DR. LÉHMANN: AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÚJ ÍTÉLETÉNEK JELENTŐSÉGE

Európai Bíróság újC-26/13. számúítéletének jelentősége

Április 26-án volt két éve annak, hogy az Európai Bíróság által ezen a napon kihirdetett C-472/10. számú ítélete alapján és elsősorban a 93/13 EGK Irányelvének ismeretében ténybelileg eldőlt az, hogy a bankok által szándékosan elrontott devizában nyilvántartott kölcsönszerződések magyar tragédiát okozó következményeit jogállami keretek között miként kell orvosolni, a tragédiának helyrehozható részét helyrehozni:

1) A nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közérdekből indított, jogsértő magatartás abbahagyására való kötelezés iránti eljárásban döntést hozó nemzeti bíróság feladata, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdése tekintetében értékelje a fogyasztói szerződések általános feltételei között szereplő olyan kikötés tisztességtelen jellegét, amelyben az eladó vagy szolgáltató a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak egyoldalú módosítását teszi lehetővé, anélkül azonban, hogy e költségek kiszámításának módját egyértelműen meghatározná, és anélkül, hogy e módosítás érvényes indokát megjelölné. Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.

Miután az ilyen – előzetes döntéshozatali eljárásban hozott – Európai Bírósági ítéletekben írtak betartása az Európai Unióhoz tartozó minden tagállam nemzeti bíróságának kötelessége, álmomban sem gondoltam arra, hogy ezek után sem lesz hajlandó a „A nemzeti szabályozás által kijelölt szervezet”  – hazánkban a minisztériumok – a bírói döntés szerinti kötelezettségeket teljesíteni, Matolcsy, Navracsics és Varga Mihály urak füle mellett elmennek a feladatuk teljesítésére felhívó üzenetek.

Ellenben arra gondoltam, hogy nem fognak kapkodni feladatuk teljesítése miatt a miniszter urak a tragédiát okozó törvénytelenség rendezése végett azt követően, hogy Európa jogi szégyenfoltjának tekinthető alábbi törvényhely szerint törvénybe foglaltak egy lehetségesen semmis, azaz érvénytelen banki egyoldalú szerződésmódosításhoz kapcsolódó jogkövetkezményi lehetőséget:

2011. évi LXXV. törvény

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről1

4. § (1) A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

c) a gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata nem haladhatja meg

ca) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértékét,

cb) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő végéig a pénzügyi intézmény által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamat mértékét,

 

Mert ugye ne mondja nekem senki azt, hogy az Országgyűlésnek legalább 1/3-ad részét kitevő jogászok Navracsics Miniszter által előterjesztett törvényjavaslatnak idézett kivastagított és aláhúzott része alapján nem tudták azt, hogy ez nem mást jelent, mint azt, hogy a bankok három havonta az ügyleti kamatot úgy emelhetik a kölcsönszerződésbe foglalt, vitathatóan semmis szerződési feltétel alapján, hogy amennyiben később erről a szerződési feltételről azt állapítja meg a bíróság, hogy semmis, akkor az 1/2010. PK Véleménynek alapján kötelezettséget nem jelenthetnek az adósok számára:

 

„2) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelem keletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk. 198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.”

 

Nem volt ennek a törvénynek elfogadásakor olyan országgyűlési frakció, melyben jogászok ne foglaltak volna helyett. És egyiket sem zavarta az, hogy milyen szégyellnivaló jogalkotási termék elfogadásához adta a nevét.

Talán emlékszik még valaki az ECHO TV-ben 2012. május 20-án elhangzott ismertetésemre, – – majd ezt követően a fentiek miatt haladéktalanul hozzáfogtam azoknak a banki egyoldalú szerződésmódosítási szerződési feltételnek semmissége iránti pereknek megindításához, melyeket az utóbbi időben egyre inkább kérelmezik nálam.

 

Részleges érvénytelenségét kértem tehát megállapítani a devizában nyilvántartott banki kölcsönszerződésnek élve azzal a lehetősséggel, amit a Ptk. ezzel kapcsolatosan az adósok részére nyújtott:

 

209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

 

Azaz meg kell fontolni azt, hogy a fogyasztó, az adós érdekében hivatkozzak-e az egyébként nyilvánvaló semmisségre – szerződés egészének semmisségére – akkor, amikor módom van tehát a szerződés részbeni érvénytelenségét – bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogával kapcsolatos szerződési feltételét – kérni.

 

Soha nem értettem azt, hogy a szerződés egésze semmisségének kérelmezését a legkülönbözőbb okoknál fogva – szerződést a kereskedő írta alá, nem is volt deviza, vagy árfolyamkülönbségből fakadó és egyéb okok miatti semmiség – kérelmező ügyvédek, más jogászok hogyan nem veszik észre azt, hogy az adósok az ilyen semmisségi perekben csak veszíthetnek a már említett 1/2010 PK Vélemény alábbi rendelkezése folytán:

 

  9. A kamat illetve a használati díj az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.

 

Jogban járatlan emberektől még csak tudomásul veszem azt, hogy elragadja őket a hevület és képesek látszatra kedvező helyzetet felhasználva a vesztükbe rohanni, de azt, hogy más emberek képviseletére hivatásuknál fogva jogosult emberek az őket megbízóknak akár hiányos felkészültségüknél miatt, akár szándékosan csak azért, hogy magasabb munkadíjat saját maguk javára kiköthessenek – kárt okozzanak, nem tudom elfogadni.

 

Mert hiszen ilyen esetben az ide vonatkozó Ptk. 237. § 2. bek-e alkalmazásával

 

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

 

a bíró eleget tesz az adós kérésének, a szerződés egészét megsemmisíti, majd mondjuk a 2006-ban létrejött kölcsönszerződést az ítélet meghozataláig – 2014. májusáig – hatályban tartva megállapítja, hogy a mondjuk 10 millió forint kölcsön az árfolyamváltozás folytán 15 millió forint tartozást jelent az adós számára, míg az adós által már befizetett 12 millió forint az árfolyamváltozás folytán szintén 15 millió forint összegben a bank hátrányára veendő figyelembe azzal, hogy ebből levonandó a bankok által kamatként követelt, adós által befizetett 9 millió forintnak árfolyamváltozással figyelembe veendő 12 millió forint összeg.

 

A végeredmény pedig így az, hogy az adós megnyerte a pert, hiszen a szerződést semmisnek állapították meg és kötelezik arra az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéseként, hogy fizessen meg egy összegben 12 millió forintot.

 

Sokszor az volt az az érzésem, hogy az ezeket a pereket szorgalmazó ügyvédek a bankok érdekében eljáró olyan ügyvédek, akiknek tevékenységéhez a megfelelő publicitást olyan médiák biztosítják, melyeket a bankok hirdetéseikkel támogatják.


Hogy a forintosítást, a devizahitelezés „kivezetését” és egyéb hasonló jellegű banki huncutságot ne is említsem.

Hiszen nincs az a rosszul képzett jogász aki ne tudná azt, hogy a legfontosabb alkotmányos polgári jogi alapelve

 

 201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

 

A törvény e rendelkezése a szerződésekre az egyenértékűség elvének vélelmét mondja ki. Az egyenértékűség magában foglalja a visszterhességet, de a Ptk. 201. § (1) bekezdése nem kizárólag ellenértéket, hanem megfelelő mértékű ellenértéket kíván meg. Kivételes tehát az a szerződés, amelyben a szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár, azaz amikor a szerződés ingyenes.

 

azt jelenti, hogy soha nem kerülhet szóba egy puha, nem értékálló devizával rendelkező országban – olyanban mint a mi hazánk – az, hogy ugyanolyan mennyiségben fizesse vissza az adós mondjuk a kölcsön felvétele után 20 évvel a pénzt, mint amilyen összegben 20 évvel korábban felvette.

 

Amennyiben ilyen megoldást sugallnak jogászok, akkor ezeknek tisztességét kétségbe vonom, míg az esetben, amennyiben hazánk Kormánya, vagy bármelyik parlamenti pártja mond ilyen forintosításra utaló ígéretet, akkor őket egy Marosán György színvonalára süllyedt hordószónokoknak tartom.

 

Akkor is ha közben 180, vagy akár 80 forintos árfolyamot emlegetnek, és akkor is ha nem. Komolytalan, mindenre képes emberek ők és nem tisztességesek.

 

Hiszen közben azt akarják tenni, mint amit az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos törvényben tettek. Törvénnyel akarják fedni szégyellnivaló módon a törvénytelenséget.

Nagyon nem értettem azt, hogy a 2012. április 26-án kihirdetett C-472/10. számú EU Bírósági ítélet után miért kellett munkacsoportot alakítani a Kúriánál ahhoz, hogy a nemzeti bíróságok miként értékeljék az egyes szerződési feltételek tisztességtelenségét akkor, amikor számomra már az ítélet alapján is ez egyértelművé vált. Én már az addigiak alapján is világosan láttam azt, hogy minden banknak minden egyoldali szerződésmódosítással kapcsolatos szerződési feltétele tisztességtelen és semmis, akkor pedig minek az időt húzni.

De később be kellett lássam azt, hogy a 2012. december 10-én meghozott 2/2012. PK Vélemény ennek a munkának eredményeként mestermunka, európai színvonalú jogi összegzés volt ebben a témában.

Így például az általam preferált banki egyoldalú szerződésmódosítási joggal kapcsolatos szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálatára vonatkozó átláthatósági elvet a következőképpen határozta meg ez a Kúriai Vélemény:

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

Indokolás: e) Az ok-listával kapcsolatban további elvárás az átláthatóság (transzparencia) érvényesülése. Az átláthatósági követelménynek a bankok például akkor tudnak eleget tenni, ha a szerződésben:

– pontosan meghatározzák, mit tekintenek irányadó referencia kamatnak, illetve milyen képletet alkalmaznak a kamat, a költség és a díj módosításával összefüggésben;

– megjelölik, hogy milyen időközönként vizsgálják felül a kamatlábat (kamat periódusok); milyen időközönként alkalmazzák a képletet; továbbá rögzítik azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele bekövetkezésekor a fordulónapi helyzetet, a periódus átlagát illetően pontosan mit vesznek figyelembe;

szükség szerint meghatározzák azt a legkisebb kiigazítási értéket, amely alatt nem módosíthatják a kamatokat sem a fogyasztó hátrányára, sem előnyére.

De 2013. januárban már végképpen nem értettem azt, hogy a Kásler ügy kapcsán a Kúria miért találta szükségesnek az Európai Bíróság ismételt megkeresését ennek az átláthatósági elvnek további értelmezése végett, csupán a Kormányzat által elvárt időhúzásnak tekintettem ezt az akkor több mint egy éves idomulást emiatti vizsgálat folytán, de most már ezt is másként látom.

Hiszen jól látható az, hogy a Kúria a Véleményének idézett része alapján a devizaalapú kölcsönszerződésnek kamattal kapcsolatos szerződésmódosításnál döntő jelentőséget tulajdonított az irányadó referencia kamat meghatározásnak. Ugyanúgy, mint én is döntő tulajdonságot tulajdonítok ennek azért, mert többek között a mellékletében is látható PSZÁF Közleményben a bankok képviseletében a PSZÁF a következő tájékoztatást adta az adósok számára a szerződés tartalmával kapcsolatosan:

 

2. Kamatkockázata minden hitelnek van,

devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott

deviza irányadó kamata emelkedik, akkor

emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek

magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie

kell azért a devizáért, amit aztán hitelként

továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban

az adott deviza irányadó kamatától,

például a Svájci Nemzeti Bank vagy az

Európai Központi Bank alapkamatától függ.

Lehet, hogy Ön is hallott már arról, hogy

például a Svájci Nemzeti Bank többször

megemelte az alapkamatát. Bár e kamatemelések

mértéke a forintkamatokhoz képest

nem volt számottevő, de belegondolt-e

abba, hogy ez Önt közvetlenül is érintheti, ha

svájci frank alapú hitelt vesz fel?

 

Tehát eszerint is a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés felek közötti megállapodása lényegét jelenti a referenciakamat meghatározása azért, mert ettől a referenciakamat változástól függ a felek közötti kölcsönszerződésben meghatározott kamatváltozás a bankok által megfogalmazott kölcsönszerződés szerint.

Egyébként pedig devizában nyilvántartott kölcsönszerződés lényegét a Kúria később a 6/2013. Jogegységi döntésben a következők szerint határozta meg:

A KÚRIA   6/2013. PJE

1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem). E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.

2. A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

Ebből következően tehát azért sincs semmi szükség az ilyen, Kúria által devizaszerződésnek  mondott szerződés forintosítására, mivel az ég adta világon semmiféle jogi probléma ezzel a fajta szerződéssel nincs. Azt közli a Kúria fentiek szerint hogy azért kell az adósnak az árfolyamváltozást viselni, mert cserében a forinthitelszerződésnél kedvezőbb kamatmérték után kell törlesztő részletet fizetni. Már csak az a kérdés, hogy ez a kedvezőbb kamatmérték mikor milyen mértékű.

Ehhez képest két héttel korábban pedig a mellékletben látható Fővárosi Ítélőtábla Kollégiumának álláspontja szerint

Az a kérdés, hogy mi az ügylet jellegadó tartalma, a szerződés értelmezésével dönthető el. A magánjogi viszonyokra irányadó Ptk. 207. § (1) bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

Az adós hiteligénylési kérelmében egyértelművé tette ilyen szerződések esetén, hogy forinthitelre van szüksége, ezt igényli. A másik fél (a bank) az eset körülményeire tekintettel nem érthette ezt másként, hiszen tudatában volt, hogy a kölcsönösszegre az adósoknak forintért megvásárolható lakás vagy tartós fogyasztási cikk (gépkocsi) adásvétele érdekében volt szüksége.

A Ptk. 207. § (2) bekezdése azt is kimondja, hogy amennyiben az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A fogyasztó számára pedig egyértelműen a felvett összeg forinthitelként elfogadása a kedvezőbb.

Összegezve: azt látjuk helyesnek, ha az ügylet jellegadó tartalma szempontjából – a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezési szabályra is figyelemmel – nem a teljesítés módjának (kirovó-lerovó pénznem, értékállandósági kikötés) tulajdonítunk jelentőséget, hanem a felek által a szerződés szerint teljesítendő szolgáltatásnak. A szolgáltatás pedig (rendelkezésre bocsátás és visszafizetés) mindig forintban történik. Minderre tekintettel a deviza alapú kölcsönt forintkölcsönnek tekintjük.

 

Természetesen az utóbbi értékelést inkább elfogadom, azaz forinthitelszerződésnek tekintem a vitatott szerződést típust, de véleményem szerint ez inkább csak megnevezése a szerződésnek, mint valódi tartalma.

Fentiek ismeretében indított peres eljárásaim a bankok által diktált, és vagy a bankok, vagy a közjegyzők által írt kölcsönszerződéseknek egyoldalú bank szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltételek mindegyikére érvényes, alkalmazható megállapításokat az idő előrehal adtával egyre több bíróság tett, így többek között a Pécsi Ítélőtábla az OTP elleni peremnek egyik jogerős ítéletében a következőkkel indokolta keresetemnek helyt adó ítéletét:

 

„A szerződés semmilyen tekintetben nem rendelkezik arról, hogy a felsorolásban szereplő, a módosításra okot adó tételek változást a hitelezőnek ilyen mértékben és arányban milyen összefüggések mentén kell, illetve lehetséges figyelembe venniük, ebben a tekintetben az adósokat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja, a hitelező számára a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon lényegében kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít.”

 

Vagy a Debreceni Törvényszék ugyancsak egy OTP elleni perben a keresetemnek megfelelő ítéletet a következők szerint indokolta:

 

Arányosság elve: Az adott rendelkezés bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa – tartalmilag üres rendelkezés . az adott szerződéses rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére.

A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja.

Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.

Szimmetria elve: A fentiekben hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja, és annak indokolás részévben elhelyezett indokolása bár egymással nem áll maradéktalan összhangban, a szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban rögzítettek a helyesek és irányadók.

Eszerint: „A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik.”

A keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára szerződésmódosításra kerüljön sor. A keresettel érintett szerződéses rendelkezés ezért az abban megjelölt körülmények változása esetére egyfelől lehetőséget biztosít az alperes számára a felperesekre hátrányos szerződésmódosításra, másfelől azonban nem biztosítja, hogy az adott körülményekben bekövetkező ellentétes irányú változások esetére a felperesekre hátrányos szerződésmódosításokra sor kerüljön. Az adott szerződéses rendelkezés folytán így az alperes kizárólag jogot szerez, ám kötelezettséget nem, a felperesi ügyfelek pedig kizárólag kötelezettséget szereznek, jogot nem.

Tökéletes, az európai jogi követelményeknek megfelelő értékelések az idő előre haladtával a magyar bíróságok előtt általában elfogadottá váltak, de nem hagyható figyelmen kívül sajnos az, hogy miközben a hazánkban ítélkező öt Ítélőtábla közül négyben az elmúlt hónapokban törvénytelen, keresetemet elutasító ítélet gyakorlatilag nem született, a Debreceni Ítélőtáblánál, és illetékességi területén tevékenykedő Törvényszékek nagy részénél az alábbi érveléssel a kereseti kérelmeim törvénytelenül elutasításra kerülnek a Debreceni Ítélőtáblának alábbi indokolása folytán.

 

Nevezett Ítélőtábla Polgári Kollégiuma Vezetőjének bírói tanácsa ugyancsak OTP elleni perben az elsőfokú ítéletet megváltoztató, keresetemet elutasító ítélet indokolása a következő:

 

„2007-ben kötött szerződéssel kapcsolatos, a Ptk. 209/A §-nak 2. bekezdése alapján érvényesített igény érdemi elbírálása során a nyilvánításakor hatályos jogszabályokon alapuló 2/2012. PK Vélemény 6. pontjában nem tartotta alkalmazhatónak. A Vélemény a nyilvánításakor hatályos rendelkezéseken alapuló iránymutatással szolgál.

A Hpt. az ügyfelek védelme érdekében 2009-től kifejezetten a pénzügyi intézmények egyoldalú és a fogyasztókra nézve terhes szerződésmódosításainak lehetőségét korlátozták, bástyázták körbe garanciákkal Ezen rendelkezésekre figyelemmel a tisztességes kikötés véleményben megfogalmazott tartalmi követelményei meghaladják a perbeli jogvita elbírálása során alkalmazandó jogszabályokban rögzített jogszabályi rendelkezése kiterjesztő értelmezésére. Ez különös garanciális jelentőséggel bír a szerződéses jogviszonyokban alkalmazható legsúlyosabb polgári jogi jogkövetkezménnyel, az érvénytelenséggel járó rendelkezés esetén. Ha van is értelmezést igénylő kérdés, ahogyan azt az elsőfokú bíróság helyesen kifejtette, a nemzeti bíróságnak az Irányelv rendelkezéseiből kell kiindulnia. A 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 2. §-nak d. pontjában írt alapos indok tartalmában megfelel az Irányelv mellékletének  1. j.) és 2. b.) pontjában megfogalmazott érvényes indoknak.

 

Az Ítélőtábla álláspontja szerint a fent kifejtettek indokok alapján a perbeli fogyasztói szerződés támadott feltételei egyedileg megtárgyaltak, és ezen túl a szerződéskötéskor hatályos jogi szabályozás, a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 2. § d. pontja alapján a tisztességtelenség sem állapítható meg.”

 

Hozzáteszem azt, hogy az indokolás egyéb részei sem tartalmaznak bizonyítékot a támadott feltétel egyedi megtárgyalására nézve. És ilyen indokolás mellett szerintem Európában példátlan az, hogy a Kúriai 2/2011. PK Vélemény alábbi rendelkezésére válaszul döntött fentiek szerint úgy a Debreceni Ítélőtábla, hogy a kereseti kérelmem elutasítását eredményező egyedi megtárgyalás tényét indokolásában megállapítja:

 

“2.. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.”

 

Adjunk hálát a Bírói Karnak azért, hogy csak egyetlen Ítélőtábla illetékességi területén fordulnak elő ilyen fokú törvénytelenségek és bízzunk abban, hogy a Kúria felé felterjesztett kérelmem után ez az anomália is megszűnik.

 

A fenti ismertetés szerint érvényteleníteni kért, egyoldalú, kamat és kezelési költségek emelésének jogát biztosító, bankok által diktált szerződésbe foglalt szerződési feltételnek bíróság általi megsemmisítésének jogkövetkezménye az, hogy a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal a törvény erejénél fogva nem származhatnak kötelezettségek az adósokra nézve ennek a szerződésnek bankok által korábbi és jövőben használata során.

Tekintettel arra, hogy a kereseti kérelem szerint pereimben semmi mást nem kérelmezek, a jogerős ítélet meghozatalát követően az adósok jogszerűen járnak el akkor, amikor visszatérnek olyan összegű törlesztő részlet fizetéséhez, mint amennyit a szerződés megkötését követően fizettek.

Természetesen várható az, hogy a bankok az alábbi Kúriai jogegységi határozatra – 6/2013 – hivatkozással követelik az árfolyamváltozással növelve számolt  törlesztő részlet fizetését,

 

1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem). E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.

 

de mivel az egyoldalú banki szerződésmódosítási jognak megsemmisítése után a szerződésből nem lehet megállapítani azt, hogy az első kamatperiódust követően a változó mértékű kamat és kezelési költség milyen kötelezettséget jelent ténylegesen az adósoknak, követelőzését csak a kamat és kezelési költség pontos változásának meghatározását követően lehet értékelni.

Azaz a pereimnek eredményes befejezése után holtpontra jut a kölcsöntörlesztő részlet összegének visszamenőleges és jövőbeni meghatározása is. A hazánkban tevékenykedő bankok tisztességtelensége mértékét ismerve elképzelhetetlennek tartom velük ebben a kérdésben az egyezséget, azért ha nem tetszik a bankoknak a pereimben hozott ítéletek után kialakult állapot, akkor nem tehetnek mást, mint ők indítanak pert, majd ebben szakértő bevonásával igyekeznek rendet rakni bírósági segítséggel a törvénytelen hasznot eredményező tisztességtelen szerződésükben úgy, ahogy Európa minden országában már ezt megtették.

 

II.

 

Tehát a probléma lényege a kamat és kezelési költségek változtatására jogosító szerződési feltétel bírósági megsemmisítését követően jogi vonatkozásban az, hogy követve a PSZÁF Közleményének alábbi, bankok által soha nem vitatott részét,

 

“Az alábbi táblázat függőlegesen a feltételezett

kamatemelkedés mértéke szerint,

vízszintesen a forint esetleges árfolyamgyengülésének

hatása alapján mutatja,

hogyan változik a havi törlesztő részlet.

Ha a kamatszint változatlan és az árfolyam

sem gyengül, akkor a havi törlesztő részlet

sem változik. Ha azonban a kamat 1,5 százalékponttal

emelkedik a forintárfolyam

pedig 15%-ot esik, akkor a törlesztő részlet

már 26%-kal magasabb lesz, azaz több,

mint a negyedével nő.”

 

a szerződés megkötését követően számítandó törlesztő részlet mértékét a kamatszint változás – PSZÁF tájékoztató szerinti svájci jegybanki alapkamatszint változás – és árfolyamváltozás együttes figyelembevételével kell meghatározni. És mindezt úgy, hogy a bankok által elkövetett tisztességtelenségek hatására a kamat és kezelési költség változására vonatkozó szerződési feltételek kiüresedtek.

 

Figyelembe véve azt is, hogy a Hpt – 1996. évi CXII. tv. – 2010. június 10-ig hatályos rendelkezése szerint

 

 

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

 

e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

 

(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

 

 

amennyiben az adós úgy dönt, hogy érdekében áll a szerződési feltétel megsemmisítése után a szerződés alapján meghatározhatatlan összegű törlesztő részlet miatt semmisségre hivatkozni, akkor a szerződés semmisségének emiatti megállapításának nincs akadálya.


 

De mint korábban ismertettem, az adósnak semmilyen oknál fogva nem áll érdekében a bankokkal megkötött szerződés egészének megsemmisítését, vagy forintosítását kérni…

 

Ilyen körülmények hozta meg 2014. április 30-án az Európa Bíróság C-26/13 számú ügyben ítéletét.

 

Azt talán mondanom sem kell, hogy az általam indított perekben helyzetemet a döntés megerősítette alábbi megállapításaival:

„2)      A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződési feltétel esetén azon követelmény alatt, amely szerint a szerződési feltételnek világosnak és érthetőnek kell lennie, nem kizárólag azt kell érteni, hogy az érintett feltételnek nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a szerződésnek átlátható jelleggel fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott külföldi pénznem átváltási mechanizmusának konkrét működését, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket.”

Megerősítette ez az EU ítéleti rendelkezés az OTP elleni perekben számomra kedvező ítéleteknek már idézett indokolásait, de ennél közvetlenebbül nyújt segítséget számomra a következők szerint:

3./ A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben, amelyben a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, e rendelkezéssel nem ellentétes a nemzeti jog azon szabálya, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára a tisztességtelen feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése révén az e feltétel érvénytelenségének orvoslását.

 

Ide vonatkozó alábbi indokolással:

83      Ha viszont az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben nem volna megengedett a tisztességtelen feltétel valamely diszpozitív rendelkezéssel való helyettesítése, és a bíróságnak egészében meg kellene semmisítenie a szerződést, a fogyasztót különösen káros következmények érhetnék, és ily módon a szerződés megsemmisítéséből eredő visszatartó erő veszélybe kerülne.

84      E megsemmisítésnek ugyanis főszabály szerint az a következménye, hogy a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami azzal a kockázattal jár, hogy meghaladja a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt, amely ennek következtében lehetséges, hogy nem lesz annak elkerülésére ösztönözve, hogy ilyen kikötéseket illesszen az általa kínált szerződésekbe.

85      E megfontolásokra tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben, amelyben a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, e rendelkezéssel nem ellentétes a nemzeti jog azon szabálya, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára a tisztességtelen feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése révén az e feltétel érvénytelenségének orvoslását.

Ebből is látható az, hogy eddigi szándékaim összhangban vannak az Európa Bíróságnak igyekezetével az adósok érdekében, és figyelembe véve azt, hogy ezt a 3. számu itéleti rendelkezést a Kúria alábbi kérdésére adta:

3)    Az irányelv 6. cikk (1) bekezdését és a C-618/10. számú, Banco Espanol ügyben hozott ítélet 73. pontját úgy kell-e értelmezni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelen rendelkezésének érvénytelenségét a tagállami bíróság az adott szerződési feltétel módosításával, kiegészítésével a fogyasztó javára akkor sem szüntetheti meg, ha egyébként a rendelkezés elhagyása esetén a megmaradt szerződési rendelkezések alapján a szerződés nem teljesíthető? E körben van-e jelentősége annak, hogy a nemzeti jog tartalmaz-e olyan diszpozitív szabályt, amely az érvénytelen rendelkezés hiányában az adott jogkérdést szabályozza?

Nem kétséges az, hogy az Európa Bíróság szerint akár általánosságban jogszabályalkotással is pótolható az a hiánya a szerződésnek, ami által a szerződés tisztességtelenség okából teljesíthetetlenség folytán következett be, de egyedi szerződéseknél akár bírói döntéssel is.

A kérdést a Kúria a jogszabályalkotással kapcsolatosan tette fel, de a válaszból valamint az Alkotmánybíróságnak ebben a témában hozott döntése alapján következik az, hogy a nemzeti jog betartása esetén a bírói és törvényhozói szerződésmódosítási törvényi lehetőségek egymásnak megfelelnek.

Így jutottam el oda, hogy mivel az Európa Bíróságnak a kérdéssel kapcsolatosan elsődleges szándéka adósok érdekében az, hogy a szerződést a nemzeti jog határain belül ugyanúgy fenntartsa, mint ahogy én is ezt javaslom minden adósnak, és ennek a szándéknak érdekében megengedhetőnek tartja azt, hogy az általam kérten bíróság által megsemmisített szerződési feltétel hiánya folytán teljesíthetetlenné vált szerződést bírósági ítélet alapján megállapított szerződési feltétellel teljesíthetővé tetessem, minden folyamatban lévő peremben az ügyfeleim érdekében élek ezzel a lehetőséggel.

Kérem az eljáró bíróságokat arra, hogy a Ptk. 241. § alapján

241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

illetve az új Ptk – 2013. évi V. tv. – alábbi rendelkezésének figyelembevételével

6:192. § [Bírósági szerződésmódosítás]

(1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és

a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;

b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és

c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

(2) A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.

 

kérelmem előterjesztésétől kezdődően a korábbi banki egyoldalú szerződésmódosítási jog megsemmisítése folytán a kamat és kezelési költség változására vonatkozó szerződési feltételnek ítéletbe foglalásával tegye teljesíthetővé a szerződést.

Más kérdés, hogy különösen az új Ptk rendelkezéséből következik az, hogy a szerződés megkötésétől a módosítási kérelmem előterjesztéséig a tisztességtelen szerződési feltétel megsemmisítése folytán továbbra is teljesíthetetlen marad a bankok által diktált szerződés, és ténylegesen ennek folytán soha egyetlen adós sem volt képes szerződést szegni kötelezettségeinek elmulasztása miatt.

————————–

Illetve eljött ily módon annak az ideje is, hogy a bankok által egyformán a kölcsönösszegnek százalékos mértékben meghatározott kamat és kezelési költség mértékét végre törvényesen határozzuk meg.

Ugyanis ez az adóst terhelő kétféle költség közül a kamat a bankoknak hasznával van szoros összefüggésben, míg a kezelési költség más néven adminisztrációs költség nem mást jelent, mint azt, hogy a banknak a konkrét kölcsönszerződéssel kapcsolatosan milyen kiadásai merültek fel. Természetesen tehette volna azt is a bank, hogy a kezelési költséget a kamat összegénél, százalékos mértékénél veszi figyelembe, de a Kúria a kamattól elkülönült adminisztrációs költség követelést is törvényesnek tekinti.

Ennek megfelelően addig, amíg a kamat százalékos mértékben kifejezhető, addig a kezelési költség a Ptk. 201. § 1. bek-ben írt alkotmányos alapelv figyelembevételével csak olyan mértékben követelhető az adósoktól, amilyen mértékben tényleges mértékű, indokolt és szükséges költséget jelentett a konkrét szerződés adminisztrációval kapcsolatos kiadás.

 

III.

 

Fentiekben részletezett, egyoldalú banki szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel semmisségével kapcsolatos peres eljáráson kívül mindösszesen a közjegyzői záradékkal indult, adósok elleni végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásokkal foglalkozom. Az érvénytelenségi perindítással egyezően mindösszesen 5.000.-Ft. levelezési költséget kérek perenként, díjazásra az adósoktól nem tartok igényt, de ugyanúgy nem megyek egyetlen tárgyalásra ezekben a fajta perekben sem, mint ahogy az érvénytelenségi perekben sem.

A megjelenésemet szükségtelennek tartom a végrehajtás megszüntetése iránti perekre nézve is azért, mert ezeknek a pereknek jogi alapja a következő:

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

 

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

 

370. § A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

Ebből a rendelkezésből jól látható az, hogy tehát a bankok által rendes bírósági eljárás megkerülésével kezdeményezett, közjegyzők által a 805/2004. EK Véleményben írtak figyelmen kívül készített közjegyzői záradékkal elrendelt végrehajtási eljárás esetén elegendő arra való hivatkozás az ide vonatkozó törvényhely szerint a bírósági perben, hogy a bank által kimutatott adósi tartozás egy olyan kölcsönszerződés alapján keletkezett, melynek szerződési feltétele az adósi tartozással kapcsolatosan, illetve az egész szerződés semmis, a kifogásnak elfogadása esetén a végrehajtást a törvényhely szerint a bíróság megszüntetni köteles.

Az ítélet meghozataláig pedig a bíróság a végrehajtási eljárást azért függeszti fel, mert mindenképpen nagyobb  hátrány az, ha visszafordíthatatlan árverési eladás után a felperesnek kedvező ítéletet hoz a bíróság, mint az, ha hosszabb-rövidebb ideig a végrehajtást nem folytatják, és a bank számára születik kedvező ítélet.

Ezt a végrehajtás megszüntetése iránti pert igyekszem összekötni a szerződési feltétel érvénytelensége iránti, más bíróság – törvényszék – előtti perrel oly módon, hogy mivel előkérdése a végrehajtás megszüntetése iránti pernek az érvénytelenségi per, előbbit azt utóbbi jogerős befejezéséig kérem a végrehajtási per bírósága előtt felfüggeszteni.

Fentiek ellenére azért meggondolandó ez a végrehajtás megszüntetés per kezdeményezése, mert a fenti jogszabályhelyet félretéve nehezen tudja túl tenni magát a bíróság azon, hogy ha az adós a bank tájékoztatása alapján jelentős összeggel tartozik, illetve az adósok törlesztésének hosszú éveken keresztül történő teljes elmaradása szerintem is kétségessé teszi az adósok számára a per kimenetelét.

Ehhez a perhez hozzátartozik az is, hogy a végrehajtandó összegnek 6 %-os illetéke eljárásonként rendkívül komoly veszteséget okozhat pervesztesség esetén még akkor is, ha általában a perindításhoz a bíróság költségmentességet, vagy illeték feljegyzési jogot biztosít.

Ezekben a végrehajtás megszüntetése iránti perekben az adósok perbeli esélyei az április 30-i Európai Bíróság által hozott ítélet folytán szintén jelentősen megnőttek az érvénytelenségi perrel kapcsolatosan ismertetett okok miatt.

Kialakult gyakorlatom alapján a végrehajtás megszüntetése iránti perek képviseletét abban az esetben vállalom, amennyiben az adósok részéről a törlesztő részlet fizetésének elmaradása 2012. január 1-ét követően következett be. Ezt megelőzően sem fizetett tartozás esetén a perhez nincs bizalmam.

 

IV.

Szükségtelennek tartom kitérni most arra, hogy a közhatalmat gyakorló magyar szervek több mint évtizede miként viszonyulnak a nemzeti tragédiát jelentő banki magatartásokhoz, szégyellem magam helyettük is. Soha nem gondoltam volna azt, hogy az általam és szüleim által oly sokra tartott magyar nemzetnek egyszer majd ilyen végtelenül lezüllött értelmiség mellett kell élet-halál harcát megvívnia.

Pereim száma egyre fokozottabb mértékben nő, és mostanában már az is természetes, hogy reggel hétkor úgy nyitom a kaput, hogy az utcán várva már 2-3 adós akar hozzám bejutni. Általában délután három órára azért végzek az aznap várakozók sablon keresetleveleinek és mellékleteinek elkészítésével, majd jöhet az igazi irodai munka.

Megdöbbentő sokszor az, hogy akár 3-4 órát képesek egy zokszó nélkül várni rideg folyosómon családok azért, mert helyzetük jobbra fordulását csak tőlem remélik. Még bírom a tempót és nem akarok senkinek nemet mondani.

Ez okból kerestem meg telefonon néhány héttel ezelőtt a Magyarok Világszövetsége Elnökét – Patrubány Miklóst – aki arra kérésemre, hogy 2-3 éves joghallgatók segítségével hol tudnék több adósnak segítséget nyújtani, azonnal közölte, hogy rám van bízva a Magyarok Házában annak a terültnek kijelölése, ahol megfelelő módon dolgozni tudok. Példamutatóan nagyszerű magyar ember hazafiként így cselekszik gondolkodás nélkül.

Ellenben az elgondolásomat elvetettem azért, mert látva nemzetemnek letargikus állapotát, nem vagyok meggyőződve arról, hogy akár Rogán Antal egyetlen valótlan mondatára is nem fordítanak az adósok tömegesen nekem hátat. Magamra hagyva a Magyarok Házában a joghallgatókkal együtt.

Ellenben azért, mert várhatóan rövidesen eljutok a teljesítőképességem határához, mégis megoldást kell találjak.

Természetesen nagyon bízom a magyar ifjúságban – kiben másban – ezért úgy gondoltam, hogy a jogi egyetemeket végző 2. és 3. éves joghallgatókat talán mégis megkérhetném arra, hogy a vizsgaidőszak után egy-egy hetet segítsenek.

Abból indulok ki, hogy siófoki irodám mellett három üres iroda van, melyeket pillanatok alatt be tudok rendezni 10-15 asztallal és székekkel. Kimustrált számítógépeket és ehhez tartozó eszközöket is csak adnak valahol kölcsön, és amennyiben 10-15 joghallgató tehát hajlandó hetente Julius elejétől kezdődően reggel 7-től addig, ameddig van ügyfél a számítógépeket kezelni, akkor több ezer adóson tudnánk segíteni.

Szállást biztosítani, vagy pénzt adni segítőimnek nem tudok, mindösszesen annyit ígérek, hogy tevékenységük során éhen azért nem hallhatnak, mert félbevágott zsemlébe tett valamivel és tejjel ezt el lehet kerülni.

Várom azt, hogy segíteni kész joghallgatók az e-mail címemen jelentkezzenek és jelöljék meg azt a hetet, amikor siófoki irodámban készek tevékenykedni.

Bízom abban, hogy az adósok pedig összekapják magukat addig és megmutatják azt, hogy reggel héttől este hétig képesek munkát adni a segíteni kész 10-15 főnek.

Akkor hagynám abba a joghallgatókkal együttes munkát, amikor már egyedül is képes leszek visszatérni mindennapos tevékenységemhez.

Arra kérek mindenkit, hogy aki elgondolásomban segíteni akar, annak eszébe se jusson bármilyen formában pénzezni az adósok rovására, illetve az adósok csak akkor keressenek fel, ha ebből az iratomból felkészültek és csak ennek alapján kérik a perindítást.

Az érvénytelenítési pereket 2004. május 1-től 2008. december 31-i megkötött kölcsön, vagy lízingszerződések esetén vállalom. Ezeknél a pereknél értékhatártól függetlenül számítani kell 36.000.-Ft. eljárási illeték lerovására.

Másfajta perekre, vagy tanácsadásra nem vállalkozom.

Ennyit erről. Álmodom, és álmomban azokat a magyar embereket látom, akiknek hozzátartozója a tragédia miatt halt meg, menekül külföldre, vagy éppen a folyosómon 3-4 órát állt úgy, hogy amikor beér az irodámba, elégedett.

Léhmann György

Siófokon 2014. május 5. napján.

Szólj hozzá

Hozzászólás