DR. LÉHMANN-EURÓPA ALJÁN II. RÉSZ

DR. LÉHMANN-EURÓPA ALJÁN II. RÉSZ


10. cikk (2)   A hitelmegállapodásnak világos és egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:

a)

a hitel típusa;

b)

a szerződő felek neve, postai címe és adott esetben az érintett hitelközvetítő neve és postai címe;

c)

a hitelmegállapodás időtartama;

d)

a teljes hitelösszeg és a hitel lehívására vonatkozó feltételek;

e)

meghatározott áru vagy szolgáltatás vonatkozásában halasztott fizetés formájában nyújtott hitel vagy kapcsolódó hitelmegállapodások esetén az áru vagy szolgáltatás és annak készpénzára;

f)

a hitelkamatláb, a hitelkamatláb alkalmazására vonatkozó feltételek és adott esetben bármilyen, az eredeti hitelkamatlábra alkalmazandó index- vagy referencia-kamatláb, továbbá a hitelkamatláb változtatásával kapcsolatos időszakok, feltételek és eljárások. Ha eltérő körülmények esetén eltérő hitelkamatlábak alkalmazandók, a fent említett információk valamennyi alkalmazandó hitelkamatláb esetében;

g)

a teljeshiteldíj-mutató és a fogyasztó által fizetendő teljes összeg, a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában kiszámítva; valamennyi, a teljeshiteldíj-mutató kiszámításához felhasznált feltevés megemlítésével;

h)

a fogyasztó által teljesítendő fizetések összege, száma és gyakorisága, és adott esetben az a sorrend, amelynek megfelelően a különböző fennálló, eltérő hitelkamatlábú egyenlegekbe befizetésre kerülnek a törlesztések célját szolgáló fizetések;

i)

ha egy hitelmegállapodásra vonatkozóan határozott időtartamú tőketörlesztésről van szó, a fogyasztó joga, hogy kérésére ingyenesen, a hitelmegállapodás teljes időtartama alatt számlakivonatot kapjon törlesztési táblázat formájában.

A törlesztési táblázat feltünteti a hátralevő fizetéseket, az ilyen összegek megfizetésére vonatkozó időtartamokat és feltételeket; a táblázat tartalmazza a törlesztések bontását a tőketörlesztés kimutatására, a hitelkamatláb alapján számított kamatot és adott esetben a járulékos költségeket; amennyiben a kamatláb nem rögzített, vagy a járulékos költségek a hitelmegállapodás szerint változhatnak, a törlesztési táblázat világos és egyértelmű módon jelzi, hogy a táblázat adatai kizárólag a hitelkamatlábnak vagy a járulékos költségeknek a hitelmegállapodás szerinti, következő változásáig érvényesek;

j)

ha a díjakat és a kamatot tőketörlesztés nélkül kell megfizetni, kimutatás a hitelkamat fizetésének időszakairól és feltételeiről és bármely kapcsolódó rendszeres és nem rendszeres díjakról;

k)

adott esetben a mind a fizetési ügyleteket, mind a lehívásokat rögzítő egy vagy több számla fenntartásának díjai, kivéve, ha a számlanyitás fakultatív, a fizetési ügyletek és a lehívások céljára egyaránt szolgáló fizetési eszköz használati díjai és a hitelmegállapodásból eredő bármely díj, valamint e díjak megváltoztatásának feltételei;

l)

a késedelmes fizetések esetén alkalmazandó, a megállapodás megkötése időpontjában alkalmazandó kamat és a kiigazítására vonatkozó rendelkezések, valamint adott esetben a fizetendő késedelmi díjak;

m)

a fizetés elmulasztásának következményeire vonatkozó figyelmeztetés;

n)

adott esetben nyilatkozat arról, hogy a felmerülő közjegyzői díjak megfizetendők;




o)

az előírt garanciák és biztosítás, ha van ilyen;

p)

az elállási jog megléte vagy hiánya, azon időszak, amelyen belül az elállási jog gyakorolható, valamint az elállási jog gyakorlásának egyéb feltételei, ideértve a fogyasztó azon kötelezettségére vonatkozó tájékoztatást is, hogy a 14. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében a lehívott tőkeösszeget, valamint a kamatot és a napi kamatösszeget meg kell fizetnie;

loading…


q)

a 15. cikkből eredő jogokra vonatkozó információ, valamint az e jogok gyakorlására vonatkozó feltételek;

r)

a határidő előtti visszafizetés joga, a határidő előtti visszafizetés eljárása, valamint adott esetben tájékoztatás a hitelező ellentételezési jogáról és az ellentételezés meghatározásának módjáról;

s)

a hitelmegállapodás felbontása jogának gyakorlása esetén alkalmazandó eljárás;




t)

a fogyasztó számára rendelkezésre áll-e peren kívüli panasz- és jogorvoslati eljárás, és ha igen, akkor az milyen módon vehető igénybe;

u)

adott esetben az egyéb szerződési feltételek;

v)

adott esetben az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe.

Mondjuk azért, mert azt is jól tudták, hogy ezzel a törvényhozással megvalósították a hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanúját:

„Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Elkövetési magatartásai a hivatali kötelesség megszegése a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés.

A hivatali kötelesség fogalmát tágan kell értelmezni.

Az egyes állami szervek feladatai és a feladatok végrehajtása során gyakorolható jogai határozzák meg a szerv hatáskörét. A hatáskör túllépésével akkor valósul meg a bűncselekmény, ha a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kívül esik, amelynek végzésére nincs joga, felhatalmazása.

A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványokat tudatosan a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes, érdemileg felesleges, szabályellenes, többnyire alakilag törvényesnek tűnő eljárás képében történő gyakorlása.”

Vagy legalább akkor félhettek volna ezek törvényalkotók, amikor néhány hónap múlva meghozták a XL. törvényt, amiben többek között az alábbiakat határozták meg:

3. § (2) A pénzügyi intézménynek az általa folyósított kölcsön összegét, majd pedig – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a törlesztőrészletek összegét az ezek teljesítésének tényleges elszámolási napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell átszámítania. Ha a pénzügyi intézmény az ÁSZF-jeiben vagy a szerződéseiben konkrét napot határoz meg az átváltásra, úgy az átváltás napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell az átszámítást elvégezni.

Érdekelte őket ekkor is az, hogy tartalmazza-e a banki szerződés a 2008/48. Európai Irányelv 10. cikk 2. bekezdésében írt feltételeket? Érdekelte őket bármiféle, Európában kötelezően betartandó jogi norma? Vagy az úgynevezett forintosítási törvénynek alábbi rendelkezésének elfogadásakor nem rémlett fel bennük az, hogy esetleges hivatali visszaélés ebből is lehet:

3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul.

(2)2 A pénzügyi intézmény köteles a fogyasztói kölcsönszerződés és az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződés, jelzálogszerződés, önálló zálogjogi szerződés e törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét elkészíteni.

(3) A szerződés módosulásának napja

a) – a b) és c) pontban foglalt kivétellel – a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezései szövegének a fogyasztó által történő kézhezvételét követő nap,

b) deviza vagy a devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén – ha a fogyasztó nem él a 12. § (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel – a fogyasztói kölcsönszerződés módosuló rendelkezései szövegének a fogyasztó által történő kézhezvételét követő harmincegyedik nap,

c) deviza vagy a devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén – ha a pénzügyi intézmény arról értesíti a fogyasztót, hogy nem felel meg a 12. § (3) bekezdésében foglalt feltételek egyikének sem – a 12. § (4) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követő nap.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Tetszik érteni? Dr. Trócsányi és a többiek úgy döntöttek, hogy minden, bankok által szerkesztett kölcsönszerződést módosítanak. Törvénnyel, az adósok megkérdezése nélkül. Fogalmuk sincs arról, hogy a szerződések konkrétan mit tartalmaznak, hány tartalmi fogyatékossága van a szerződésnek a 2008/48. Irányelv 10. cikk 2. bekezdése alapján, őket nem érdekelte semmi.

Egyetlen szerződést vizsgáltam meg a november 9-i Európai Bírósági ítélet meghozatala óta és a következő hiányosságokat észleltem a 10. cikk 2. bekezdésében írtakhoz képest:

„A felsorolt irányelvi elemek közül a perbeli kölcsönszerződésben az alábbi lényeges tartalmi elemek nem lelhetőek fel:

g)

a teljeshiteldíj-mutató és a fogyasztó által fizetendő teljes összeg, a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában kiszámítva; valamennyi, a teljeshiteldíj-mutató kiszámításához felhasznált feltevés megemlítésével;

h)

a fogyasztó által teljesítendő fizetések összege, száma és gyakorisága, és adott esetben az a sorrend, amelynek megfelelően a különböző fennálló, eltérő hitelkamatlábú egyenlegekbe befizetésre kerülnek a törlesztések célját szolgáló fizetések;

          l)

          a késedelmes fizetések esetén alkalmazandó, a megállapodás megkötése időpontjában      

         alkalmazandó kamat és a kiigazítására vonatkozó rendelkezések, valamint adott esetben a   

         fizetendő késedelmi díjak;

 

           m)         a fizetés elmulasztásának következményeire vonatkozó figyelmeztetés;

           p)           az elállási jog megléte vagy hiánya, azon időszak, amelyen belül az elállási jog  

                          gyakorolható, valamint az elállási jog gyakorlásának egyéb feltételei, ideértve a fogyasztó     

                         azon kötelezettségére vonatkozó tájékoztatást is, hogy a 14. cikk (3) bekezdésének b) pontja

                         értelmében a lehívott tőkeösszeget, valamint a kamatot és a napi kamatösszeget meg kell

                         fizetnie

 

            r)           a határidő előtti visszafizetés joga, a határidő előtti visszafizetés eljárása, valamint adott           

                          esetben tájékoztatás a hitelező ellentételezési jogáról és az ellentételezés

                         meghatározásának módjáról;

 

             s)          a hitelmegállapodás felbontása jogának gyakorlása esetén alkalmazandó eljárás;

a fizetés elmulasztásának következményeire vonatkozó figyelmeztetés;

 

November 9-i Európai Bírósági ítélettel pedig eljutottunk oda, hogy most már bizonyítani tudjuk azt, hogy a 2014. évi XXXVIII., XL.,LXXVII. törvényeket úgy ahogy vannak bíróság előtt elfelejthetjük. Hiszen kamat és költség követelhetősége nélkül számolgathatott a Nemzeti Banki útmutatás alapján a bankvilág úgy ahogy akart, módosítgathatták törvénnyel a hibás szerződéseket, tisztességes bírósági eljárásban egy idő után szégyen lesz még a banki jogászoknak is ezekre a törvényekre hivatkozni.

Ellenben az Alkotmánybírók – Dr. Stumpf, Dr. Balsai és a többiek – akik ezeket a törvényeket megfelelőknek találták, ne felejtsék el. Egyszer majd unokáiknak elmondhassák azt, hogy ilyen Alkotmánybírói is voltak Magyarországnak.

A jelenlegi bírósági állapotokat példázva jutott el hozzám az alábbi címen




közzétett Fővárosi Törvényszéki ítélet kihirdetéshez. Elsőfokú ítéletet megváltoztatta, felperesi keresetet elutasította végrehajtás megszüntetése iránti perben.

Azzal, hogy miként érvelt a bíró nem foglalkozom, szerintem többféle folytatásra is sor kerülhet az ügyben a 2016. november 9-i Európai Bírósági ítéletre hivatkozva.

Amivel ellenben érdemes felfigyelni, az a következő. A felvételen 14. perc 22 másodperctől a bírótól a következő hallható:

„Ez esetben a végrehajtás korlátozására vezethetne, felperes csak a végrehajtás megszüntetését kérte.”

Ebből az indokolásból következik az, hogy a bíró előadása szerint lehetségesnek tartotta volna felperes részéről az eljárásban végrehajtás korlátozása iránti kereseti kérelem előterjesztését, de ezt azért nem tudta vizsgálni, mert felperes ezt nem kérte, csak megszüntetést kért.

Ellenben a bíró később – 18 perc 25 másodperctől – azt mondja, hogy „sőt túlbizonyítás volt, mert ilyen végrehajtási perekre a polgári perrendtartás soron kívüli eljárást írja elő, tehát bizonyítást is csak olyan körben lehet felvenni, ami rendelkezésre áll, tehát ebben a perben szakértői bizonyítás felvételére nem kerülhet sor.

Azaz négy perccel a korábbi közlése után azt állítja a bíró, hogy a pernek soron kívüliségére tekintettel szakértői bizonyításra nem kerülhet sor, melyből az következik, hogy amennyiben felperes a perben mégis előterjesztett volna végrehajtás korlátozása iránti kereseti kérelmet, akkor szakértői bizonyítás híján miként gondolta a bíró ennek a kereseti kérelemnek elbírálását.

Szerintem sehogy. Csak azért emlegette fentiek szerint a végrehajtás korlátozása iránti kereseti kérelmet, mert más választ nem tudott adni arra a felperesi előadásra, hogy a kamatok és egyéb költségek tekintetében tisztességtelenül számított fel számára a közjegyző banki bemondásra követelést.

Természetesen akkor, ha végrehajtás korlátozását kérte volna vagylagosan felperes, akkor arra hivatkozott eljáró bíró, hogy szakértői bizonyítás lehetetlensége miatt kellett ezt a kérelmet elutasítani, így pedig könnyedén kitért azzal a probléma elől, hogy nincs kereseti kérelem.

Alvilági körökben ismert az ilyen módszer.

Egyébként felhívták a figyelmemet arra, hogy Dr. Fülöp Botond ügyvéd közleményénél újabb Barabás Gyula féle gyöngyszem olvasható:

 

Leírás: cid:image001.jpg@01D2587C.A5CE5EC0

Barabás Gyula a tagállamok megfoszthatják…. tehát nem ütközik a közösségi jogba az a nemzeti szabályozás ha van ilyen…. majd a következő: a szerződés 2011-es, vagyis a hatályba lépést követően jött létre, nem jelzáloghitel…. és nem vonatkozik az ezt megelőző irányelv sem az ez által kizárt szerződés típusokra.

Tetszik · Válasz · 2 · 24 perce

Ha valaki érti azt, hogy mit akar mondani írja meg neki, de nekem ne. Sas legyekre nem vadászik.

Siófokon 2016. december 17. Léhmann György

VISSZA AZ I. RÉSZHEZ

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás