:

 

            „Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.)

                a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról

 

         (5) A "nem vitatott követelések" fogalmának minden olyan helyzetre ki kell terjednie, amikor a hitelező – akinek pénzbeli követelése jellegét és mértékét az adós igazoltan nem         vitatja – az említett adóssal szemben bírósági határozatot, illetve az adós kifejezett beleegyezését igénylő végrehajtható okiratot, legyen az bírósági egyezség vagy közokirat,        tud felmutatni.

         ————————-

         (7) E rendeletet a nem vitatott követelésekről szóló határozatokra, bírósági egyezségekre és          közokiratokra, valamint az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatok, bírósági          egyezségek és közokiratok megtámadását követően hozott határozatokra kell alkalmazni.

         (8) Az Európai Tanács a tamperei következtetéseiben úgy vélte, hogy a határozat          meghozatalának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban a végrehajtáshoz való    hozzáférést gyorsítani és egyszerűsíteni kell úgy, hogy el kell tekinteni a végrehajtást         megelőzően a végrehajtás helye szerinti tagállamban szükséges valamennyi közbenső intézkedéstől. A származási tagállam bírósága által európai végrehajtható okiratként   hitelesített határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azt a      végrehajtás tagállamában hozták volna meg. Így például az Egyesült Királyságban egy    hitelesített külföldi határozat bejegyzése ugyanazon szabályok szerint történik, mint az      Egyesült Királyság egy más részében meghozott határozat bejegyzése, és ez a külföldi          határozat érdemi felülvizsgálatát nem foglalja magában. A határozatok végrehajtására          vonatkozó intézkedéseket továbbra is a nemzeti jognak kell szabályoznia

 

Ennek a közjegyzői záradéknak folytán a

 

 

végrehajtási eljárás ellenünk Szabó Sándor végrehajtó előtt 0178.V.15016/2012/67. szám alatt 2012. julius 6-án megindult.

——————————

 

Jelen perben érvényesített igényünk célja az az irat e fejezete alapján, hogy a Ptk. 209. § szerinti tisztességtelen szerződési feltételek miatt a 209/A. § 1. bek-re  és a 2. bek-ben írt semmiségre hivatkozva a kölcsönszerződés alperesi felmondását követő végrehajtási eljárást eljáró bíróság előbb függessze fel, majd szüntesse meg.

==================

 

Figyelembe véve a Luxemburgi Bíróság C-472/10 számú, 2012. április 26-án előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletének alábbi megállapításait

3. Az irányelv  – 93/13 EGK Irányelv –  preambulum bekezdése kimondja:

„mivel a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni; mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt; […]”

illetve

„5. Ezen irányelv 3. cikke előírja:

„(1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

meghatározást is, és az alábbi

28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének értelmében vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában.

illetve az ítélet rendelkező részéből

„Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”

 

rendelkezést, akkor figyelemmel a Ptk. 209. § és 209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre is megállapítható, hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba foglalt egyoldalú szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési feltétel semmis.

 

—————————–

Ennek a semmiségnek jogkövetkezménye az 1/2010 (VI. 28.) PK Véleménynek azon megállapításában fogalmazódik meg, hogy

 

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.

 

Tartalmilag ugyanezt a Luxemburgi Bíróság fenti ítéletében a 93/13 Irányelvre hivatkozással a következők szerint határozta meg:

8. Az irányelv 6. cikke kimondja:

„(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

A végrehajtási eljárás végrehajtási záradék alapján lett elrendelve, és a ténytanúsítványban bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségével is emelt összegű tartozása az adósoknak a fentiekben leírt tisztességtelen szerződési feltétel illetve semmiség okából érvényesen nem jött létre:

 

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal

         elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,


 

Erre tekintettel a  Pp. 369. § a pontjában jelöljük meg jelen peres eljárás jogi alapját.

 

Tekintettel arra, hogy a 20/2011. (XII.12.) PK vélemény már idézett 2. pontja szerint Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg, csatoljuk az elbíráláshoz szükséges és rendelkezésünkre álló valamennyi kölcsönnel kapcsolatos iratot, további bizonyítási indítványunk nincs.

===================

 

            Fenti előadásunkat a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményre is tekintettel az alábbiakkal kiegészítjük.

 

A hitelező bankoknak forráskiadásuk a hitel nyújtásával nincs, soha nem is volt, így az alperesi banknak is arra történő hivatkozása, hogy az általuk meghatározott, egyoldalú szerződésmódosítási joguk feltételei valósak – alaptalanok.

 

Bankok részéről semmiféle forrásigénnyel nem jár az adósok felé a hitelezés a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottsági tagjának alábbi nyilatkozata – rádiónyilatkozata – szerint.

 

Varga István az alperesi prudens működéshez szükséges beszerzéssel kapcsolatos banki problémákat nem létezőnek állapítja meg:

Alábbi helyen – Alkotó: Kossuth Rádió

Cím: Időt kérek

 

„Varga István: Hát ugye a média bemossa az agyunkba azt, hogy ez devizahitel, egy kicsit differenciáltabban devizaalapú hitel. Valójában egyik sem. Egyszerűen arról van szó, hogy aki forinthitelt vett fel, azzal elfogadtatta a hitelezője, hogy vele majd devizában számol el. Ennyi, nem kellett ehhez svájci frank. Tehát valójában azt tudnunk kell, hogy azok a hitelintézetek

 

Riporter: Tehát azt mondja, hogy a bankok be sem szerezték a svájci frankot?

 

Varga István: Kétféle intézmény van, és akkor mindjárt világosabb. Van a bank és a takarékpénztár. A kettő nem ugyanaz. A takarékpénztár csak azt a pénzt helyezheti ki, amit vagy hitelként vett fel, vagy nála betétként elhelyeztek. A bank azonban pénzteremtő. A bank nem a betétestől érkező pénzt helyez ki, mint ahogy oly sokan mondják azok, akik ebben a szakmában dolgoznak…

 

Riporter: Hát főleg a bankok.

 

Varga István: Igen, a bank pénzteremtő. Neki joga van a tőkéjének függvényében azt a hitelt egyszerűen előállítani. Ez annyit jelent, hogy semmi köze a betétállományához annak a hitelnek, amit létrehoz. Ne most amikor létrehozza és lekönyveli az eszköz és forrásoldalán egyaránt, akkor ő úgy szerződik, hogy na de most svájci frank alapon számolunk el, ettől kezdődően ő csak egy látszatot, egy fiktív devizaműveletet hajt végre.

 

Tehát akkor, amikor azt tetszenek hallani, hogy megvette meg eladta a svájci frankot, ez nem igaz. Ez ilyen egyszerű.

 

Riporter: De hát ez az évszázad átverésének tűnik.

 

Varga István: Úgy van.”

 

—————————-

Felperesnek határozott álláspontja fentiekre tekintettel is az, hogy semmiféle deviza beszerzési vagy egyéb olyan problémája soha nem volt az alperesi banknak sem – a többivel együtt – hanem csupán annyi történt, hogy valótlan közlésekkel igazoltan, minden valós, vagy törvényes alap nélkül kényszerítették az adósokat olyan pénzek kifizetésére is, ami őket nem illette.

 

Eldöntötték azt, hogy vagyonukat növelik abban az időszakban is, amikor egyébként valóban az ország gazdasági élete válságba került.

 

Ameddig alperes nem bizonyítja azt, hogy honnan és milyen mennyiségű devizát szerzett be a korábbiakhoz képest terhesebb körülmények között, kérem fogadja el T. Bíróság felperesnek azt az álláspontját, hogy csupán az alperesi, illetve a többi bank valótlan állításainak eredménye az általuk szerkesztett szerződésekben és Üzletszabályzatban a kölcsönhöz szükséges devizabeszerzés és ezzel kapcsolatos nehézségek ismertetése.

 

Valamint fogadja el T. Bíróság felperesnek azt az álláspontját, hogy az adós a szerződés megkötésekor csupán azt tudta a szerződésben tett CHF jelölés folytán, hogy azért kap a kölcsön felvételének időpontjában viszonylag alacsonyabb kamatozású hitelt a forintalapú hitelezéshez képest, mert később, a törlesztő részletek fizetése időpontjának megfelelően a törlesztő részletek nagysága függ a HUF/CHF árfolyamát, valamint a CHF jegybanki alapkamatától. Utóbbira az alábbi PSZÁF tájékoztatás alapján is számított a hitelt felvevő:

 

„2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamat is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként tovább ad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nem Bank, vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ.”

 

===============

Ennek a pernek tárgya az is, hogy a szerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabályok szerint állapítsa meg T. Bíróság a bank egyoldalú szerződésmódosítására vonatkozó szerződési feltétel érvénytelenségét és legfőbb jogkövetkezményét. Azt, hogy érvénytelen szerződésre, vagy szerződési feltételre jogot alapítani nem lehet.

—————————

 

A 2/2012 (XII.10.) PK Vélemény ezzel kapcsolatosan a következőket rögzíti:

„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

 

 Illetve a PK Vélemény Indokolásának ide vonatkozó része a következő:

 

 

g) A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nem csak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő körülmények megváltozása esetén annak a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.

 

Álláspontom szerint az Indokolásnak kivastagított, idézett megállapítása folytán a kérdés eldőlt. Hiszen eszerint csak akkor lehetett volna a hátrányos körülményváltozások hatását áthárítani a fogyasztók hátrányára, ha ugyanezen körülményeknek kedvező változásait pedig a fogyasztók javára rendelték volna szerződés szerint figyelembe venni.

 

Mivel ez nem történt meg, ezek a szerződési feltételek tisztességtelenek és érvénytelenek.

 

Arról nem ír a Hpt, hogy az adósok javára miként kell rendelkezni, de minden jóérzésű, tisztességes szerződő félnek íratlan törvény alapján ezt is tudnia kell. Úgy, ahogy a Ptk. 209. § rendelkezései megkövetelik.

==================

A 93/13. EGK Irányelvében alábbiak szerint a 3. cikk 3. bekezdésben említett feltételeket tartalmazó Melléklet 2. pontjában meghatározott

 

b) A j) pont nem akadályozza azoknak a feltételeknek az alkalmazását, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatások nyújtója fenntartja a jogát a fogyasztó által fizetendő vagy őt megillető kamatláb vagy a pénzügyi szolgáltatások nyújtásáért fizetendő bármilyen más összeg értesítés küldése nélküli megváltoztatására, ha erre érvényes indoka van, azzal a kikötéssel, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtója köteles erről a másik szerződő felet vagy feleket a lehető legrövidebb időn belül értesíteni, és hogy az utóbbi jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

rendelkezéssel összhangban álló,  „a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről”  elnevezésű 18/1999. (II.5.) Korm. rend.

2. § A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely

 

d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;

 

jogszabályi rendelkezésének megfelelően a 2/2012. (XII.10) PK Véleményben megfogalmazott

 

„6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).

—————————

 

Megemlítve azt is, hogy az adóst megillető felmondási jog az adós általi azonnali teljesítést nem feltételezi a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény 6. pontjának f. pontjához tartozó Indokolás szerint:

 

„f) Az egyoldalú  szerződésmódosítás esetére – mivel az a fogyasztó  kötelezettségeire kihat – biztosítani szükséges a felmondás jogát. Ezt előírhatja maga a jogszabály is, ennek hiányában az általános szerződési feltételek között  indokolt rendezni: a módosítást hogyan kell a fogyasztó tudomására hozni, és mennyi idő áll a fogyasztó rendelkezésére ahhoz, hogy felmondási jogával éljen. E szerződési rendelkezések tisztességessége is vizsgálat tárgyát képezheti. Önmagában a felmondás jogának kikötése ugyanakkor nem teszi az egyoldalú szerződésmódosítást tisztességessé. A felmondási jog gyakorlásával együtt járó jogkövetkezmények – az egyösszegű visszafizetési kötelezettség, a hitelkiváltás magas tranzakciós költsége – miatt ugyanis az a fogyasztó számára gyakran nem jelent reális alternatívát a szerződésmódosítással szemben”.

 

Ilyen felmondási jogot alperesi bank az általa készített szerződésben adós javára nem biztosított, ezért a PK Vélemény szóhasználatával élve törvénybe ütközés folytán tisztességtelen, érvénytelen az alperesnek egyoldalú szerződésmódosítási, szerződésbe foglalt joga.

 

==================

Egyébként természetesen alperesi Üzletszabályzatot soha nem láttunk.

A 2/2012. PK Vélemény az Üzletszabályzatról többek között a következő megállapításokat teszi:

„A Ptk. 205/B.§-a szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. Erre tekintettel az olyan általános szerződési feltételek között szereplő szerződési kikötés, amelyet a fogyasztó nem ismerhetett meg, nem válik a szerződés részévé; külön azonban csak azokra a feltételekre (okokra) kell felhívni a figyelmét, amelyek esetleg lényegesen eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől.

És tovább halad az alábbi irányban:

Ha az egyoldalú  szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem válik a szerződés részévé, a létre nem jött szerződési tartalom érvénytelen sem lehet. Az ilyen kikötés tisztességtelensége ezért nem vizsgálható.

——————————-

A lényeget fogalmazta meg ekként a Kúria nagyon pontosan.

 

Azzal a megállapítással, hogy az Általános Szerződési Feltétel a kölcsönszerződés része,

azzal a megállapítással, hogy csak akkor része az Általános Szerződési Feltétel a szerződésnek, ha a másik félnek – adósnak – a bank lehetővé tette a megismerést, és

 

azzal a megállapítással, hogy ha nem tette lehetővé az adósnak a bank az Általános Szerződési Feltétel okmány megismerését, akkor ebben a részében az egyébként két részből álló kölcsönszerződés – felek által aláírt és Általános Szerződési Feltételek iratokból álló – egyik része – az Általános Szerződési Feltétel – nem érvénytelen, hanem létre nem jött szerződésnek tekintendő.

 

Helyesen értelmezte az ide vonatkozó törvényhelyet:

 

205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

 

Illetve mégsem. Mert csak abból indult ki, hogy a felek akaratának kinyilvánításáról nem lehet beszélni, és így szerződésről sem, ha az egyik félnek fogalma sincs arról, hogy mit tartalmaz az az okirat, amit a másik fél nem mutat meg.

Ellenben az idézett törvényhely „kifejezésével” fogalommal nem foglalkozott a Kúria, azzal, hogy az esetben, amennyiben jogszabály szerződés megkötésére meghatározott alakiságot rendel, de az alakiság megsértésével kötnek szerződést, akkor az eredmény ugyanaz. Létre nem jött szerződésről beszélünk ez esetben is az alábbiak folytán:

 

„217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis.”

 

Nem vette vizsgálat tárgyává a Kúria azt körülményt, hogy a Hpt. – 1996. évi CXII. tv. – 210. § 1. bek-e az alábbiak szerint rendelkezik:

 

210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.

 

Pontosan úgy teszi kötelezővé az írásbeli alakot, mint ahogy az adásvételi szerződéseknél az alábbi rendelkezés:

 

„Ptk. 365. § (3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”

 

Illetve az utóbbi jogszabályhoz kapcsolódóan a XXV. PED az alábbiak szerint rendelkezik:

 

„III. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak akkor tekinthető, ha szerződési nyilatkozatát mindegyik szerződő fél aláírta.

 

Indokolás:

III. a) A Ptké. fentebb is említett 38. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másiknak szánt példányt írja alá. E rendelkezés nem hagy kétséget aziránt, hogy az ilyen eset kivétel az alól a – kifejezetten ki nem mondott – általános szabály alól, hogy a szerződést tartalmazó okiratot mindkét félnek alá kell írnia ahhoz, hogy a szerződés írásba foglaltnak legyen tekinthető. A szerződés aláírása tehát az érvényesség alaki kelléke.

 

Semmi törvényes alapja nincs annak, hogy a Hpt. alapján megkövetelt írásbeliség megengedőbb legyen annál, mint amit a Ptk. megkövetel. Azaz a kölcsönszerződés érvényességéhez – helyesen létrejöttéhez – éppen ugy szükséges a felek aláírása a kötelező írásbeliség folytán, mint az ingatlannak adásvételi szerződéséhez.

Sarkosan fogalmazott és határozott az alábbi döntvény az aláírás hiánya miatti írásbeliségi problémával kapcsolatosan:

BH2009. 118: Nem jön létre az ingatlan-adásvételi szerződés, ha a társaság nevében az együttes cégjegyzésre jogosultak közül csak az egyik szervezeti képviselője írja alá a szerződést és a másik képviselőnek a szerződés megkötéséről nem volt tudomása [1959. évi IV. törvény 205. §, 221. §, 365. §; 1997. évi CXLV. törvény 18. §].

Az adott tényállás mellett a Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy a perbeli előszerződés csak írásban volt megköthető, figyelemmel a Ptk. 365. § (3) bekezdésében, illetve a Ptk. 208. § (1) bekezdésében írtakra. A Legfelsőbb Bíróság, figyelemmel a perben hivatkozott Gfv. VI. 31.317/1996/8. számú határozatra utal arra is, hogy együttes cégjegyzési jog esetén csak egy cégjegyzésre jogosult (vagy kifelé annak minősülő személy) aláírásával szerződés nem jön létre. Az együttes cégjegyzési jog ugyanis azt jelenti, hogy az adott társaság nevében csak két, vagy – a társasági szerződés rendelkezései szerint – több cégjegyzésre jogosult együttes aláírásával jöhet létre érvényesen a szerződés. Az adott ügyben a tanúvallomásokból az állapítható meg, hogy a felperesnek az előszerződés megkötésekor a cégjegyzékben szereplő három ügyvezetője közül a II. r. beavatkozón kívüli másik két ügyvezetőnek az alperesekkel kötendő ügyletről nem volt tudomása, az előszerződés megkötésére irányuló akaratuk hiányzott. A szerződés – az előszerződés is – a Ptk. 205. § (1) bekezdése értelmében „a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.” Az adott tényállás mellett nem állapítható meg a felperes, annak együttes képviseletére, cégjegyzésére jogosultak részéről az ügyleti akarat. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperes keresetének megfelelően megállapította, hogy a per tárgyát adó szerződés nem jött létre.

 

Ezért is állítjuk azt, hogy az adósok által alá nem írt banki Üzletszabályzat esetében szóba sem kerülhet az, hogy ez az Üzletszabályzatnak nevezett okmány a Kölcsönszerződés része lehessen, illetve ebből a Kölcsönszerződéssel kapcsolatos jogok, vagy kötelezettségek keletkezzenek.

 

————————

Egyébként pedig mindig így rendelkezett a magyar jogtudomány, így például az 1933. évben kiadott Magyar Magánjog Vázlata első része 139. oldalon a következők szerint fogalmaz:

 

„Ahol a törvény az ügylet érvényességéhez okiratot kíván, ott elegendő, ha az okmányt a kötelezett fél írja alá.”

 

Fentiekből következik az, hogy teljesen mindegy az, hogy a bankok, a közjegyzők miként igyekeztek okiratukba foglalni az Általános Szerződési Feltételekkel kapcsolatos tényeket, melyek nem felelnek meg a valóságnak, talán az adósok által aláírt Általános Szerződési Feltételek okiratot szíveskedjenek felmutatni ahhoz, hogy ezt a témát tovább vitassuk.

 

Addig pedig nincs szükség arról beszélni érvényes-e vagy érvénytelen-e a kölcsönszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek nevű banki alkotás, hiszen helyesen mondta a Kúria azt, hogy létre nem jött szerződésnek érvényességének vizsgálata szóba sem kerülhet.

 

===================

 

            A szerződés egészének érvénytelensége körében hivatkozom a Hpt. 213. § 1. bekezdés c.) d.) pontjaira. Véleményünk szerint a szerződésünk nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos költséget, illetve azon feltételeknek, körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható. Az árfolyamrészt, a költséget nem tartalmazza a felek közötti szerződés.

 

Ezek hiánya folytán is semmis a felek közötti szerződés.

 

Előadjuk, hogy a Hpt. 213. § 1. bekezdés értelmében semmis az a fogyasztási lakossági kölcsönszerződés, amely nem tartalmazza a szerződés tárgyát, az éves %-ban kifejtett teljes hiteldíj mutatót, a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb esetleges költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költség pontosan nem határozható meg, az erre való becslést, a szerződéssel kapcsolatos összeg költséget, ide értve a járulékokat, kamatokat, valamint ezek éves %-ban kifejezett értékét.

 

Azon feltételeknek, illetve körülményeknek, a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, erről szóló tájékoztatást.

 

Tényként állapítható meg az, hogy a perbeli szerződés esetében a folyósítás vételi árfolyamon történt, a törlesztési kötelezettség pedig eladási árfolyamon van meghatározva a szerződés alapján. Az ilyen elszámolási rendszer mellett a szerződéssel kapcsolatos nyilvánvaló költség a vételi és az eladási árfolyamból eredő különbség, ezt hívják árfolyamrésnek. Az árfolyamrés kamatjellegű költség, az árfolyamrés miatt felmerült tény leges költség ugyanis a felvett tőke függvényében változik.


 

Hivatkozunk e körben a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.533/2012/17. számú jogerős közbenső ítéletére, amely az árfolyamrés, mint költség feltüntetésének hiánya miatt a szerződés semmisségét állapította meg.

 

A szerződés nem tartalmazza az árfolyamrés mértékét, ezért a Hpt. 213. § 1. bekezdés c. pontja alapján semmis a szerződés.

==================

 

Kölcsönszerződésbe foglalt felmondási okoknál nem említik azt, hogy a Ptk-nak mely szakaszára alapítják felmondási jogukat, ellenben a Felmondást és Tanúsítványt megszövegező közjegyző megjelöli jogi alapként

 

a Polgári Törvénykönyv 525. § 1. bek. e. pontját.

 

Teljes terjedelmében ez a szakasz a következő:

 

525. § (1) A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha

 

a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;

b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki;

d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét

;

e) az adós más súlyos szerződésszegést követett el.

 

(2) Ha a hitelező pénzintézet, az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha

a) az adós hitelképtelenné válik,

b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta;

c) az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.

 

—————————–

 

A Közjegyző által pontosított jogszabályhelynél – 525. § 1. bek. e. pont – a „Sulyos” szó használata nem teszi lehetővé azt, hogy a bank által diktált szerződések szerinti bármely fizetési kötelezettségét nem teljesíti,vagy valamely kötelezettségüknek nem tesznek eleget, illetve feltételek miatti banki felmondási lehetőséget.

 

A bármely lehet egy forintos fizetési kötelezettség nem teljesítése is és egy napos késedelem is, valamint a valamely kötelezettség is lehet a közhasználat szerint ugyanez.

 

A törvény pontosan meghatározza az egyéb kötelezettség mértékét ahhoz, hogy mikor lehessen a legsúlyosabb jogkövetkezményt alkalmazni, ezt megsértve a szerződésbe foglalt kötelezett késedelmével kapcsolatos felmondási ok törvénybe ütköző és semmis.

 

——————————–

 

            Ettől függetlenül kétségbe vonjuk a bankoknak azt a jogát, hogy az adós fizetési késedelme esetén felmondási jogukat gyakorolhatnák bármilyen súlyosság esetén is azért, mert a Ptk. 300. § ezt a problémát más jogkövetkezményekkel rendezi:

 

300. § (1) A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.

 

(2) Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban – és nem máskor – kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el.

 

Indokolás: Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbontja. Ilyenkor a már teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 320. § (1) bekezdés; Ptk. 319. § (3) bekezdés].

————————

 

301. § (1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

 

Törvényen alapuló eljárás esetén tehát az esetben, amennyiben banki hitelezésnél az adós nem fizet, illetve késedelembe esik, és emiatt a bank eláll a szerződéstől, akkor a szerződés annak aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg a felek által már teljesített szolgáltatásoknak visszaadásával.

 

Alappal állítjuk azt, hogy banknak törvényes, egyoldalú elállás joga helyett az a kikötése a szerződésben, hogy törvényt sértve a szerződésnek egyoldalú felmondásának jogát kötötte ki – számára előnyt jelentett.

 

A leírt körülmények között ez a szerződési feltétel is a törvénysértésen túl tisztességtelen is a Ptk. 209. § 1. bek-e alapján.

===================

 

Alperesnek honlapja – hirdetése szerint „a hitelbírálat alatt megvizsgáljuk, hogy az Ön által igényelt hitelösszeg folyósítható-e. (Figyelembe vesszük az ingatlannak jellemzőit, és az Ön jövedelmi helyzetét) …a Pozitív hitelbírálatot követően, egy előre egyeztetett időpontban várjuk Önt adott bankfiókunkban, ahol a kölcsönszerződés és jelzálogszerződés aláírása történik.”

 

Tehát nem történt volna szerződéskötés és hitelfolyósítás a Bank részéről pozitív hitelbírálat nélkül – a hirdetés- honlap szerint. Ezzel szemben a perbeli kölcsönszerződésnél a következők állapíthatók meg:

 

Ahhoz, hogy a hitelezés maximális körültekintéssel valósuljon meg, a hitelezőnek világosan látnia kell, hogy a teljes futamidő alatt az ügyfél jövedelme várhatóan elegendő lesz a kalkulál megélhetési költségek, a korábban kötött és még fennálló hitelek törlesztéséhez és az uj hitel törlesztés terheinek fedezéséhez. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor bekövetkezhet a túlfinanszírozás, ami előbb-utóbb fizetésképtelenséghez és az ezzel járó tragikus élethelyzetek kialakulásához vezethet.

 

Határozott álláspontunk szerint az alperes Bank számára rendelkezésre álló jövedelemigazolásokban szereplő bevételekből az alperes bank túlzottan nagy százalékban állapította meg a hitellel leköthető jövedelem mennyiségét. Az alperes nem vette figyelembe a személy, vagy család összes bevétele és annak időbeli várható változását, valamint összes kiadása és annak várható változását és a jövőbeni törlesztési kötelezettségben bekövetkezhető változásokat.

 

Alperes felperesek hitelképességét túlértékelt és ez vezetett oda, hogy felperesek szabad jövedelem kapacitásai nem fedezték a hitelhez tartozó törlesztő részletek nagyságát.

 

Végezetül hivatkozunk a C-472/11 számú, Európa Bíróság által előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletnek alábbi rendelkező részére:

 

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen. Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

2)      A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.

Határozott álláspontunk szerint az alperes Bank számára rendelkezésre álló jövedelemigazolásokban szereplő bevételekből az alperes bank túlzottan nagy százalékban állapította meg a hitellel leköthető jövedelem mennyiségét. Az alperes nem vette figyelembe a személy, vagy család összes bevétele és annak időbeli várható változását, valamint összes kiadása és annak várható változását és a jövőbeni törlesztési kötelezettségben bekövetkezhető változásokat.

 

Alperes felperesek hitelképességét túlértékelt és ez vezetett oda, hogy felperesek szabad jövedelem kapacitásai nem fedezték a hitelhez tartozó törlesztő részletek nagyságát.

——————————————

 

Ami pedig a perbeli végrehajtási eljárást illeti, a közjegyző a foglalás illetve értékesítés érdekében már intézkedett.

 

            Erre tekintettel kérjük a végrehajtási eljárás felfüggesztését.

 

———————-

Fentiekre tekintettel

k e r e s e t t e l 

 

élünk, és kérjük T. Ceglédi Járásbíróságot , hogy

 

szüntesse meg az alperes, mint végrehajtást kérő által ellenünk lefolytatni kérelmezett 0196.V.15014/2012/67 számú végrehajtási eljárást a Pp. 369. § a. pontja alapján,

 

tárgyalás előkészítése során hozandó végzéssel a Pp. 370. § alapján a végrehajtási eljárást függessze fel,

 

kötelezze alperest a perrel felmerülő perköltségnek felperesek részére történő fizetésére.

 

———————————

 

Pertárgy értéke:10 millió 223.706.-Ft.

 

 

Jelen eljárást közvetítői eljárás nem előzte meg, felek azt nem vették igénybe.

 

Csatolt költségmentességi nyilatkozat alapján elsősorban költségmentesség, másodlagosan illeték feljegyzési jog megadását kérelmezzük.

 

Bíróság illetékességét a Pp. 367. §-ra alapítjuk.

 

Bizonyítási indítványként becsatoljuk a kölcsönszerződésünk valamennyi fellelhető iratát.

 

Cegléden 2013. március …. napján.

 

 

                                                                                    Tisztelettel:

 

 

 

 

 

Előttünk, mint tanuk előtt:

 

 

 

név:

———————————————-

lakás:

                                                                                              Kovács István         Kovács Istvánné

 

                                                                                                          felperesek

 

név:

———————————————-

 

lakás:

                                                                                             

Ceglédi Járásbíróság

 

 

C e g l é d   

 

 

 

 

                                                                                              k e r e s e t l e v e l e

 

 

 

 

 

                                                                                              Kovács István  I. r.,

 

                                                                                             

                                                                                              Kovács Istvánné II. r.

 

                                                                                              2700 Cegléd Kis u. 13. sz. a.

 

                                                                                              felpereseknek

 

                                                                                              képv.:

 

 

 

 

 

 

                                                                                              CIB Bank Zrt

 

                                                                                              1138 Budapest Váci út 12. sz. a.

 

 

alperes elleni

 

 

 

 

végrehajtási megszüntetése és jár. ir.  peres eljárásban.

költségmentességi nyomtatvány II

Végrehajtás megsz. per keresete

 

 

 

Szólj hozzá

Hozzászólás