Tegnapi napon az ECHO TV Világpanoráma műsorában Dr. Lázár Dénes ügyvéd

fejtette ki saját és egyesülete – PITEE – véleményét a devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződésekről. A műsor az alábbi címen látható, hallható:

KATTINTS: DR. LÁZÁR DÉNES – A BANKOK CSALTAK A SZERZŐDÉSEKKEL

Néhány alapvető kérdésben nem értek egyet mindösszesen az ügyvéd úrtól, éspedig a következőkben:

  • Googleplus
  • Youtube

1./ A műsor 3. percétől hallhatóan közli azt, hogy a bankoknak kockázatfeltáró nyilatkozatának bírósági vizsgálata akár tíz évig is eltarthatna, ezért célszerű a szerződés érvénytelenségét eredményező okokra hivatkozva az egész szerződés érvénytelenségét kérni, és ezáltal elérni azt is, hogy az árfolyamváltozás terheit ne az adósok viseljék.

Csakhogy tiszteletben tartva az Európai Bíróságnak egyes ítéleteit – C- 26/13. számú és más ítéletek – sehol Európában nem javasolják az adósok számára nyilvánvaló hátrányt okozó szerződés érvénytelenségének bírósági kimondását részben azért, mert a per végén azonnali teljesítésre kötelezettek az adósok, részben azért, mert szerződés érvénytelenségét követő bírósági elszámolási eljárásban az adós által az érvénytelenség kimondásáig kifizetett kamatösszegeket figyelmen kívül kell hagyni az alábbi rendelkezésre figyelemmel:



1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről

9. A kamat illetve a használati díj az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.

Indokolás:

A kamat illetve a használati díj – helyes dogmatikai felfogás mellett – nem részei az érvénytelen szerződés alapján visszatérítendő pénz-illetve dologszolgáltatásnak, hanem ezek az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.

 

Az annuitásos kamatfizetési rendszernek köszönhetően eddig az adósok döntő részben kamatát fizették a kölcsönnek, ezért ismételten és határozottan ellenzem azt, hogy bármelyik szervezet vagy ügyvéd ne adjon tájékoztatást a szerződés egésze érvénytelenségének kérelmezése esetén arról, hogy eredményes per esetén az elszámolásnál az adós az általa kamatként fizetett összeget egyszerűen elveszti.

Sajnos Dr. Lázár Dénes ügyvéd úr ezzel a problémával másokkal együtt egyszerűen nem foglalkozik, ami számomra érthetetlen.

Egyébként pedig bízom abban, hogy tíz évig nem tart a kockázatfeltáró nyilatkozatnak bírósági vizsgálata, de az esetben, ha mégis eddig tartana, akkor ebből az időmúlásból az adósoknak semmiféle hátránya azért nem származhat, mert döntés híján csak annyit kellene akár tíz évig is fizetni, amennyit a szerződés aláírása után első alkalommal fizetett.

Dr. Lázár Dénes ügyvéd úr nem tudott meggyőzni arról, hogy nem az Európai Bírósági itéletek által javasolt szerződések részleges érvénytelensége iránti peres eljárások kezdeményezése az egyetlen helyes bírósági eljárás az adósok számára. Az az eljárás, amelyben a bíróságoknak hivatalból kötelezettsége a szerződésben fellelhető valamennyi tisztességtelen szerződési feltétel feltárása.

2./ Azt pedig megdöbbenve hallgattam Dr. Lázár Dénes úrtól, hogy a Strasbourgi Emberjogi Bíróság előtti eljárás kezdeményezését célszerű eljárásnak tartja az adósok részéről a Magyar Állam ellen.

Ugyanis az Emberjogi Bírósági eljárásban szóba sem kerül az adósok által megkötött kölcsönszerződések megfelelősége, az ezzel kapcsolatos nemzeti, illetve európai jogszabályok ebben az eljárásban nem alkalmazhatók, kizárólag egy erre a bírósági eljárásra vonatkozó külön eljárási szabályok szerint kell eljárni.

Ebben a Strasbourgi eljárásban előzetesen kiszórják minden indokolás nélkül azokat a kérelmeket, melyek az emberjogi bíróság elé nem kerülnek, és ez ellen a kiszórás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Az esetben pedig, ha véletlenül mégsem szórták ki a kérelmet, akkor a bíróság Róna Péter szavaival élve hasukra csapva megitél a panaszos részére a Magyar Államot terhelő kártérítést azért, mert a Magyar Államnak köze volt a kérelmező kárának bekövetkezéséért.

Ismerve azt, hogy a Strasbourgi Bíróság minden indokolás nélkül utasítja el a kérelmek 99 százalékát, illetve a tényleges kártól függetlenül ítélhet meg több éves procedúra után valamiféle összeget a Magyar Állam által fizetendően, számomra megdöbbentő ez a javaslat.

Egyébként pedig Dr. Lázár Dénes ügyvéd úr nézeteivel egyet értek.

Ami pedig az általam képviselt eljárásokat illetioktóber 6-án 13. órakor kerül sor Kúria előtt az OTP elleni felülvizsgálati eljárásom  tárgyalására A tárgyalás nyilvános, egy órás időtartamú, bárki megjelenhet ott, akit érdekel.

A per 2012. szeptemberében kezdődött, felülvizsgálati kérelmet 2013. szeptember 12-én terjesztettem elő, majd az elmúlt évi bankmentő törvényekre tekintettel 2015. július 17-én előterjesztett periratomban többek között a következőket kértem.

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

 

„Tisztelt Kúria!

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződésnek 267. cikke

„Az Európai Unió Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:

a./ a Szerződések értelmezése

Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni.”

valamint Pp. 155/A §-ban írtak figyelembevételével

k é r j ü k

előzetes döntéshozatali eljárást kérelmezni szíveskedjék az Európai Unió Bíróság előtt T. Kúriánál Gfv.VII.30.206/2015/2. szám alatt nyilvántartott peres eljárásban a fentiek alapján.

K é r j ü k

T. Kúriát arra, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban döntést kérve az alábbi kérdéseket tegye fel:

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13/EGK Irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, valamint a 93/13. EGK Irányelv 10. preambulum bekezdésében írtaknak akkor, amikor fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelensége iránti peres eljárásban tagállami jogszabályra hivatkozással olyan felhívást intéz a fogyasztó felé permegszüntetés terhével, mely bírói felhívások teljesítése a fogyasztó számára a perlést nagymértékben megnehezíti, illetve meghiúsítja

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. EGK Irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, valamint a 93/13. EGK Irányelv 10. preambulum bekezdésében írtaknak akkor, ha fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelensége iránti peres eljárásban a tagállami jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívűl hagyja az esetben, amennyiben a fogyasztó számára a perlést nagymértékben megnehezíti, vagy figyelmen kívűl hagyja

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. EGK Irányelv utolsó preambulum bekezdésében írtaknak akkor, ha fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelensége iránti peres eljárásban a szerződésnek bíróság általi teljes körű vizsgálata helyett hozott tagállami jogszabályi rendelkezéseket a tisztességtelen szerződési feltételek megállapításával kapcsolatosan figyelmen kívűl hagyja

 



  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. Irányelv 4. cikke 2. bekezdésének akkor, ha a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos, nem fogyasztótól származó tájékoztatás a jelentős gazdasági következményekkel kapcsolatosan a fogyasztó számára nem teljes körű, megtévesztő, tisztességtelen és erre tekintettel a tagállami jogszabályban megállapított elszámolási árfolyam meghatározást figyelmen kívűl hagyja

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke szerinti “A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog” követelményének akkor, ha bíróság előtti peres eljárásoknak felfüggesztésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket figyelmen kívűl hagyva az eljárás felfüggesztését mellőzi és eljárás folytatását rendeli el.

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. Irányelv 6. és 7. cikkekben irtaknak ha a fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelenségi peres eljárásban figyelmen kívűl hagyja a szerződés módosulásával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket akkor, ha a fogyasztó megkérdezése nélküli a szerződése módosulása

 

  • megfelel-e a nemzeti bíró eljárása a 93/13. Irányelv 6. és 7. cikkekben irtaknak ha a fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltétele érvénytelenségi peres eljárásban figyelmen kívűl hagyja a szerződés módosulásával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket akkor, ha nem a szerződés tartalmára, hanem a szerződés tárgyára vonatkozik a törvényi módosulás”

Én ennek a kérelemnek teljesítésében bízom. A többit pedig aki ott lesz, meglátja.

Siófokon 2015. október 3. napján. Léhmann György 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás