Dr.Léhmann-A bankok engedély nélkül végzett tevékenységéről

Dr. Róna Péter professzor Úrnak  (Kapcsolódó cikkek a lap alján)

 

Tisztelt Professzor Úr!

 

            Megtiszteltetés számomra az, hogy a Magyar Nemzetben megjelent írással kapcsolatosan véleményemet kéri, és ezt az alábbiakban igyekszem összefoglalni.


 

Annak a tudománynak, amit Ön a legmagasabb színvonalon művel és ismer – közgazdaságtan – vetületei azok a jogszabályok amikre Ön az utóbbi időben hivatkozik. Így többek között a Ptk. 523. § rendelkezése, melyre nyilvánvalóan azért hivatkozik, mert minden, amit a kölcsönnek közgazdasági fogalmával kapcsolatosan tud, illeszkedik ehhez a jogszabályhelyhez.

 

Álláspontom szerint Ön helyesen jár el. Nem lehet ellentét a kölcsönnek minden ország által tudott közgazdasági fogalmának a magyar jogrendszerben megfogalmazott kölcsön fogalmával. A jogtudománynak felépítményi jellege csak így lehetséges, tehát minden jogszabálynak az oda tartozó alappal kapcsolatos elveket követni kell.

 

Ezért mondom azt, hogy amennyiben nyakatekert gondolkozással és nem kevés önhaszonkereséssel megáldott jogászok mostanában kifogásokat keresnek az Ön szavaiban, akkor ezeknek az embereknek vagy sunyisága, vagy alkalmatlansága egy pillanat alatt bizonyítható.

 

Tehát abból induljunk ki, hogy márpedig az Ön közgazdaságtudományi ismerete alapján kijelenthető az, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés közgazdaságilag hibás termék, és punktum. Akinek pedig ez a közgazdaságtudományi ismereteken nyugvó megállapítás nem tetszik, ezt vitatja, akkor megfelelő módon – nem Bolgár György riportjai szintjén – vitathatja.

 

Ellenben érdekes ebben az ügyben az, hogy senki nem vítatja Dr. Róna Péter közgazdászi megállapítását.

 

Azt, hogy a devizaalapú kölcsön közgazdaságilag hibás termék. És ez esetben pedig jogászilag értelmetlen kikezdeni bármilyen módon ennek a megállapításnak az indokoltságát, hiszen a fentiekből következően mint jól tudjuk a felépítmény – ez esetben a jogtudomány – nem térhet el az alapoktól.

——————————-

 

Ezzel majdnem le is zárhatnánk a vitát akkor, ha számomra, jogász számára nem állana rendelkezésemre sokkal közelebbi, direkt indokolási lehetőség is a Professzor Úr megállapításai helyességére vonatkozóan.

 

Ön a nyilatkozataiban azt állítja, hogy a Ptk. 523. § figyelembevételével a bankok által diktált, devizát emlegető, adósokkal egyedileg meg nem tárgyalva készített okiratnak felek általi aláírásával semmiféle szerződés nem jött létre, de különösen nem jött létre kölcsönszerződés.

 

Eddigi nyilatkozatai alapján elsősorban azért tartja ezt a semmire nem jó okiratot hibás pénzügyi terméknek, mert a Ptk. 523. 1. bek-e szerinti

XLIV. fejezet – A bank- és hitelviszonyok1. A hitel- és a kölcsönszerződés

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

 

 

törvényszöveg alapján kötelező, szerződés létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni szerződési feltételt a szerződésben nem rögzítették.

 

Ehhez a törvényhelyhez fűzött PTK Kommentár alábbi szövegéből

 

A törvény tipikusnak a pénzkölcsönt tekinti, de a kölcsönszerződésnek a tárgya más helyettesíthető dolog is lehet, ilyenkor a kölcsön és a kamat körében megfelelően irányadóak a pénzkölcsönszerződés szabályai [Ptk. 528. § (1)]. Bár maga a törvény nem rendelkezik egyértelműen a kölcsön tárgyának tulajdonjogáról, a törvény miniszteri indokolása szerint a kölcsönadó a kölcsön tárgyát a kölcsönvevő tulajdonába adja. A kölcsönvevő tehát nem ugyanannak a dolognak a visszaadására vállal kötelezettséget, hanem ugyanabból ugyanannyit köteles a kölcsön lejáratakor a kölcsönadónak visszaadni.

 

pedig az is következik, hogy sok értelme nincs Önnel vitatkozni abban a kérdésben sem, hogy a kölcsönszerződés alapján egyetlen forinttal többet nem lehet kölcsönként követelni az adóstól annál az összegnél, mint amit a szerződés alapján kapott.

—————————

 

Egyenes választ soha nem kapunk a bankok érdekében megszólaló jogászoktól a leírtakkal kapcsolatosan, de mivel hallgatnak a kölcsönszerződésnek Ptk. 523. § szerinti megfelelőségével kapcsolatosan, hallgatásukat tudomásulvételnek is tekinthetjük.

 

Ellenben hivatkoznak arra, hogy mivel a Ptk-ban szerződéskötés szabadsága van, azaz a Ptk-ban szabályozott egyes szerződéstípusoktól  eltérő – atipikus – szerződést is lehet jogszerűen kötni, a Professzor Úr által vallott és bizonyított fenti tényeknek a bankok által diktált atipikus szerződés jóságára nézve sok jelentősége nincs.

 

            Állításuk több oknál fogva is nyilvánvalóan hamis.

 

Elsősorban azért hamis, mert ahhoz, hogy akár a Ptk-ban meghatározott, akár atipikus szerződést akar bárki kötni, szerződési szabadság ide, szerződési szabadság oda, a szerződésnek meg kell felelnie a Ptk. alábbi törvényhelyének:

 

201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.

 

Kommentárból:  A törvény e rendelkezése a szerződésekre az egyenértékűség elvének vélelmét mondja ki. Az egyenértékűség magában foglalja a visszterhességet, de a Ptk. 201. § (1) bekezdése nem kizárólag ellenértéket, hanem megfelelő mértékű ellenértéket kíván meg. Kivételes tehát az a szerződés, amelyben a szolgáltatásért ellenszolgáltatás nem jár, azaz amikor a szerződés ingyenes.

 

Tehát mindaddig, amíg az ingyenes szerződéseket ide nem sorolva bármelyik tipikus, vagy atipikus szerződés nem tartalmazza a megfelelő mértékű ellenértéket, az a Professzor út szóhasználatával élve semmi.

 

És mivel banki oldalról senki nem vitatja Professzor Úrnak azt a tényközlését, hogy a hibás termékként kezelendő okirat nem tartalmazza az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni szerződési feltételt, azaz az ellenszolgáltatást, megállapítható az tényként, hogy a bankok által diktált, magyar emberek millióit és a magyar gazdasági életet lehetetlen helyzetbe hozó okiratok értékelhetetlen semmik. Bizonyítottan helyesek Önnek a megállapításai.

 

A másik probléma a bankok érdekében megszólaló jogászok szerződési szabadság elméletével kapcsolatosan az, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 3. § többek között az alábbiak szerint rendelkezik:

 

A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása;

b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

c) pénzügyi lízing;

d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása…..

 

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek – az e törvényben foglalt eltéréssel – üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.

 

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

 

Ebből következően a hitel és pénzkölcsön üzletszerű végzése pénzügyi szolgáltatás, mely csak PSZÁF engedéllyel végezhető. Tekintettel arra, hogy a pénzkölcsön nyújtása tevékenységet kizárólag a Ptk. szerkezetének megfelelően a Ptk. 523. § szerinti kölcsönszerződés alapján lehetséges végezni, megállapítható az, hogy a szerződéses szabadság híveinek nem tanácsos atipikus szerződésekbe foglalt ügyletekre hivatkozni ebben a körben, mert a végén érvényes engedély híján egy pillanat alatt még a büntetőjog rejtelmeivel is foglalkozhatnak.

 

Törvényesség megtartására alkalmas ügyészség esetén…

—————————-

 

Természetesen figyelemre méltóak a most idézett törvényhelynek miniszteri indokolásából a következő részek is:

RÉSZLETES INDOKOLÁS  Az 1. §-hoz

A Javaslat megállapítja a nemzetközi szerződés primátusát azzal, hogy a törvényt csak akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, s egyúttal tárgyi hatálya alá vonja a Magyar Köztársaság területén végzett pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységet, valamint a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet külföldön végzett pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységét, függetlenül attól, hogy azt milyen formában működő gazdasági társaság végzi. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott, felügyeleti tevékenységre is.

A 3. §-hoz

Az európai jogharmonizációs program keretében, valamint a pénzügyi szolgáltatások nemzetközi szinten való folytatásához és az egységes versenyfeltételek megteremtéséhez feltétlenül szükséges, hogy a pénzügyi szolgáltatások fogalma és tartalma e Javaslatban olyan módon kerüljenek meghatározásra, amelyek megfelelnek az Európai Közösség 2. bankdirektívájában (a Tanács 1989. december 15-én kelt 89/646/EGK második irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érintő jogszabályok, szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 77/780/EGK irányelv módosításáról) foglaltaknak és ezáltal a korszerű európai banktörvényekben foglalt tevékenységek definícióinak.

 

 

Hiszen ebből részben az tudható meg, hogy a magyar jogszabályokra megalapozatlanul hivatkozó banktámogató jogászok jobb lesz, ha az oxfordi professzor nemzetközi szerződésekben is szerzett tapasztalataira hagyatkozik elsősorban akkor, amikor ezzel a témával foglalkoznak, részben pedig az, hogy indokolt lenne az Indokolásban meghatározott EGK Irányelveket abból a szempontból is megvizsgálni, hogy vajon nincs-e arra vonatkozóan ezekben előírás, hogy miként kell eljárni olyan pénzintézetekkel szemben,

akik készek minden elképzelhető és el nem képzelhető törvényi és egyéb előírást megszegni csak azért, hogy profitjuk növekedjen.

 

A PSZÁF engedélyezési eljárásával kapcsolatos alábbi tudnivalókból

 

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 36. §-ában foglalt rendelkezések alapján a Felügyelet hatósági eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni.

 

(A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, a 29. § (3) bekezdés b) pontja, a 33/A. §-a és a 49. §-a nem alkalmazható.)

 

A Felügyelet által a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 14. § és 15. § meghatározott engedélyek kiadásához a kérelmezőnek előzetesen kell az engedélykérelmet benyújtani.

 

A kérelmezőnek engedélykérelméhez minden esetben csatolnia kell arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(Psztv. 50. § (1) bekezdés)”

 

kiindulva arra gondolok, hogy valamennyi kölcsönzési tevékenységet folytató pénzintézet az engedélyezési eljárásban működési tervét a PSZÁF-nak  leadta és erre nézve is közölte azt ezek szerint a bank, hogy minden lényeges tényt és adatot közölt.

 

Melyből következik az, hogy a PSZÁF olyan engedélyeket adott ki az engedélyezett kölcsönzésekkel kapcsolatosan, melyekben a devizahitelezésnek mondott kölcsönzési tevékenység a PSZÁF-nak lakosság részére kiadott tájékoztatása szerint egyes banki honlapon mai napig olvashatóan a következőket írja 2006-tól kezdődően:

 

http://www.oberbank.hu/OBK_webp/OBK/Informationsobjekte/Downloads/HU/leahu_fv_kiadv_devizahitelek.pdf

 

1. A forinthiteleknél már megszokhattuk, hogy változik a hitelek törlesztő részlete, ha nő a

kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelek törlesztő részlete azonban más okból is nőhet:

ha Ön a devizahitelt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztő részlet

ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha

változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztő részlet is.

——————————

2. Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott

deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek

magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie kell azért a devizáért, amit aztán hitelként továbbad.

Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a

Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ…

 

Azért probléma ez számomra, mert ha ez engedélyek betartása mellett ennek megfelelően történtek volna a devizaalapúnak mondott kölcsönzések, akkor most nem kellene a Professzor Úrnak azt megállapítani, hogy a megkötött szerződések semmik. Hiszen pusztán annyit kellett volna írni a szerződésbe, hogy mondjuk

 

A felvett kölcsön összeg 10 millió Ft. A kölcsön visszafizetésének futamideje 200 hónap, ügyleti kamata a kölcsön ki nem fizetett részének évi 4 %-a.

 

A kölcsönnek egy havi, adós által a szerződés megkötését követő hónaptól havonta, minden hónap 15. napjáig fizetendő törlesztő részlete 50.000.-Ft. Az évi kamat összegének 1/12-ed része ugyanekkor fizetendő.

 

Felek tudatában vannak abban, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a HUF/CHF középárfolyam 150, míg a CHF – svájci frank – Svájci Nemzeti Bank által megállapított jegybanki alapkamata 2 %.

 

Fentiek figyelembevételével az alábbi törvényi rendelkezés alkalmazásával

 

Ptk. 231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

 

felek megállapodnak abban, hogy adós a havi kölcsön és kamatösszeg fizetési kötelezettségét a teljesítés időpontjában Nemzeti Bank által meghatározott HUF/CHF középárfolyam és 150 HUF/CHF árfolyam hányadosával szorozva köteles fizetni, míg az

 

ügyleti kamat százalékos mértéke minden megkezdett évben – január 1-től – olyan arányban változik, ahogy 2 %-os kamathoz képest a CHF – svájci frank – jegybanki alapkamata a Svájc Nemzeti Bank közlése szerint ezen a napon megállapításra kerül.

 

Ilyen szerződés megkötésére kaptak engedélyt a bankok hazánkban, ilyen szerződés alapján van rend Lengyelországban ezekkel a szerződésekkel kapcsolatosan, ilyen szerződés megkötésének veszélyére hívta fel a PSZÁF a lakosságot, ilyen szerződés esetén egyetlen szót sem szólhatnánk most arról, hogy a szerződések bármiféle hibában szenvednek.

 

És fél oldal az egész szerződés. Tokkal, vonóval.

 

Tisztelt Professzor Úr!

 

Miféle végtelenül aljas magatartásúnak kell ahhoz lenni, hogy egy ilyen vegytiszta, mindenki számára korrekt szerződés helyett mindenféle engedélyt és törvényt megszegve, majd közjegyzői segítséggel még a bírói út lehetőségétől is megfosztva az adósokat olyan szerződéseket diktáljanak igazolhatatlan kapzsiságtól vezérelt emberek, akik nem törődnek emberi életekkel, családdal, nemzettel.

 

Fogadok, hogy ha 2009-ben nem következett be a CHF alapkamatának mai napig tartó mélyrepülése, hanem mondjuk 4 %-ra emelkedett volna – erre számítottak egyébként ezek a hitvány emberek – akkor most éppen ők hangoskodnának legjobban azért, hogy a PSZÁF tájékoztatójában írtakat tartsák be az adósok.

 

Egy utolsó, szégyentelen társaságnak tartom őket.

 

Az engedélyezési eljárásra visszatérve a PSZÁF által kiadott engedélytől és a Ptk. 523. §-tól eltérő módon történő, kölcsönzésnek nem tekinthető banki tevékenység miatt azért lenne indokolt az EGK Irányelvek áttekintése, hogy megtudjuk, ilyen esetre az ellenőrzés körében az engedélyt kiadó hatóság számára Európa más országai mit írnak elő.

 

Ugyanis a PSZÁF függetlenül az alábbi törvényi kötelezettségétől, az ég világon semmit nem tett és nem tesz azért, hogy a törvényes rend helyreálljon.

   2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 88. § (1) Hatósági ellenőrzés

 (1)A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

 

(2) A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséget és folyamatos helyszíni ellenőrzést is elrendelhet.

 

A hatósági ellenőrzés tárgya minden esetben a valamely jogszabályban megállapított előírás hatályoszlásának, illetőleg valamely hatósági döntésben (határozatban vagy végzésben) megállapított kötelezettség teljesítésének vizsgálata. A hatósági döntések esetében a hatósági ellenőrzés lefolytathatóságának feltétele az adott határozat vagy végzés végrehajthatósága. Alapvető különbség van a hatósági ellenőrzés tárgyai között a tekintetben, hogy milyen következményei vannak az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságoknak, az önkéntes jogkövetés, illetőleg az önkéntes teljesítés elmaradásának. A jogerős, illetve az ettől függetlenül végrehajtható hatósági döntések esetében az önkéntes teljesítés elmaradása – azaz adott hatósági döntésben foglaltak végre nem hajtása – a közigazgatási eljárás kikényszerítő fázisát, a Ket. VIII. Fejezetében szabályozott végrehajtási eljárást vonja maga után.

 

Soha nem teljesítette a PSZÁF ezt a törvényes kötelezettségét, azt hogy hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja az általa kiadott engedélyekben meghatározott banki tevékenység ellenőrzését, hanem ehelyett a bankok törvénytelen és engedélytől eltérő tevékenységét nyilatkozataival és tetteivel is folyamatosan támogatja.

 

Az elmúlt években az ellenőrzés hiányának következményeként már elfajult a bankok törvénytelen működése odáig, hogy 2009. év elejétől egyes bankok cégnyilvántartási adatai között már nem is szerepel az a tevékenységi kör, melynek alapján pénzkölcsönzést fogyasztói szerződések alapján végezhet.

 

A [6492] TEÁOR '08-as kód kifejtéséről beszélek mely szerint

 

6492

Ebbe a szakágazatba tartozik a nem monetáris intézmények hitelnyújtásával összefüggő pénzügyi közvetítés (ilyen pl. a kockázati tőkebefektető cég, az "ágazat specifikus" bank, befektetőklub). A hitelek nyújtása különböző formában történhet: kölcsönök, jelzáloghitelek, hitelkártyák stb.

 

A szolgáltatások típusai a következő lehetnek:

 – fogyasztói kölcsön nyújtása

 – nemzetközi kereskedelem finanszírozása

 – hosszú távú ágazati finanszírozás bank által

 – bankrendszeren kívüli pénzkölcsönzés

 – lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott, nem betétgyűjtő intézmények hitelnyújtása

 – zálogházi és záloghitel közvetítői tevékenység

 

Nem ebbe a szakágazatba tartozik:

– a lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott intézmények tevékenysége, amelyek betétet is gyűjtenek, lásd: 64.19

– operatív lízing (tartós bérlet), a lízingelt eszköz típusának megfelelően, lásd: 77

 

fogyasztói kölcsön – valamennyi bankok által lakosság részére biztosított kölcsön ilyen – tevékenységi körrel foglalkozó cégnek ezt a tevékenységi kört cégnyilvántartásba kell vennie. Kivéve a lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott intézményeket.

 

És akkor lássuk az OTP Bank Nyrt – Csányi Sándor féle cég – cégkivonatának ide vonatkozó részét:

 

1.

Általános adatok

 

Cégjegyzékszám:

01-10-041585

Cégforma:

Részvénytársaság

Bejegyezve:

1991/11/28

 

 

 

2.

A cég elnevezése

2/3.

OTP Bank Nyrt.

 

A változás időpontja: 2008/04/25

 

Bejegyzés kelte: 2008/06/09 Közzétéve: 2008/07/10

 

Hatályos: 2008/04/25 …

 

 

Hatályos: 2012/07/02 …

 

 

 

902.

A cég tevékenysége

9/32.

6419 '08

Egyéb monetáris közvetítés
Főtevékenység.

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 

 

9/33.

6920 '08

Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 


 

9/34.

6820 '08

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 

 

9/35.

6499 '08

M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 

 

9/36.

6612 '08

Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 

 

9/37.

6622 '08

Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 

 

9/38.

6630 '08

Alapkezelés

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 

 


9/39.

6619 '08

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 

 

9/40.

8559 '08

M.n.s. egyéb oktatás

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/20 Közzétéve: 2013/04/25

 

Hatályos: 2013/02/20 …

 

 

 

10.

A működés befejezésének időpontja

10/1.

Határozatlan

 

Mint jól látható, sehol a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tevékenységi kör – 6492 – annak ellenére, hogy a bejegyzett tevékenységi körök szerint a szakértői tevékenységtől a brókeri tevékenységig mindenre szakosodott a cég.

 

Vagy vegyük a Raiffeisen Bank cégkivonatának ugyanezen részét:

 

1.

Általános adatok

 

Cégjegyzékszám:

01-10-041042

Cégforma:

Részvénytársaság

Bejegyezve:

1987/04/09

 

 

 

2.

A cég elnevezése

2/5.

Raiffeisen Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

 

A változás időpontja: 2007/03/26

 

Bejegyzés kelte: 2007/06/04 Közzétéve: 2007/06/28

 

Hatályos: 2007/03/26 …

 

 

902.

A cég tevékenysége

 

9/12.

6419 '08

Egyéb monetáris közvetítés
Főtevékenység.

 

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18

 

 

Hatályos: 2013/02/17 …

 

 

 

 

 

9/13.

6499 '08

M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/17 …

 

 

 

9/14.

6612 '08

Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/17 …

 

 

 

9/15.

6619 '08

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/17 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/17 …

 

 

 

10.

A működés befejezésének időpontja

10/1.

Határozatlan.

 

Itt is ugyanaz a helyzet. Árutőzsdei ügynöki tevékenységi körrel is foglalkoznak, csak a fogyasztói kölcsönszerződések tevékenységi körét látták feleslegesnek bejegyezni.

 

Vagy vegyük a CIB Bank cégkivonatának ide vonatkozó részét:

 

1.

Általános adatok

 

Cégjegyzékszám:

01-10-041004

Cégforma:

Részvénytársaság

Bejegyezve:

1979/11/19

 

 

 

2.

A cég elnevezése

2/4.

CIB Bank Zrt.

 

A változás időpontja: 2007/12/31

 

Bejegyzés kelte: 2007/12/14 Közzétéve: 2008/01/31

 

Hatályos: 2007/12/31 …

 

 

 

4.

 

902.

A cég tevékenysége

9/35.

6419 '08

Egyéb monetáris közvetítés
Főtevékenység.

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/36.

6499 '08

M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/37.

6621 '08

Kockázatértékelés, kárszakértés

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/38.

6622 '08

Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/39.

6629 '08

Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/40.

7022 '08

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/41.

7490 '08

M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/42.

6612 '08

Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/43.

6619 '08

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/44.

6920 '08

Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

9/45.

6820 '08

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

Bejegyzés kelte: 2013/02/18 Közzétéve: 2013/04/18

 

Hatályos: 2013/02/18 …

 

 

 

10.

A működés befejezésének időpontja

10/1.

Határozatlan.

 

Itt is ugyanaz a helyzet.

 

Mondhatnánk azt is, hogy Augiász istállójában nagyobb volt a rend, mint a fentiekben említett PSZÁF által ellenőrzés nélkül hagyott bankoknál, csakhogy én rosszat sejtek.

 

Ezek a cégkivonatok számomra nem azt jelentik, hogy számtalan jogásszal tevékenykedő bankok „elfelejtették” cégnyilvántartásba venni éppen azt a tevékenységi kört, melynek alapján a legtöbb szerződést kötik. Szerintem ezt a felejtést ők szándékosan tették, és céljuk van vele. Vagy keveslik azt a tisztességtelen hasznot, amit törvénytelen és nem engedélyezett tevékenységük folytán az adósok kárára idáig elértek, és ezáltal valamiféle adózási trükkel ugyancsak törvénytelen haszonra kívánnak szert tenni, vagy mindösszesen biztosítani akarják arra az esetre is törvénytelen hasznukat, ha a törvény rendes útján sikerül az általuk diktált okiratból egy elfogadható szerződést létrehozni.

 

Mert nézzük csak mennyi például a Raiffeisen Banknak jegyzett tőkéje:

 

11.

A cég jegyzett tőkéje

11/23.

Megnevezés

Összeg

Pénznem

Összesen

50 000 020 000

HUF

 

50 milliárd forint. Ezt az összeget hátrahagyva és a kasszát kiürítve akár dalolva távozhat is.

 

==================

Tisztelt Professzor Úr!

 

Az Ön által tudott, és fentiekben részletezett állapot emlékeztet engem a 20-as évek elején elkövetett frankhamisítás ügyre. Akkor is a pénzzel kapcsolatosan nem bírtak magukkal a hatalmi elit közelében lévők, most is. Akkor is hamis, törvénytelen papírdarabokkal akartak az elkövetők saját maguk számára jogtalan hasznot biztosítani, most is. Akkor is szégyellhette magát minden tisztességes magyar ember az elkövetők helyett azért, hogy hazájukban erkölcstelen, az ország hatalmi elitjéhez tartozó emberek zavartalanul követhették el azt amit elkövettek, most is.

 

De azért vannak különbségek is a kétfajta elkövetés között.

 

Közel száz évvel ezelőtt a franciáknak akartak a magyar elkövetők kárt okozni tettükkel, most a magyar elkövetők magyar embereknek okoznak kárt. Akár emberi életek tömeges feladásával. Akkor törvényes büntetést kaptak az elkövetők a magyar ügyészség által előterjesztett vádiratok alapján, most az ügyészség, ha véletlenül megszólal Kúriai eljárásban, akkor még akkor is helyesli a bankok magatartását, ha később a Kúria is törvénytelennek tartja a banki szerződést. A frankhamisításkor az elkövetők törvénytelen magatartásuk folytán a remélt haszonhoz nem jutottak hozzá, sőt megbélyegezve kellett élniük életük végéig, a mostani elkövetők törvénytelen magatartásuk eredményeként soha nem remélt gazdagsághoz jutnak és semmiféle szégyenérzetük nincs.

 

És végül az a hamisítási ügy különösebben nem rengette meg a magyar gazdaságot, míg a mostani törvénytelen ügy több millió embernek, valamint ez egész népgazdaságnak beláthatatlan, talán soha helyre nem hozható hátrányt okoz.

 

Igaza volt Varga István MNB Felügyelőbizottsági tagnak akkor, amikor kétségbeesve állította azt, hogy ha nem teszünk most valamit az ügyben, akkor fejünkre szakad még az ég is. Kormánynak üzenve mondta ezt, de tudva azt, hogy a mindenkori kormányzati ezzel kapcsolatos eddigi tevékenységek arról győzték meg az adósokat, hogy önös érdekükben tessék-lássék módon úgy kenik el ezt a problémát, hogy közben a törvénytelenül tevékenykedők minél kisebb részt legyenek kénytelenek visszaadni a törvénytelenül megszerzett javadalmukból.

 

Miközben ezt a kormányzati folyamatos bankmentő akciósorozatot szemérmetlenül „adósmentő”-nek nevezik. Hogy nem szakad le tényleg az ég az Országháznak kupolájával együtt rájuk.

 

————————–

 

Tisztelt Professzor Úr!

 

Ady nekünk szánta az alábbi sorokat 1902. augusztus 10-én:

 

„Akiben világosságnak lelke él, kalapáccsal vagy anélkül, álljon elő és küzdjön a világosságért. Ez a mi országunk kis ország s mi magyarok pláne kis náció vagyunk. Értsék meg már jóhiszeműen opportunus barátaink, hogy kis nemzetnek még lélegzetet vennie is radikálisan kell.”

 

Még mielőtt ránk fognák azt, hogy nekünk is csak a szánk jár és nem cselekszünk semmit, rövid időre felejtsük el életkorunkat és tegyük meg mindazt ami tőlünk telik.

 

Arra gondoltam, hogy olyan hatalmas ismeretanyaggal és ismertséggel, nemzetközi kapcsolattal bír, hogy akár ezzel az irattal, de mindenképpen Ön által kijavított változatával keressen meg minden elképzelhető nemzetközi pénzügyi és egyéb szövetséget, képviseleti szervet és SOS jelzéssel kérje fel a tőlük telhető segítségnyújtásra akár azon az áron, hogy a magyar hatalmi elit súlyos mulasztása folytán vonják, vonassák felelősségre indokoltsága esetén hazánkat, annak szerveit.

 

Követve a C-472/10. számú Európai Bírósági ítélet rendelkezéseit, hívja fel figyelmüket ezeknek a szerveknek arra, hogy vegyék rá a jelenlegi állapotra tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság Igazságügy minisztériuma haladéktalanul kezdeményezzen soronkívűli eljárásban valamennyi törvénytelen kölcsönzési tevékenységet folytató pénzintézet ellen közérdekű peres eljárást annak érdekében, hogy az Európai pénzügyi szokásoknak, és nemzetközi szerződéseknek megfelelő törvényes szerződést hozzon létre a bíróság a törvénytelen okirat aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal.

 

 

A közérdekű pereknek Igazságügy minisztérium általi kezdeményezése esetén természetesen készséggel vállalom hozzám hasonló mentalitású néhány ügyvéd kollégáimmal az Igazságügy minisztérium felperesi képviseletét azért is, mert az adósok számára egyfajta garanciát jelenthetek arra nézve, hogy nem olyan keresetlevelek kerülnek előterjesztésre, melyek egy újabb bankmentő akciót jelentenek az Igazságügy minisztérium által immár a bírósági eljárásban.

 

Személyem elfogadhatóságával kapcsolatosan abból indulok ki, hogy amennyiben ez év január 11-én Budapesten a pénzügyi miniszteri biztos által kezdeményezett megbeszélésen elfogadta konkrét javaslataimat a közérdekű peres eljárásnak általam történő végig vitelével kapcsolatosan, akkor indokolt ellenszolgáltatás igénylése nélküli tevékenységem felajánlását elfogadni.

 

Természetesen olyan ügyvédtársakat keresek a feladat elvégzéséhez, akik bírósági perbeli tapasztalattal rendelkeznek ebben a témában, és képesek velem együtt a felkéréstől számított egy hét alatt a per kezdeményezéséhez szükséges periratokat összeállítani. A kész iratokat véleményezésre természetesen  Róna Péternek és Varga Istvánnak ugyancsak egy hetes időtartam mellett gondolom átadni, majd egy újabb hét időtartamban természetesnek tartom azt is, hogy a megbízó – Igazságügy minisztérium – Európai Bírósági ügyekben jártas osztályvezetői mondják ki az iratokról a döntő szót.

 

Nem természetem ez ajánlkozás, de most a hazámról van szó.

 

Siófokon 2013. augusztus 16. napján.

 

Tisztelettel:

 

Léhmann György

 

 

Professzor úr!  Utólagos engedelmével ezt az iratomat terjesztem.

 


From: Péter Róna [mailto ……………………….. 
Sent: Tuesday, August 13, 2013 9:18 AM
To: Dr. Lehmann György
Subject: Mellékelt

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Mellékelek egy írást, aminek sajnos csak egy röviditett változata jelent meg a Magyar Nemzetben. Hálás lennék véleményéért.
Tisztelettel,
Róna Péter

Kapcsolódó cikkek:

Semmisség esetén egy összegben kell visszafizetni a “deviza-hitelek” fennmaradó részeit?

Feltétlenül nézd meg-Dr. Damm Andrea a semmis szerződésekről+iratminták!

FIGYELEM! A devizahitelesek spekuláció miatt perelhetnék a bankokat+HANGFELVÉTEL!

Szólj hozzá

Hozzászólás