DR. LÉHMANN GYÖRGY – BECSÜLETSÉRTÉS? RÁGALMAZÁS?

Sértegetni szabad, de…

  • Googleplus
  • Youtube

A Szejm döntésével kapcsolatosan akartam néhány gondolatot felvetni ma reggel, de előbb  A NÉP NEM HÜLYE – “DEVIZAHITELEK” (A CIKK ALATT, A FACEBOOK HOZZÁSZÓLÁSOK KÖZÖTT TALÁLHATÓ) IDE KATTINTVA: http://www.civilkontroll.com/a-nep-nem-hulye-devizahitelek/ cím alatt az alábbi hozzászólást olvastam. Három levelezőmnek, általam közreadott írására válaszolta a hozzászóló.

Ezzel a hozzászólóval korábban már foglalkoztam a mellékletben látható két írásban, de ő szükségét érezte annak, hogy még akkor is hozzászóljon az alábbiak szerint, amikor más levelezők véleményét közlöm:

László Gömöri

„József Zsohár Zárójel Nélküli Úr ! – Léhmann Zárójeles Ügyvéd Úr! és a Többi Úr/Úrhölgy részére! – akik nem értik azt, hogy a pereskedés nem filozófiai, hanem kőkeményen gyakorlati, materiális dolog!

Ha Léhmann filozofálni akar, akkor azt ne a tárgyaló teremben, „több ezer ügyfele gyakorlati, materiális kárára tegye, hanem üljön be a hírtévébe, meg az atvben filozofálgató balfasz társaságok valamelyikébe!

Mivel Léhmann nem egy első. másodéves joghallgató -(Akik közül is, meggyőződésem, hogy kevés olyan akadna aki akkora szarvashibákat követne vagy követett volna el mint Léhmann)- ezért egyszerűen nem lehet másra gondolni, minthogy a bankokkal, a kormánnyal, más devizás „jogvédőkkel”, „mozgalmakkal”, beszervezett trollokkal együtt, pontosan az a célja, hogy a kőkemény gyakorlati devizás ügyet a semmibe vezető filozófiai útra tereljék.

Egy hónappal ezelőtt, csak azért jöttem fel a fészbukra, csak azért lábatlankodok a kontroll oldalain, hogy ezt Önök megértsék „újraszülesszem” magukat!

De, maguk annyira farfekvésűek – és lehet, hogy nem is embergyerekek, hanem borjuk – , hogy kezdek belefáradni abba, hogy kötéllel rángassam ki a fejüket a Léhmann seggéből.
-Azis lehet, hogy Önök, csak egyszerűen beszervezett trollok és nem is érdemes vesződnöm magukkal!

Itt kívánom kifejezni a rosszallásomat az ügyvédi kamara felé is. – Hogy a bánatban van az, hogy egy „több ezer ügyfelet” egy pertársaságban a vágóhídra vivő tagjuknak a munkáját, a kockázatát nem kísérik figyelemmel, nem figyelmeztetik, vagy nem tiltják el! Önök is benne vannak?

Javaslom Léhmann ügyfeleinek, ha az ügyvédjük nem azon iparkodik, hogy kitaláljon valami értelmes dolgot, hogy megmentse magukat, jelentsék fel, kérjenek tőle kártérítést (Remélem felelősség biztosítása van?) Amit Léhmann csinált az kimeríti a Btk. 285. § (1) bekezdését, de lehet, hogy a 2-est is”

Soha nem izgattak ennek a hozzászólónak, vagy hozzá hasonlónak velem kapcsolatos véleménye, felőlem annyiszor és azt közöl velem kapcsolatosan amit csak akar, csupán az ügyfeleimre, vagy velem hasonló nézeten állókra vonatkozó alábbi kijelentése miatt gondoltam azt, hogy hozzászólását nem hagyom szó nélkül:

Tisztelt Olvasóink!
A Facebook egy ideje korlátozza a nem fizetős postok láthatóságát. Ami azt jelenti, hogy a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnének az oldalunk frissítéseiről húzzák az egeret a Facebook oldalunkon a "Tetszik/Liked" gombra és pipálják ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. FACEBOOK: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979

„De, maguk annyira farfekvésűek – és lehet, hogy nem is embergyerekek, hanem borjuk – , hogy kezdek belefáradni abba, hogy kötéllel rángassam ki a fejüket a Léhmann seggéből.”

Annak érdekében, hogy jövőre nézve elvegyem a kedvét ügyfeleimnek hasonló sértegetéseitől a hozzászólót, úgy döntöttem, hogy némi büntetőjogi tájékoztatást adok hozzászólása utolsó bekezdésére tekintettel.

Itt hivatkozik velem kapcsolatosan a Btk. 285. § 1. és 2. bekezdésére, melynek törvényi tényállás a következő:

 285. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ügyvédi visszaélést haszonszerzés végett követik el.

 Annak érdekében, hogy az ilyen feljelentést fontolgató és javasló hozzászóló elegendő jogi ismerettel rendelkezzen az ügyvédi visszaélés bűncselekménnyel kapcsolatosan, az alábbi Kommentárt  is indokoltnak tartom közölni:

„2. Jelen bűncselekmény elkövetési magatartása az ügyvédi hivatásból folyó jogviszonyt rendező jogszabályokba foglalt, valamint az ügyvédi hivatás részben íratlan, részben az írásba is foglalt etikai magatartási szabályokban megjelenő követelmények megszegése.

3. Megvalósulásához célzatos cselekmény elkövetésére van szükség, tehát egyenes szándékkal követhető el. Akkor valósul meg, ha az ügyvéd a cselekményt azzal a célzattal követi el, hogy ügyfelének hátrányt okozzon. A hátrány lehet minden, az ügyfélre nézve kedvezőtlen helyzet, vagy állapotváltozás.”

Tehát ezeket kell alaposan megfontolni ahhoz, hogy a hozzászóló óhajának megfelelően a feljelentésem megtörténhessen.

Ellenben, létezik ide kapcsolódóan egy másik fajta bűncselekmény is az alábbiak szerint:

226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt, vagy

c) jelentős érdeksérelmet okozva

követik el.”

Az ide kapcsolódó Kommentár pedig a következő:

„A rágalmazás elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas tény állítása, ilyen tény híresztelése, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Mindezen túl az elkövetési módnak is jelentősége van, ugyanis a fenti magatartásokat más – nem a sértett, hanem harmadik személy – előtt kell kifejteni.

  1. Tényállításnak az tekinthető, ha az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan avagy ilyen látszatot keltve közöl másokkal tényeket. A tényállítás feltétele, hogy a sértett magatartását a becsület csorbítására alkalmas módon és egyedileg felismerhetően határozza meg.
  2. Tény híresztelésének tekintendők azok a cselekmények, amelyek a mások tényállításának, közlésének a továbbításában nyilvánulnak meg. A híresztelés nemcsak állító, hanem kérdő formában, akár feltételes módban is megvalósulhat.
  3. Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata valósul meg minden esetben, amikor az elkövető nem tényeket közöl, hanem olyan kifejezést – tipikusan jelzős formában – használ, amelyből egyértelműen meghatározott tényre, történésre, eseményre lehet következtetni. Egy-egy szó alkalmazásával is megvalósulhat a bűncselekmény, különösen ha a harmadik személy előtt bizonyos előzmények ismertek.

A rágalmazás vétsége csak akkor valósul meg, ha az elkövető a becsület csorbítására alkalmas tényt más előtt állítja, híreszteli, illetve a becsület csorbítására alkalmas tényre közvetlenül utaló kifejezését más előtt használja. A más személy tehát kívülálló harmadik személy, aki nem lehet azonos a sértettel. Az ilyen elkövetési mód megvalósulhat a sértett jelenlétében és távollétében egyaránt.”

A hozzászóló hozzászólásának azzal a tényállításával, hogy

„Amit Léhmann csinált az kimeríti a Btk. 285. § (1) bekezdését, de lehet, hogy a 2-est is”



álláspontom szerint megvalósította a rágalmazás törvényi tényállítását.

A kétféle bűncselekmény közül az ügyvédi visszaélés bűncselekménye nem magánindítványra, míg a rágalmazás bűncselekménye csak magánindítványra üldözendő.

Ebből következően a hozzászóló elleni eljárás megindítása attól függ, hogy magánindítványt előterjesztek, vagy sem.

Nagyon megkérek mindenkit, akik ismerik a hozzászólót vele közöljék, hogy amennyiben a magánindítvány megtételére rendelkezésemre álló időszakban ügyfeleimmel, vagy velem szimpatizálókkal kapcsolatosan akár a legcsekélyebb sértő megjegyzést teszi a jövőben, a rágalmazás miatti feljelentésem vele szemben nem marad el.

Függetlenül attól, hogy véleményem szerint a hozzászóló állítása szerinti egy hónapos magatartását megbízásból, mások kérésére teszi. 

Siófokon 2015. július 8. napján.

Léhmann György 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás