Dr.Léhmann-feljelentés vesztegetés büntette miatt+hanganyag!

A témának megfelelő előszót lehet hallani részemről a Lánchíd Rádióban elhangzott alábbi címen megnyitható riportban


Központi Nyomozó Főügyészség

 

B u d a p e s t

Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség!

 

1.Nyom.681/2013/1-I. számú vesztegetés és más bűncselekmény miatt Dr. Léhmann György által tett feljelentést elutasító határozat ellen

 

p a n a s s z a l

 

élek és kérem a határozatot megváltoztatni akként, hogy a feljelentés alapján a nyomozást rendeljék el.

 

I n d o k o l á s :

 

         A határozat alapjául szolgáló feljelentési iratot június 11-én elkészítettem, levelező listámra felvetteknek továbbítottam, de T. Legfőbb Ügyész Úrnak címzett feljelentési iratomat T. Legfőbb Ügyész Úrnak megküldeni nem volt szándékomban.

 

Azért nem volt szándékomban, mert a korábbi, Gyurcsány Ferenccel kapcsolatos feljelentésemnek ügyészségi elbírálása során szerzett tapasztalataim alapján nem számíthattam arra, hogy meghatározott pozícióban lévő személyekkel szemben előterjesztett feljelentésemnek elbírálását az ügyészség tisztességes és törvényes eljárás során végzi.

 

Szándékom tehát nem volt a nyomozás megindítására, csupán azt akartam elérni feljelentési iratommal, hogy a Büntető Törvénykönyv rendelkezése alapján tájékoztatást adjak arról, hogy az alapos gyanúja fennáll álláspontom szerint a bűncselekmények elkövetésére akkor, amikor a bíróságok a feljelentési iratomban felsoroltak szerint, vagy ahhoz hasonlóan járnak el.

 

Azt a tényt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség a feljelentésemet érdemi eljárás lefolytatása végett a Központi Nyomozó Főügyészség felé továbbította fentiek ellenére, tudomásul veszem, utólag is hozzájárulok ennek az eljárásnak megindításához, és immár kérem az eljárás törvényes lefolytatását.

————————–

A határozat alábbi

 

„A vesztegetés büntette vonatkozásában a feljelentő nem jelöl meg tényállásszerű magatartást egyik bíró vonatkozásában sem, csupán abból következtet a bűncselekmény gyanújára, hogy a törvényszék bírái a korábbi ítéletekkel ellentétes, számára kedvezőtlen ítéletet hoztak. Ez azonban önmagában egyetlen bűncselekmény – így a vesztegetés bűntettének – megállapítására sem alkalmas.”

 

bekezdése is igazolja azt a fenntartásomat, hogy meghatározott személyek esetében tisztességes büntető eljárásra az ügyészség részéről nem számíthatok. Hiszen a mondat szerint iratomat félremagyarázva, már annak tartalmát is valótlanul közölve adták okát az elutasításnak. Valótlan közlés helyett a következőt írtam:

 

„Egy szó sem adja az idézetteken túl annak jelét, hogy Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának ezeket az ítéleteket hozó bírái bármit értékeltek, figyelembe vettek volna a fentiek szerint ismertetett kötelezettségük teljesítése érdekében az ítélethozatal során úgy, ahogy a Debreceni Törvényszék, vagy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma más bírája egyébként a törvényi és egyéb rendelkezéseket betartva hozta meg az ítéletét”

Az ügyészségi határozat szerint azért tettem feljelentést, mert nekem nem tetsző ítéletet hozott a Törvényszék, míg a feljelentésemnek idézett mondata szerint azért tettem feljelentést, mert a Fővárosi Törvényszéknek feljelentésben felsorolt ítéleteiből hiányzik az ítéletnek legfontosabb része, az elutasítás indokolása, a megfelelő jogalkalmazás.  Nagy különbség.

 

Arról győzik meg a felsorolt ítéletek indokolásai a feleket, hogy teljesen mindegy, hogy milyen tartalmú kölcsönszerződést készítettek a bankok, teljesen mindegy, hogy milyen rendelkezéseket tartalmaznak az EU jogrendjének megfelelő nemzeti jogszabályok, teljesen mindegy, hogy a Kúria munkacsoportja az elmúlt évben több hónapig tartó elemzés során miként határozták meg a bankok egyoldalú szerződésmódosítási kötelezettsége tisztességtelenségének vizsgálatát, bármilyen jogsértést követhettek el a bankok, a bíróságot mindez nem érdekli.

 

Ez az a kötelezettségszegés a feljelentésben megjelölt ítéletek bíróival kapcsolatosan, mely miatt az alapos gyanúja részükről a hivatali visszaélés bűncselekménye elkövetésének, míg azzal a ténnyel, hogy a feljelentésben leírt gyakorisággal, szervezettségre utaló módon követték hosszú évek tapasztalatával rendelkező bírók ezt a kötelezettségszegést, alapos a gyanúja annak, hogy nem egyik napról a másik napra felejtették el kötelezettségüket egyszerre ugyanúgy, felettesük, vagy más arra alkalmas személy erre a magatartásra, kötelezettségszegésre őket rávette.

 

Természetesen felmerülhet a magatartásra bíró személyek részéről a hivatali visszaélés bűncselekményénél a felbujtói magatartás, de feljelentésemben ezzel kapcsolatos vesztegetés alapos gyanújára tettem előadást.

 

Most sem értem azt, hogy amennyiben tisztességesen kívánt az ügyészség eljárni, akkor feljelentésemből miért nem volt ez számára egyértelmű, miért kellett előadásomat az ügyészségi határozatban hamisan leírni. Azért, hogy T. Ügyészség még világosabban lássa a devizaadósok, a nemzet nagy részének üggyel kapcsolatos problémáját, kissé részletesebben is teszek ismertetést az alábbiak szerint.

 

=================

 

         2004. május 1-i Uniós csatlakozása után hazánknak kötelessége volt az, hogy jogharmonizációs eljárás keretében többek között a fogyasztóvédelmi 93/13 EU Irányelv tartalmának megfelelően módosítsa nemzeti jogszabályokat, de a csatlakozás időszakában hazánkban inkább azzal voltak elfoglalva, hogy Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök miért leplezte le az SZDSZ alakulatát valamiféle visszaélésekre utalva, és azzal, hogy ki lesz neki az utódja.

 

Meggyőződésem szerint korábban is, és ekkor is észrevették a bankok azt, hogy miként lehet halászni a zavarosban egy mérhetetlenül korrupt vezetői értelmiséggel megáldott országban, és közel két év múlva fejeződött be – 2006. március 1-én – az egyébként közepes képességű jogász számára két hetes feladatot jelentő jogharmonizációs eljárása a 93/13. EU Irányelvnek.

 

Ezt követően soha, egyetlen hatalmon lévő, vagy Országgyűlésben tevékenykedő csoport nem tett semmit azért, hogy a nemzet jogunkba is átültetett jogszabályok alapján a fogyasztói – ez esetben banki – szerződések tisztességtelensége megszűnjön, és mint jól tudjuk, a bankok nem arról híresek, hogy szemérmesek, vagy tisztességesek akkor, ha nyereségükről van szó.

 

Hanem tapasztalva azt, hogy a hatalmon lévők támogatására mindenkor számíthatnak akkor, ha tisztességtelenül megszerzett, fogyasztókat tönkretevő követelőzésükkel megszerzett hasznukat törvényes úton vissza kell adni, egyre inkább erkölcstelenné váltak.

 

A hatalmon lévők ennek a folyamatnak észlelése után megelégedtek azzal, hogy a banki tisztességtelen folyamatot megállítsák, de azzal, hogy a banki tisztességtelen módszerekkel már tönkre tett, megnyomorított, elvesztett és elvándorolt családtagokkal rendelkező magyar családoknak rehabilitációja megtörténjen, hallani sem akarnak.

 

És ez az állapot tart a mai napig. Ellenben ennek az állapotnak fenntartásához a hatalmon lévő elitnek szintén törvénysértően kell mindenkor eljárni.

 

Így figyelmen kívül kell hagynia azt a közérdekű peres eljárás lehetőséget, melyre vonatkozóan az Európa Bíróság folyamatosan felhívást és tájékoztatást ad.

 

5. § Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, valamint

 

Az Igazságügy miniszter kész küldözgetni osztályvezetőit az Európa Bíróság tárgyalásaira, vagy a Legfőbb Ügyész kész a Kúria ítélethozatalához két esetben is terjedelmes véleményt készíteni, de az, hogy esetleg törvényes jogukkal – kötelezettségükkel – élve a kifosztott emberek jogai érdekében egy három oldalas keresetlevéllel közérdekű peres eljárást indítsanak, soha nem jutott eszükbe és nem is fog. Mert akkor mit szólnának a bankok?

 

Látszat tevékenységet a nemzet megnyugtatására és főleg hatalmuk fenntartása érdekében a hatalmi elit kész tenni úgy, hogy közben a jog uralmát ily módon is folyamatosan felszámolják.

 

Tudják jól az ország vezetői az érvénytelen szerződésekkel kapcsolatosan azt Kúriai 1/2010. PK Vélemény  alábbi

 2) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelem keletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk. 198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.

 

rendelkezése, valamint a 2013. július 4-én kihirdetett semmiség megállapítását helyben hagyó alábbi ítélet

           Gfv.VII.30.078/2013/14.számú

 „A Kúria a jogerős közbenső ítéletet azzal tartja fenn hatályában, hogy a felek között 2006. november 14-én létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség 1% (deviza-középárfolyamtól +/-0,5%).”

alapján azt, hogy mivel egyetlen bank által szerkesztett fogyasztói szerződés sem tartalmazza az árfolyam különbözetet költségként, valamennyi banki szerződés semmis, mely semmiségre határidő nélkül bárki hivatkozhat. Ahelyett, hogy az ország Igazságügy minisztere a Kúriai ítélet ismeretében  az árfolyamrögzítésről szóló törvény előterjesztőjeként belátná azt, hogy hatalmasat hibázott akkor, amikor semmis szerződések árfolyamának rögzítésének indítványozásával immár bizonyítottan Alkotmánysértően járt el, tovább ragozza a semmis szerződéseknek újabb átfarigcsálási lehetőségeit.

Most éppen a Gazdasági Miniszter is forintosítást emleget, azaz a jog számára őrült gondolatokkal vezérelve a semmis szerződés átalakítását tervezi. És statisztál neki ehhez valamennyi parlamenti párt, és valamiféle béke menetes civilmozgalom is.

 

Tisztességes jogász képzettségű ember manapság hazánkban inkább egy bolondok házában gondolhatja magát, mintsem egy ezer éve fennálló keresztény erkölcsiségű jogállamban…

 

================

 

Visszatérve a feljelentésem lényegéhez, a 2006. március 1-ig nemzeti jogrendszerünkbe átültetett 93/13. EU Irányelv szerinti bírósági eljárások elmúlt év elejéig tömegesen nem indultak meg, közérdekű perre jogosultak ezeket a pereket sajátos érdekeikre tekintettel nem indították meg, miközben a hatalmi elit igyekezett minden tisztességes és tisztességtelen módszert bevetni csak azért, hogy a törvénysértéssel megszerzett, tisztességtelen pénzek visszaadására a bankok által ne kerülhessen sor bírósági eljárás igénybevétele esetén sem.

 

Ilyen körülmények között hozta meg az Európa Bíróság az alábbi rendelkező résszel előzetes döntéshozatali eljárásban valamennyi EU-s ország nemzeti bíróságára kötelező alábbi ítéletét:

 

93/13/EGK irányelv – A 3. cikk (1) és (3) bekezdése – 6. és 7. cikk – Fogyasztókkal kötött szerződések – Tisztességtelen feltételek – A szerződés eladó vagy szolgáltató általi egyoldalú módosítása – A nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közérdekből indított, jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárás – A kikötés tisztességtelen jellegének megállapítása – Joghatások.

C-472/10. sz. ügy

 

Rendelkező rész

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) A nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közérdekből indított, jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárásban döntést hozó nemzeti bíróság feladata, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdése tekintetében értékelje a fogyasztói szerződések általános feltételei között szereplő olyan kikötés tisztességtelen jellegét, amelyben az eladó vagy szolgáltató a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak egyoldalú módosítását teszi lehetővé, anélkül azonban, hogy e költségek kiszámításának módját egyértelműen meghatározná, és anélkül, hogy e módosítás érvényes indokát megjelölné. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.

2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy

– azzal nem ellentétes az, hogy a fogyasztói szerződésekben szereplő általános feltételek részét alkotó tisztességtelen kikötés érvénytelenségének a nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közérdekből, valamely eladóval vagy szolgáltatóval szemben indított, a szóban forgó irányelv 7. cikke szerinti, jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárásban történő megállapítása a hivatkozott szabályozás értelmében valamennyi, ugyanezen általános feltételeket alkalmazó szerződést megkötő fogyasztóval szemben – a jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárásban részt nem vevő fogyasztókat is beleértve – keletkeztet joghatásokat;

– ha a fogyasztói szerződésekben szereplő általános feltételek részét alkotó kikötés tisztességtelen jellege ilyen eljárásban megállapításra kerül, a nemzeti bíróságok a jövőre nézve is kötelesek hivatalból alkalmazni valamennyi, a nemzeti jog által előírt következményt a célból, hogy az említett kikötés ne jelentsen kötelezettséget az ugyanezen általános feltételeket tartalmazó szerződést az érintett eladóval vagy szolgáltatóval megkötő fogyasztóra nézve.

 

A bankrendszer, Bankszövetség, PSZÁF ennek az EU Bírósági ítéletnek ismertetése után természetesen úgy sikítozott, mint akinek a lábára léptek, ellenben a Kúria észlelve azt, hogy hazánkban 6 évvel a jogharmonizáció után is nem az európai joggyakorlatnak megfelelő eljárással intézik bíróság előtt a bankok egyoldalú szerződésmódosításával kapcsolatos jogok tisztességtelenségét, munkacsoportot hozta létre az egységes bírósági joggyakorlat létrehozása érdekében.

 

Ennek eredményeként hozta meg a Kúria az európai joggyakorlatnak minden tekintetben megfelelő 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény-t, melyből ismertetem az általam megindított néhányszáz peres eljárásra vonatkozó legfontosabb részeket:

 

2. Az egyoldalú  szerződésmódosításra vonatkozó  jogszabályba ütköző kikötés ezen okból semmis. A bíróság ezért először azt vizsgálja, hogy az általános szerződési feltételek között szereplő kikötés a jogszabályi rendelkezéseket sérti-e.

Semmis a kikötés akkor is, ha jogszabályba ugyan nem ütközik, de az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó  egy vagy több feltétel – tartalmát tekintve – a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény, illetve hátrányos a fogyasztó számára, ezért a Ptk. 209. § (1) bekezdése értelmében tisztességtelen.

———————-

6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).

g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve).

 

Ebből most kiemelem az idézett d. pont alatt arányosság elvéhez fűzött indokolást

 

d) Az ok-listával kapcsolatos alapvető elvárás, hogy az ok-listában meghatározott feltétel változása ténylegesen hatást gyakoroljon a szerződésben meghatározott kamatra (díjra, költségre). Nem szerepeltethető jogszerűen olyan tényező az ok-listában, mely szakmailag indokolatlan, mert a kamatra (díjra, költségre) kihatással nincs, azaz semmilyen okszerű kapcsolatban nem áll a kamat (díj, költség) mértékével.

Az arányosság szempontjából kiindulópont, hogy a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény – amely a szerződést gazdasági–szakmai tevékenysége körében köti  – előre kalkulálja a kölcsönnyújtás kockázatait, és azokat a Hpt. szerint kezelni is köteles. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogát nem lehet egyoldalú haszonszerzésre fordítani. Az emelés mértéke nem lehet magasabb, mint a körülmény-változásnak a kamatra (díjra, költségre) gyakorolt hatása, és – másfelől – a fogyasztó számára kedvező változást is érvényesíteni kell.

 

azért, mert a feljelentésben is idézett Debreceni Törvényszéki Ítéletben ezzel az elvvel kapcsolatosan a következőket állapította meg a bíró:

 

Arányosság elve: Az adott rendelkezés bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa – tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére. A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja.

 

Az OTP Jelzálogbank Zrt szerződési feltételével kapcsolatosan írta mindezeket, és ebből az is megállapítható, hogy tisztességes bírósági eljárás esetén teljesen mindegy, hogy melyik magyarországi bank által diktált szerződés szerződési feltételét vizsgáljuk, egy sem lesz olyan, amelyik az Európában már 20 év óta általánosságban megkövetelt arányossági elvnek megfelelne.

 

Azaz minden banknak valamennyi egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szerződési feltétel semmis az arányossági elvnek be nem tartása folytán, és akkor még nem beszéltem a többi elvnek megsértéséről.

 

De nem csak én, hanem valamennyi bíróságnak ezzel a témával foglalkozó valamennyi bírója felismerte úgy ezt a tényt, hogy közben a Bíróságoknak Kollégiumi megbeszélései során a Kollégiumvezetőnek, vagy Bírósági Elnöknek intelmeit, szavait saját jól felfogott érdekükben indokolt volt figyelembe venni. Erre utal a fentiekben már idézett ítéleti indokolás.

 

Ilyen körülmények között határozott véleményem az, hogy a feljelentésben felsorolt ítéletek bírái kötelezettségüket megszegve hozták meg az ítéleteket.

 

És akkor most térjünk vissza az irat elejére másolt ítélet 5. oldalának utolsó bekezdésében írt egyetlen olyan részt, mellyel érdemben indokolt a bíró:

 

„A III.5. pont azt határozta meg, hogy az alperes milyen feltételek bekövetkezte esetén jogosult az ügyleti kamatlábat, a késedelmi kamatot és a kezelési költséget egyoldalúan megváltoztatni. Ez a pont a szerződéskötéskor hatályos Hpt. 20. §-nak 3. bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezésnek teljes mértékben megfelel. Az alperes ebben a külön  pontban kellő konkrétsággal, objektíven határozta meg azokat a feltételeket, amelyek esetén a kölcsön ügyleti kamatlábát, a késedelmi kamatot, és kezelési költséget jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Ezek a feltételek egy átlagos laikus fogyasztó számára is érthetőek és átláthatóak. A szerződéses rendelkezés szövegéből kiderült, hogy erre csak akkor van joga a banknak, ha azt a leírt feltételek szükségessé teszik. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy ez a szükségesség a hitelintézet önkényes és indok nélküli kamat-, illetve költségemelésének szab gátat. A szerződés megkötésekor egyetlen jogszabály sem írta elő azt, hogy meg kellene határozni pontosan melyik feltétel és milyen mértékű változása milyen mértékű kamat- vagy költségváltozást fog eredményezni.”

 

Ugye jól látható az idézett és kivastagított mondatból az, hogy az eljáró bíró nagyon is tisztában volt a fentiekben már említett és minden banki kölcsönszerződésre vonatkozó, Kúriai 2/2012 PK Véleményben részletezettek szerinti arányossági elv sérelmével a vizsgált szerződés feltétel esetén, ezért

 

szerencsétlen módon valamiféle jogszabályhelyi problémát vetett fel úgy, mintha a PK Vélemény vagy 93/13. EU Vélemény ilyenről egyetlen szót is szolt volna.

 

Jól láthatóan és bizonyítottan az eljáró bíró tudta azt, hogy törvénysértő ítéletet hoz, szerintem képes lett volna megfelelő és törvényes ítélet hozatalára is, de arra kellett gondolnia a mondata alapján, hogy a Kollégiumi megbeszélés alapján kockáztathatja bírói állását, vagy azt a lehetőségét, hogy tárgyalhasson, Mert hiszen egy pillanat alatt elkerülhet egy polgári peres bíró a felszámolási eljárások intézéséhez élete végéig…

 

         Korábban említést tettem a bolondok házáról. Nem volt igazam.

 

Hiszen a bolondok házában csupán logikátlan dolgok fordulhatnak elő, míg hazánkban és a feljelentésből kiindulva a Fővárosi Törvényszéken nagyon is logikusnak tevékenykedik a bíró és annak felettesei is.

 

A bankok, a közhatalom és még ki tudja kiknek érdekében, saját nemzetüket jelentő kiszolgáltatott emberek hátrányára.

 

Siófokon 2013. augusztus 6. napján.

 

                                                                                     Dr. Léhmann György

 

                                                                           8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos feljelentő

Nyomozó Ügyészségi elutasítás

Vesztegetés FŐV. TSZÉK feljelentés

Szólj hozzá

Hozzászólás