DR. LÉHMANN – DR. DARÁK PÉTER, KÚRIAI ELNÖK ÚRNAK.

DR. LÉHMANN – DR. DARÁK PÉTER, KÚRIAI ELNÖK ÚRNAK.


Észrevételek Dr. Darák Péter, Kúriai Elnök Úrnak A KÚRIA FESZÜLTEN FIGYELI AZ UNIÓS “DEVIZA”-HITELES PEREKET! cím alatti nyilatkozatához.

Kúria Elnökének

Dr. Darák Péter Elnök Úrnak

Tisztelt Kúriai Elnök Úr!

2017. július 6-án nyilatkozott a Magyar Idők napilapban „A devizahiteles perekben a Kúria is lép, ha kell”című újságcikkben és többek között az alábbiakat mondta:

„A kormányzat a devizahiteleket megszüntető jogszabályok kimunkálásakor – így a forintosítás elrendelésekor és a tisztességtelen szerződési feltételek elszámolásakor – nagymértékben támaszkodott a Kúria megállapításaira, érveire. Ezek között – sok más mellett – az is szerepelt, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek viselni.




Az Európai Bíróság előtt most folyó perekben viszont éppen ez az egyik fő kérdés. Ha Luxembourgban úgy találnák, hogy az árfolyamok változásából származó veszteség nem csak a hitelfelvevőket terheli, az ügyfelek adott esetben akár pénzt is kaphatnának vissza.”

Idézett mondatainak kivastagított és aláhúzott szavait úgy is lehet értelmezni, hogy közlése szerint a devizahiteleket megszüntető 2014-ben kimunkált jogszabályok kimunkálása során a Kormányzat azért döntött úgy, hogy a devizahiteles szerződéseknél az árfolyamkockázatot az adósok legyenek kénytelenek viselni, mert a kormányzat a Kúria megállapításaiból indult ki ezzel kapcsolatosan is.

Elnök Úr! Ez a kijelentése mindenképpen hamis, félrevezető állítás.

Ugyanis a devizahiteleket megszüntető jogszabályok közül az első – DH1. – 2014. XXXVIII. tv-t.- 2014. július 4-én fogadta el az Országgyűlés,

2014. évi XXXVIII. törvény

a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések

rendezéséről 1

ellenben ezt megelőzően a Kúria 2/2014. sz. jogegységi döntéssel 2014. június 16-án – T. Elnök Úr volt a jogegységi tanács Elnöke – az árfolyamkockázatnak ki általi viseléséről az alábbiak szerint döntött

„A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

Fenti ismertetésből következik az, hogy az újságcikkben megjelölt idézett kijelentésének – az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek viselni – éppen a fordítottja igaz az Ön által Elnökölt Kúriai jogegységi tanács döntése alapján.

Más kérdés az, hogy az ismertetés ellenére szemrebbenés nélkül képes volt Dr. Trócsányi László Igazságügyi Miniszter a törvény előterjesztésekor azt a valótlanságot állítani a törvény preambulumában, hogy

“A Kúria 2/2014. számú PJE határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása”

azaz egyszerűen félrevezette a magyar népet azzal, mintha a fentiekben idézett 2/2014. PJE jogegységi határozat alapján terjesztette volna elő a devizahiteleket megszüntető törvényeket.

Szerintem egyébként T. Elnök Úr fenti tényeket éppen úgy tudta tegnapi nyilatkozata megtételekor mint én, de úgy döntött fentiekben idézett kivastagított és aláhúzott kijelentésével,

„nagymértékben támaszkodott a Kúria megállapításaira, érveire. Ezek között – sok más mellett – az is szerepelt, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek viselni.”

hogy inkább befeketíti a Kúria korábbi tevékenységét, de mindenképpen igyekszik eltüntetni a Kormányzat felelősségét a devizahiteleket megszüntető jogszabályok előterjesztésével kapcsolatosan.

Szerintem T. Kúriai Elnök Úr tudja legjobban azt, hogy a 2/2014. Polgári Jogegységi Határozatnak 2014. junius 16-i közzététele után éppen a fenti megállapítása miatt sürgősséggel tárgyalt a Kormányzat a Bankszövetséggel, és a devizahiteleket megszüntető jogszabályok előterjesztésekor 2014. július 4-től kezdődően Dr. Trócsányi László Igazságügyi Minisztert már nem érdekelte Kúriai döntés, nem érdekelte Európai jog, csak a Bankszövetséggel kötött megállapodás érdekelte.




Magyarország szégyenére az állam parancsolt a jognak több millió magyar embernek kárt okozva és ez szükségszerűen a jogállamiságunk elvesztését eredményezte.

Fenti bevezetés után engedje meg T. Elnök Úr azt, hogy július 6-i, Európai Unió Bírósága előtti eljárásokra utaló nyilatkozatának alábbi részét is kiemeljem:

Mihelyst valamelyik per lezárult, áttekintjük az uniós ítéletet, s ha kell, módosítunk a korábbi jogegységi döntésein­ken – folytatta az elnök, hozzáfűzve: a tisztességtelen szerződési pontok kapcsán az uniós szabályoknak idehaza is érvényesülniük kell, így a luxem­bourgi bíróság jogértelmezését a magyar igazságszolgáltatásnak is követnie szükséges.

Ebből a nyilatkozatából az következik, hogy a Kúria csak az akár több év után befejezésre kerülő Uniós peres eljárások után hajlandó a magyar bíróságok számára útmutatást adni a követendő uniós joggal kapcsolatosan Addig pedig T. Elnök Úrnak tájékoztatása alapján indokolt a hazai bíróságok Dr. Trócsányi Lászlónak előzőekben ismertetett, banki megállapodáson nyugvó törvények alapján hozni ítéletet.

Ezzel a nem megnyugtató Kúriai tájékoztatással egyébként ellentétes a Kúriai joggyakorlat az alábbi mintából kiindulva.

Ennek megfelelő minden Kúriai döntés az adósok hátrányára a végzés 13. pontjánál tett közlése alapján:

„Az I-II. rendű felperesek sérelmezték, hogy a DH2 törvény 37. § 1. bekezdése nem teszi lehetővé kizárólag az érvénytelenség megállapítására irányuló kereset előterjesztését. A Kúria utal arra, a felperesek által keresetlevelükben megjelölt szerződéses rendelkezés tisztességtelensége folytán az alperes a felperesekkel elszámolni köteles, ami feltehetőleg meg is történt. Erre való tekintettel a konkrét jogvita eldöntése szempontjából nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy egyébként a DH2 törvény 37. § 1. bekezdése megfelel-e a fogyasztó irányelv rendelkezéseinek.”

T. Elnök Úr!

Amennyiben a Kúria hivatalos állásfoglalásaként elfogadom sajtónyilatkozatának azt a részét, hogy

Ezek között – sok más mellett – az is szerepelt, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek viselni.

Az Európai Bíróság előtt most folyó perekben viszont éppen ez az egyik fő kérdés. Ha Luxembourgban úgy találnák, hogy az árfolyamok változásából származó veszteség nem csak a hitelfelvevőket terheli, az ügyfelek adott esetben akár pénzt is kaphatnának vissza.”

valamint azt a részét, hogy

„a luxem­bourgi bíróság jogértelmezését a magyar igazságszolgáltatásnak is követnie szükséges.”

akkor ebből logikusan az következne, hogy az árfolyamváltozás ki általi viselésével kapcsolatos Európai Uniós Bírósági eljárásnak

„A C-51/17. sz. Ilyés és Kiss előzetes döntéshozatali ügy http://curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-51/17 A Fővárosi Ítélőtábla által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás többek között az árfolyamkockázat kérdésével kapcsolatos, és elsősorban annak tisztázására irányul, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó és a devizahitel-szerződések egyik fő tárgyának tekinthető feltétel tisztességtelen jellege egyáltalán vizsgálható-e a 93/13/EGK irányelv fényében, mivel az uniós jogszabály a szerződések fő tárgyával kapcsolatban csak akkor engedi meg a tisztességtelenség vizsgálatát, ha az e tárgyra vonatkozó feltételek nem világosak és/vagy nem érthetőek; másrészt pedig a fogyasztó tájékoztatása minőségének és mélységének kihatása van annak megítélésére, hogy az árfolyamkockázat egészének az adósokra történő hárítását előíró szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül-e.

Az eljárás az írásbeli szakaszban tart, a Magyar Kormány részéről még nem került benyújtásra írásbeli észrevétel”

2017. április 21-i közzététele után Kúria tényleg követi a luxemburgi jogértelmezést az általa tudott, árfolyamváltozással kapcsolatos Európai Bírósági eljárásnál is.

Ellenben T. Elnök Úr, mint jól látja a mintámból, a Kúria bíráinak az egyes döntéseknél nincs szándékában követni a luxemburgi jogértelmezést. Hiszen akkor, amikor a fenti végzés idézetének kivastagított része azt közli, hogy

„az alperes a felperesekkel elszámolni köteles, ami feltehetőleg meg is történt.

loading…


akkor azzal, hogy az elszámolás alapját jelentő árfolyamváltozással kapcsolatos teherviselési problémával nem foglalkozik a Kúria, hanem helyesnek látja azt, hogy a Trócsányi féle törvények alapján történt kötelezően az elszámolás, akkor

bebizonyosodott az, hogy Ön Elnök Úr félrevezeti a magyar népet.

 

Szerintem Ön is tudja azt, hogy a tegnapi kijelentésével ellentétesen járnak el a Kúriai bírák, valamint a Kúriai bírák is jól tudják azt, hogy úgy kellene eljárniuk törvényesen, ahogy Ön tegnap fentiek szerint állítja.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Sajnos azt kell megállapítanom, hogy a Kúriánál szervezetten, a Kormányzati szándéknak megfelelően ártanak a devizában nyilvántartott adósoknak a bankok jogtalan és tisztességtelen előnyét biztosítva.

Meggyőződésem az, hogy a Kúria minden bírája ismeri az alábbi döntvényt:

BH2007. 173

A per tárgyalásának felfüggesztése az Európai Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig (1952. évi III. tv. 152. §).

Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 152. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel arra, hogy e per eldöntése is ugyanolyan előzetes kérdés elbírálásától függ, mint amelynek tárgyában más bíróság hatáskörébe tartozó eljárás már folyamatban van – a per tárgyalását a jelen ügyben is felfüggesztette. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.451/2006.)

Azt a döntvényt, mely szerint az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban a Kúria jogelődje – Legfelsőbb Bíróság – felfüggesztette a per tárgyalását.

Azt a döntvényt, mellyel ellentétes álláspontra korábban még soha nem jutott a Kúria. Csak most, amikor a Kormányzattal 2014-ben megállapodásra jutott Bank a Kúriai eljárásokban az egyik fél.

Ön a Kúria Elnökeként meg sem említi sajtónyilatkozata során azt, hogy a döntvényhez hasonló esetben a peres eljárások felfüggesztése miért nem került szóba most a Kúriánál, hanem tudva azt, hogy a Kúriai bíróknál fentiek szerinti logikátlan, Európai normákat semmibe vevő eljárások folynak, mindösszesen az alábbi sejtelmes közlést teszi:

„Mihelyst valamelyik per lezárult, áttekintjük az uniós ítéletet, s ha kell, módosítunk a korábbi jogegységi döntésein­ken – folytatta az elnök, hozzáfűzve: a tisztességtelen szerződési pontok kapcsán az uniós szabályoknak idehaza is érvényesülniük kell, így a luxem­bourgi bíróság jogértelmezését a magyar igazságszolgáltatásnak is követnie szükséges.”

T. Elnök Úr!

Természetesen nem tudhatom azt, hogy a tegnapi sajtónyilatkozata idején ismerte-e azt a június 26-án közzétett írásomat, melynek egy része a következő:

A devizaadósok célja most tehát az, hogy a Kúria hozzon egy olyan  európai normáknak megfelelő jogegységi határozatot, melyre tekintettel minden magyar bíró és végrehajtó előtti, devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatos eljárást fel kell függeszteni az Európai Unió Bíróság előtti folyamatban lévő C-483/16. és C-51/17 számú eljárások befejezéséig.

Ennek a célnak elérésével kapcsolatosan tudjuk azt, hogy a Kúriának ilyen jogegységi döntéshez csak formálisan van joga, ténylegesen a Kormányzati hatalomtól – Dr. Handó Tündétől és társaitól – függnek, valamint azt is tudjuk, hogy a hatalommegosztás megszűnésével létrejött diktatura megvalósítói nem ismernek sem törvényt, sem emberséget, sem megértést, érdekük által vezérelve szegik meg folyamatosan szavaikat és törvényeket úgy, hogy ha kell millió magyar embert késztetnek hazájuk elhagyására.

Ebből következően semmi értelme nincs velük diskurálni, tőlük kunyerálni, hiszen minden tettüket és ígéretüket a Bankszövetséggel kötött megállapodásban írtak határozzák meg.

Megvalósítva a miniszterelnöknek „2017 a lázadás éve lesz” meghatározását az elmúlt évből, valamint igazat adva az alábbi kijelentésének,

loading…


“Nem a kormány lázad, hanem az emberek, és mi azt képviseljük, amit az emberek akarnak. Ez a mi politikai genomunk. Szabadságharcos nép vagyunk.” itt az ideje a megjósolt lázadásnak. Azzal, hogy jóshoz tartozók képviseletéből a devizaadósok nem kérnek, árulókkal igaz magyar ember nem szokott szóba állni.

A  mostani lázadás mikéntjét Petőfi Sándor 170 évvel ezelőtt az alábbiak szerint határozza meg:

Én ugyan nem állok a sereghez,
Mely kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arcaikra a bitó jelét!

Hiszen mikor máskor lehet a magyar népet pusztító „Ál nagyok” arcaira vágni a bitó jelét, mint a július 15-én kezdődő, Budapesten és Balatonfüreden rendezésre kerülő Úszó Világbajnokság idején.

Akkor, amikor Ausztráliától Chiléig több milliárd ember számára közvetítik mindazt, amit a magyar uszodákban majd látni lehet. Mondjuk egy olyan transzparenst, melyen a következő olvasható természetesen angol és német nyelven:

Népírtás folyik Magyarországon

Esetleg a kisvonatozó miniszterelnök arcképét is a transzparensre másolva.

Ettől kezdve megtudhatja több milliárd ember a Föld minden részén azt, hogy ténylegesen mi folyik Magyarországon. Úgy, hogy közben annak a több száz tudósítónak is elmondhatjuk kérdésük esetén azt, hogy miben nyilvánul meg nálunk a magyarok irtása, kifosztása. Esetleg a Kúria épületéig is el lehetne kísérni a tudósítókat, ahol akár sátrakban, akár másként fogadnák a devizaadósok valamennyi külföldi tudósítót.

Azt is természetesnek tartanám, hogy amennyiben a megnyitón, vagy máskor bármelyik lelketlen hazaáruló megszólal, a nézők közötti tisztességes magyar emberek felállnak és hátat fordítanak a felszólalónak a világ minden országába közvetítve.

Emlékszem az 1982-es argentínai labdarugó Világbajnokságra, ahol minden magyar televízió által közvetített mecsen a pálya nézőterén egy hatalmas vásznon az volt olvasható, hogy

ERDÉLY MAGYAR Magyarul volt írva a világon élő minden magyarul tudó ember számára.

Azt akarom elérni a Petőfi által megfogalmazott „bitó jel”-nek is mondható, világgá kürtölt magyar fájdalom és pusztulás közlésével, hogy még 35 év múlva is tudják a világ minden pontján azt, hogy a 2000-es évek első évtizedeiben Európa leghitványabb erkölcsiségű értelmisége segítette kifosztani honfitársait Magyarországon.

A lázadás elkerülésére a Kúriának van két hete.

Ez idő alatt kell 6 Kúriai bírónak egy alig tízsoros, Európai jognak megfelelő jogegységi döntést megfogalmazni. Soronkívűli eljárásokban bíróságoknál nincs törvénykezési szünet, és mível Dr. W. György a bankok érdekében akár két nap alatt is kész lenne bármit megtenni a Kúriánál, a lázadást megjósló kisvonatos miniszterelnöknek egy szavába kerülhet, és a lázadás nem kezdődik el.

Azt pedig, hogy miként kell az úszó világbajnokságon az erkölcs nevében fentiek szerint fellépni a devizaadósoknak, Póka László és csapata tudja. Csupa kíváló ember, akiknek elegendő gyakorlata van és most fel kell készülniük arra, hogy egy-egy emberük kiragadásával egy másiknak kell a szervezés élére állni.

Két nappal ezelőtt küldték meg részemre velük kapcsolatosan az alábbi címen láthatóakat:

http://www.civilkontroll.com/felmentettek-a-sargapolosokat/

Kiemelem ebből a cikknek utolsó mondatait:

“Csak magunkra számíthatunk. A ma beharangozott, és holnap bejelentésre kerülő ellenzéki politikai javaslattal kitörölhetjük a seggünket. Egyre több bizonyítékot adnak a politikusok, hogy oldaltól függetlenül mind a bankárok idomított majma.”

Ámen. Még én sem tudtam volna ennél pontosabban fogalmazni.

Köszönöm több ezer ügyfelem képviseletében azt, hogy elmondta tegnapi napon a Magyar Időkben leírtakat azért, mert Ön bizonyította be kétséget kizáróan azt, hogy sajnos megállapításaim helyesek.

Siófokon 2017. július 7-én  Tisztelettel:Dr. Léhmann György ügyvéd 8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás