DR. LÉHMANN: “DEVIZAHITEL” TÖRVÉNY: ÜVEGGYÖNGGYEL EGY ADÓS SE ÉRJE BE!

Devizahitel törvény: „Üveggyönggyel egy adós se érje be!”

Az Európai Bíróság megkeresését tervezi Léhmann György a parlament pénteki, a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos döntése nyomán. Vasárnap még szövegezte dolgozatát, lapunknak azonban elmondta: úgy véli, az országgyűlés végső formában csak szeptemberre ígért „megoldásának” semmi köze nem lesz sem az Alkotmányhoz, sem a polgári joghoz, sem a jogállamisághoz.

– Ilyen anyagi jogszabályalkotásra még soha, semmilyen körülmények között nem került sor demokratikus jogállami keretek között – így a több mint ezer devizahitelpert vivő siófoki ügyvéd. 

Visszajár a deviza- és forinthiteleseknek az árfolyamréssel és a kamatok egyoldalú emelésével tisztességtelenül beszedett pénz – áll a pénteken elfogadott jogszabályban. Hogy pontosan mennyi és hogyan jár vissza az adósoknak (például hogy a törlesztőrészlet csökken-e, vagy a tőketartozás), azt külön törvényben szabályozzák, várhatóan szeptemberben. A kamatok egyoldalú emelése akkor válik semmissé – így a törvény –, ha a bank a jogszabály hatályba lépésétől számított harminc napon belül nem kezdeményez bírósági eljárást az állammal szemben annak bizonyítására: tisztességesen járt el. Az OTP már jelezte: élni kíván e lehetőséggel, bíróságon igyekszik majd bizonyítani igazát.


– A Kúria a parlamenti döntést megelőző jogegységi határozatában csupán három szempontból vizsgálta a fogyasztói kölcsön- és lízingszerződések tisztességtelenségét, a többi tucatnyi feltétel tisztességtelenségét nem – így Léhmann György. – Tehát a Kúria három szempontból nyújtott a bíróságok számára jogértelmezést az ilyen jellegű perek elbírálásához, és nem a tisztességtelenség vizsgálhatóságát tisztázta általánosságban. A kúriai jogelvek egyébként közvetlenül érvényre jutnak a bíróságok által, azaz semmi szükség a péntekihez hasonló törvényalkotásra.


Léhmann György szerint a pénteki parlamenti döntés nem a Kúria jogértelmezését teszi általános érvényűvé, hanem eltér tőle, nem veszi figyelembe a polgári jogi alapelveket sem, ellenben a bankok érdekeit igen. – A törvényjavaslat új anyagi jogszabályokat mond ki azzal, hogy a semmisség jogkövetkezményeit egyedi szerződések esetében a bíróság helyett törvényalkotással állapítja meg. Jogállami keretek között ilyen nem létezik, azt is mondhatjuk akár, hogy a jogállamiság hazánkban ezzel formálisan is megszűnt.
A devizaperes ügyvéd arra emlékeztet: fogyasztói szerződésről lévén szó, minden jogi jellegű ténykedés alfája és ómegája az Európai Bíróságnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos irányelve. Ebből pedig Léhmann nem olvas ki olyan lehetőséget, hogy a nemzeti bíróság helyett bármely közhatalmi szerv döntsön a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségéről, annak jogkövetkezményéről.

Hol marad például a svájci frank kamatcsökkenése miatt elmaradt jóváírás az adósok felé? – fűzi tovább a pénteki döntést elemezve a jogász. Emlékeztet rá: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatójában („Milyen kockázatai vannak a devizahitelnek?”) ott áll, hogy „kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is.” – A PSZÁF táblázatából olvasható ki: ha nincs forintgyengülés, de például a svájcifrank-alapkamat egy százalékpontot, azaz 2 százalékról 2,02 százalékra nő, az a magyar adós havi törlesztőrészletét hat százalékkal emeli. De figyelem, a frank-alapkamat idő közben tizedére csökkent, a törlesztőrészleteket azonban a bankok „elfelejtették” csökkenteni.


Az adós most várjon – olvasható szinte minden, a pénteki törvényalkotást kommentáló szakértői hozzászólásban. A jelek szerint csak Léhmann György nem látja így, ehelyett azt mondja: – Az adósnak továbbra is perelni kell, nekem pedig a Kúria jogegységi döntésének megfelelően módosítani a kereseteimet. Az adósoknak „üveggyöngyökkel” nem szabad beérni, a bankkal elszámolni csak úgy lehet, ha az elszámolás minden tisztességtelen szerződési feltételre és az árfolyamváltozásra is kiterjed. Ennek érdekében alighanem csak a perindítás lehetséges továbbra is, bármennyire fáj is ez az államnak és a bankoknak, az Európai Bírósági megkereséstől pedig azt várom, hogy el tudom érni: a magyar bíróságoknak az uniós jogszabályok elsődlegessége folytán nem kell figyelembe venni a pénteki törvényt. – Sonline

Szólj hozzá

Hozzászólás