DR. LÉHMANN GYÖRGY – ELÁLLÁSI JOG GYAKORLÁSA I. RÉSZ

FIGYELEM! Az elállási jog gyakorlása 3 részben kerül közlésre! A három rész közzététele után közreadjuk a dr. Léhmann által készített Elállási nyilatkozatot is letölthető formában!

I. Rész: 

  • Googleplus
  • Youtube

Végső megoldás

Soha nem értettem azt, hogy egy olyan szerződésnél, ahol az egyik fél meghatározott pénzösszeget ad a másiknak, a másik fél pedig a szerződésben meghatározott feltételek között köteles ezt a pénzt és a kamatot megfizetni – kölcsönszerződés – mi köze van a hitelezőnek ahhoz, hogy az adós a pénzből mit vásárol.

Azaz nálam az autóvásárláshoz nyújtott kölcsön pontosan olyan, mint a lakásvásárláshoz adott kölcsön a két fél között azért, mert egyetlen banknak sincs esze ágában az, hogy valamiféle kedvezményt nyújtson a pénz felhasználásától függően.

Ami pedig a mi országunkban az államot illeti az ezzel kapcsolatos kedvezményekkel kapcsolatosan, indokolt emlékezni a 12/2001. Korm. rend-re – „lakáscélú állami támogatásokról” címmel – mely rendelet alapján sikerült sokmilliárd forint közpénzt úgy elsíbolni a közhatalmat gyakorlókhoz közel állók üdülővásárlásához, hogy közben a rendelet bevezetője alapján a sokgyermekes családok, valamint az ifjú házasok lakástámogatását ígérték.

Egyetlen oka annak, hogy mégis különbséget tesznek bankok az autó vétele céljából felvett és egyéb célból felvett kölcsönök között az, hogy a forintkölcsön kamatmértékéhez közelítő akár 10 % feletti kamatot is kikötnek autóhitelnél azzal, hogy az adós számára valótlanul „fix” törlesztő részletet ígérnek, majd a futamidő végén még iszonyú összeget követelnek. Ugyanis változó kamatozás mellett egyetlen devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződés sem lehet „fix” törlesztésű.



 

Egyszer és mindenkorra remélem megtanulták az adósok azt ennek a fix törlesztésnek ígérete alapján is, hogy ebben a hazában teljesen mindegy az, hogy az államhatalom és a bankok mit ígérgetnek, Háry János vagy Münchausen báró elbújna szégyenében akkor, ha ezeket kellene túlszárnyalnia.

De azért ez a könnyed hazudozás-többlet az autó vétele céljából felvett kölcsönöknél a bankok részéről akaratlanul a többi kölcsönökhöz képest az adósok számára előnyt biztosít akkor, ha arra gondolok, hogy egy-két kivételtől eltekintve egyszerűen fölöslegesnek tartotta a bank azt, hogy az adósok számára kockázatfeltáró nyilatkozatot adjon. Ennek a banki mulasztásnak pedig most már pontosan láthatóan következményei vannak.

Mindezt azért is közöltem most, mert a Somogyi Hírlap újságírója tájékoztatott arról, hogy a Népszabadságban mit közöltek az „autóhitel” forintosításáról, és kért véleményadásra.

Utánanéztem a témának és többek között Privátbankár által közölve az alábbiakat olvashattam:

 

2015. augusztus 19., 13:22

Privátbankár, MTI

„Kedvezményesen forintosítják a devizaalapú személyi és autóhiteleket.

Piaci árfolyamon, de összesen 31 milliárd forintos támogatással forintosítják a devizaalapú személyi és autóhiteleket a kormány és a bankszövetség által szerdán aláírt megállapodás alapján – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Azaz euró esetében 309,2, svájci frank esetében 287,2 forint lesz az átváltási árfolyam.

A jelzáloghiteleknél korábban megállapított kedvezményes árfolyam (308,97 forint/euró, és 256,47 forint/frank) alapján jóváírást kapnak az ügyfelek. Az átváltáshoz kapcsolódó jóváírás 31 milliárd forintos összegét fele-fele részben állja a költségvetés, illetve a bankok. Az átváltás után a kamatokat a bankok nem emelhetik.

A mostani – december 1-jével hatályos – forintosítás 305 milliárd forintnyi, 229 ezer élő szerződést érint, de kiterjed már 260 milliárd forintnyi nem élő személyi és 255 milliárd forintnyi autóhitelre is.

Varga Mihály közölte, hogy a mostani intézkedéssel a lakossági devizaalapú hitelek aránya 54 százalékról 3 százalék alá csökken Magyarországon.”

Az ezzel kapcsolatos törvényhozással kapcsolatosan pedig a következőket tudhattam meg a HVG-nél:

2015. szeptember 01., kedd, 11:40 Utolsó frissítés: 2015. szeptember 01., kedd, 12:10

Szerző: hvg.hu

 “Kimaradhat a kedvező árfolyamú forintosításból, ha nem fizeti az autóhitelét. Az ugyanis csak a rendben fizetőkre vonatkozna. A hátralékosok csak piaci árfolyamon válthatnák át a devizahitelüket.

Törvényt szeptember közepére ígérnek.

Lemaradhatnak a kedvező árfolyamú forintosításról azok az autóhitelesek, akik elmaradtak a törlesztéssel – figyelmeztet az Az én pénzem. A pénzügyi összehasonlító portál szerint a bankszövetség főtitkára, Kovács Levente hétfőn tartott sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy azok maradhatnak ki, akiknek 90 napon túli hátralékuk van. De valószínűleg ők is forintosíthatják majd a hitelüket, csak piaci, nem kedvezményes árfolyamon.

Az újabb „adósmentés” pontos részletei a parlament elé kerülő törvényből derülhetnek ki szeptember közepén. Lehet, hogy ebben azoknak sem lesz sok örömük, akik rendben törlesztenek. A forintban fixált törlesztőrészletet fizető autóhitelek esetében ugyanis a futamidő és a törlesztőrészlet optimális egyensúlyát fogják javasolni a bankok. Ez magyarul a törlesztők esetenként akár jelentős emelkedését is hozhatja. Persze a futamidő amúgy is kívánatos rövidítése mellett.

Varga Mihály két hete jelentette be, hogy piaci árfolyamon, de összesen 31 milliárd forintos támogatással forintosítják a devizaalapú személyi és autóhiteleket. A december 1-jével hatályos forintosítás 305 milliárd forintnyi, 229 ezer élő szerződést érint, de kiterjed már 260 milliárd forintnyi nem élő személyi és 255 milliárd forintnyi autóhitelre is.

Ezekből a hírekből a következőket tudhattuk meg.

 

  • 2015. augusztus 19-én a Kormány és a Bankszövetség aláírta azt a megállapodást, mely alapján a Magyar Országgyűlés szeptember közepén törvényt hoz majd a személyi és autóhitelek forintosítására vonatkozóan

 

  • Augusztus 31-én a magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente sajtótájékoztatón adott tájékoztatót a Magyar Országgyűlés által szeptember közepén elfogadandó törvény tartalmáról

 

  • Piaci árfolyamon, azaz az árfolyamváltozás terheinek kizárólag adósra történő hárításával309,2, svájci frank esetében 287,2 forint – rendeli a törvény a forintosítást.

 

  • Kedvezményes árfolyamon is lehetséges személyi és autóhiteleknél a forintosítás akkor, ha az adós rendesen fizeti a törlesztő részletet, ekkor az adósnak – 308,97 forint/euró, és 256,47 forint/frank – árfolyamon forintosít a Kovács Levente bankszövetségi főtitkár által ismertetett, szeptember közepén Magyar Országgyűlés által a Kormány és Bankszövetség által szeptember 9-én aláírt megállapodás alapján hozandó törvény.

Egyébként pedig ezen héten tudtam meg, hogy a lengyel Bankszövetség a Szejm által akként elfogadott azt a törvényt, hogy az árfolyamváltozás terheinek 90 %-át a lengyel bankok viselik – úgy kéri a lengyel Felsőházzal elfogadtatni, hogy csak 50 %-át viselhessék a bankok az árfolyamváltozásnak. (Portfolió augusztus 29-i cikke)

Ott örülnek a bankok annak is, ha sikerül nekik az árfolyamváltozás terheit „csak” 50 % mértékben viselniük…

Ezek után Ady nyomán válogathatok aközött, hogy most káromkodjak, vagy fütyörésszek.

Rátérve a magyar bankokkal 2004. május 1-től 2009-ig megkötött valamennyi devizában nyilvántartott, még nem teljesített forintkölcsön szerződésnél lehetséges elállási jog gyakorlására, természetesen csak fogyasztói szerződések esetén lehetséges ennek a jogintézménynek alkalmazása.

Tekintettel arra, hogy a fenti időszakban az 1959. évi IV. tv. – Ptk – rendelkezései voltak hatályban, ennek a törvénynek rendelkezései irányadók az elállás alkalmazása, illetve a fogyasztói szerződés fogalmának meghatározása során:

 

685. § d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;

e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a – tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt – vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk).

Az elállási jog gyakorlásával kapcsolatosan pedig az 1959. évi IV. törvény alábbi rendelkezéseit kell figyelembe venni:

226. § (2) bek: Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat.

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Indokolás:

Az állami beavatkozást biztosító szabályozás mellett a (2) bekezdés második fordulatának rendelkezése azonban egyedi jogviszonyok tekintetében a szerződő felet feljogosítja arra, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén – választása szerint – bíróság előtt kérje a szerződés módosítását, vagy attól elálljon.

Mind a bírói ítélettel történő szerződésmódosításnak, mind az elállási jog jogszerű gyakorlásának törvényi feltétele az, hogy megváltozott szerződés tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekét sértse.

A törvényi rendelkezés indokolásának utolsó mondata határozza meg tehát azt, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésektől elállás jogával csak akkor élhet az adós, ha bizonyítani tudja a bank általi vitatás esetén azt, hogy a Bankszövetség és Kormány közötti megállapodások alapján hozott törvények által történt módosítása a szerződésének az adós jogos érdekét sérti.

Konkrét példával ismertetve ezt a problémát, ennek az írásnak egyik mellékletében olvasható az a periratom, melynek alapján kértem a peres eljárás lefolytatását, míg a másik mellékletben olvasható az erre a kérelemre hozott bírósági elutasító végzés.

Az egyik mellékletben olvasható, devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránti perben előterjesztett periratom első hét oldalán többek között az alábbiak szerint érveltem:

 

A felperesek kereseti kérelme tehát az uniós jog alkalmazását igényli, ezért jelentősége van a Bíróság gyakorlatának is, mely szerint a nemzeti joghoz képest az uniós jog elsőbbséget élvez („Costa con ra E.N.E.L” ügy), a nemzeti jogot az irányelvekkel összhangban kell értelmezni függetlenül attól, hogy a hazai jogalkotásra az irányelv elfogadása előtt vagy után került-e sor, amennyiben pedig ez nem lehetséges, úgy a nemzeti jogszabályt figyelmen kívűl kell hagyni („Colson” ügy, C-106/98., C-441/93., C-194/94.).”

  2/2014. PJE 1. pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

“Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

Tudta a magyar törvényhozás 2014. december 5-én azt, hogy az 93/13. EGK Irányelv illetve Európai Bírósági döntés alapján az dönti el azt, hogy a bank, vagy a fogyasztó – adós – viseli az árfolyamváltozás terheit, hogy a banki árfolyam kockázati nyilatkozat eljutott-e az adóshoz vagy sem, illetve amennyiben eljutott, akkor a bíróság által megállapíthatóan tisztességes-e az árfolyam kockázati nyilatkozat, vagy sem.

Az Irányelvvel összhangban a LXXVII. törvénynek 21. §-át értelmezni a leírtak folytán nem lehet, erre tekintettel hivatkozással a „Colson” ügyre – C-106/98., C-441/93-, C-194/94. számú Európai Bírósági ítéletekre, alperes egy semmire nem jó banki számolgatásra hivatkozik az elszámolással kapcsolatosan.

Ezt a nemzeti jogszabályt pedig egyszerűen figyelmen kívűl kell hagyni.

Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága JUST-E2/TD/Ares(2015)1222808 számú, felperesi jogi képviselő felé címzett irat erről a következők szerint tájékoztat:

„Ön arra is rámutat, hogy a kormány olyan jogszabályi rendelkezést vezetett be, amely a bíróságoknak utasítást ad a tisztességtelen szerződési feltételek tárgyában folyamatban lévő

összes eljárás függesztésére, valamint – véleménye szerint – sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét. A levelében megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tűnik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn.”

„C- 472/11. számu Európai Bírósági ítélet pedig a következők szerint rendelkezik:

 A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen.”



Ennek a bírósági itéletek indokolásából:

 

„26      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy uniós szabályozás hiányában a jogalanyok uniós jogból származó jogainak a védelmét biztosító bírósági eljárási szabályok a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján azok belső jogrendjébe tartoznak. E szabályok azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső jellegű esetekre vonatkozó szabályok (egyenértékűség elve), és nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (tényleges érvényesülés elve) (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott ítélet 38. pontját és a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 46. pontját.”

Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében írtak:

“A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.

Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.”

Ugyanennek a pernek a másik mellékletében olvasható, felperesi keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül bírósági elutasító végzés indokolásában a fenti közléseimre vonatkozóan pedig az alábbi bírói cáfolatok olvashatók:

„Alaptalan a felperes arra történő hivatkozása, miszerint a most idézett törvényi rendelkezések a hatályos Ptk. szabályaival ellentétben állnának. A Ptk általánosságban teszi lehetővé a szerződések érvénytelenségére történő hivatkozást, míg az úgynevezett devizahiteles törvények ezen általános lehetőségen belül határoznak meg olyan speciális feltételeket, melyek teljesülése esetén lehet a bíróság döntését kérni.

Alaptalan a felperes hivatkozása a 93/13. EGK rendeletre is a hiánypótlás vonatkozásában. Az uniós irányelvek ugyanis a tagállamoknak címzett jogi aktusok, melyeket a tagállamoknak át kell ültetniük saját nemzeti jogukba. Az Európai Unió bíróságának ítélkezési gyakorlat szerint az irányelvek csak abban az esetben bírnak közvetlen hatállyal, ha feltétel nélküliek, megfelelően világosak és pontosak.

A közvetlen hatály pedig kizárólag vertikális lehet, vagyis a magánszemélyek és a tagállamok közötti kapcsolatokra vonatkozhatnak és csak abban az esetben érvényesek, ha a tagállamok az irányelvet a megadott határidőn belül nem ültették át nemzeti jogukba.

Jelen esetben az irányelv nemzeti jogba való átültetése megtörtént, a per pedig nem a Magyar Állam és polgára között indult.”

II. Rész.   III. Rész.    Elállási nyilatkozat  

  • Googleplus
  • Youtube

 

Szólj hozzá

Hozzászólás