DR. LÉHMAN GYÖRGY – “DEVIZAHITELES” HELYZETÉRTÉKELÉS. RÉSZLET

"A 2009-ben bekövetkezett svájci jegybanki drasztikus alapkamat változást követően a bankok, valamint az őket mindenkor segítő hatalmi elit észlelte azt, hogy a bankok által kizárólag saját érdekükben készített tisztességtelen szerződési feltételektől hemzsegő szerződéseknek jó vége nem lehet. 
Elsősorban azért, mert ez a kölcsönkonstrukció – devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés – változó kamatozású és ebből következően kamatperiódusonként – félévente vagy évente – változóan az ügyleti kamatnak változni kell. 

A szerződésekből is megállapíthatóan, de a PSZÁF tájékoztatójából is következően a változás oka elsődlegesen a referencia kamat – svájci frank alapkamata – változásától függ jogszerűen, de a 2009. évi svájci frank alapkamat zuhanást követően a bankok egyszerűen nem voltak hajlandóak Magyarországon tudomásul venni azt, hogy az adósokkal szembeni kamatkövetelésük legfeljebb 1/3-ad része lehet az általuk elképzeltnek.

A kamatkövetelésük, ami a törlesztés kezdeti időszakában a törlesztő részletnek akár 80 %-át is kiteszik. 
Egyébként pedig meggyőződésem az, hogy a folyamatosan egymással tárgyalgató magyar Kormányzat és magyar bankvilág megegyezett abban, hogy a 93/13. EGK Irányelvben, a C-472/10. sz. és még ki tudja hány Európai Bírósági itélet által folyamatosan javasolt közérdekű pereket márpedig a közérdekű perek indítására jogosult miniszterek nem fogják megindítani semmilyen körülmények között.


Hozhatott olyan Kollégiumi Véleményt – 3/2011. (XII.12) PK Vélemény – a Kúria, amilyet csak akart, könyöröghetett az Európai Bíróság ahogy nekik tetszett, a bankok, valamint a bankokkal mindenkor együttműködő miniszterek tartottak ennek a PK Véleménynek alábbi rendelkezésétől: 
1.      Közérdekű keresetindítás esetén az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés – a tisztességtelenségtől eltérő, egyéb okból – semmis.

Ebből a rendelkezésből a bankok és őket támogató, közérdekű per indítására jogosult miniszterek nyilvánvalóan rájöttek arra, hogy hiába állapodnak meg abban, hogy elbírálásra alkalmatlan kérelemmel tesznek eleget a perindításnak, mert az ilyen perekben eljáró nemzeti bíróság ettől függetlenül is megállapítja a szerződési kikötések semmisségét. A Fővárosi Ítélőtábla szerinti akár 18. db. szerződési feltételre vonatkozóan is. 
Emiatt megállapodtak véleményem szerint inkább abban, hogy az adósokat végképpen tönkretevő, egyébként pedig alkotmánysértő árfolyamrögzítésnek nevezett törvényt hoznak szemfényvesztésként, vagy az adófizetők pénzéből semmire nem jó Ócsai lakóparkot építenek, azaz bármit megtesznek csak azért, hogy az adósoktól törvénysértően elszedett pénzt a bankoknak vissza ne kelljen fizetni.

Ellenben az Európai Bíróság útmutatásai alapján a Kúria európai módon tevékenykedett, előtt megalkotta a 2/2012 (XII.10.) PK Véleményt, majd a 6/2013. illetve 2/2014. számú Jogegységi határozatot, illetve legutóbb ez év júniusában a 2/2014. Jogegységi határozatot. 

És ezekkel ahogy mondani szokták, a kör bezárult. Ezeknek a Kúriai döntéseknek – 93/13 EGK irányelvnek- alapján indult több ezer adós által indított pereknek bíróság előtti eredményei láttán rá kellett jönnie a hatalmi elitnek arra, hogy valami nagyon durvát, kell tenniük ahhoz, hogy a velük együttműködő bankoknak további egérutat biztosítsanak az adósoktól jogtalanul elszedett sok ezer milliárd forint megtartásához.

Bele kellett nyúlniuk az igazságszolgáltatás feladatkörébe, meg kellett sérteniük az igazságszolgáltatás függetlenségét ahhoz, hogy megalkothassák a Magyar Országgyűlés minden parlamenti pártja által 2014. július 4-én elfogadott bankvédő XXXVIII. törvényt.


Szerintem a tankönyvekben olvasható nagynevű jogászprofesszorok többek között azért is forognának a sírjukban, ha tudnák azt, hogy a közhatalom gyakorlói törvényi rendelkezéssel függesztik fel a magyar bíróságok előtt folyó valamennyi olyan polgári peres eljárást, melyben a félként megjelölt bankok pervesztése az alkalmazandó jogszabályok, Európai Bírósági ítéletek és általános érvényű Kúriai döntése folytán nyilvánvaló.

Természetesen jogilag tarthatatlan, az európai jogalkotással ellentétes rendelkezéseket tartalmaz ez a törvény, ezért ha mást nem is, de legalább annyit el akartak érni ellenfeleink, hogy még egy fél évig ne hozhassa meg a folyamatban lévő perek bíróság az ítéletet, valamint elbizonytalaníthassa az adósokat.
Másra egyébként ez a törvény, valamint a folytatásaként megjelölt többi intézkedés szerintem nem jó. Európa más országaiban használhatatlan.

Megállapítható tehát az, hogy ismét sikerült az adósok egy részét elbizonytalanítani, de tartalmát illetően a Rogán Antal – Varga Mihály szövegeivel indult „megoldásokat” indokolt a „Vihar egy pohár vízben” címmel illetni."

Szólj hozzá

Hozzászólás