DR.KRISTON ISTVÁN LEVELE VIVIANE REDING EU IGAZSÁGÜGYI FŐBIZTOSNAK

Dr. Kriston István európajogi pénzügyi szakjogász levele Viviane Reding, az Európai Unió Bizottsága igazságügyi főbiztosának

Címzett:

Európai Unió Bizottsága

Viviane Reding úrhölgy, alelnök, igazságügyi főbiztos

Fax: +32 2 296 07 46

Email: Mina.Andreeva@ec.europa.eu

Email: Natasha.Bertaud@ec.europa.eu

 

Címzett:

Európai Bizottság Magyarországi képviselete

Email: comm-rep-bud@ec.europa.eu útján

 

Másolat:

Kúria – Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke

Email: elnok@kuria.birosag.hu

Kúria – Dr. Wellmann György, a Polgári Kollégium kollégiumvezetője

Email: WellmannGy@kuria.birosag.hu

 

Tárgy:       Magyarország (Kúria) uniós kötelességszegése

 

Tisztelt Bizottság! Tisztelt Alelnök Asszony!

 

Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász uniós polgár (magyar állampolgár – címe: H-2330 Dunaharaszti, Zrínyi u. 26.) az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSz) 20. cikk (2) bekezdése d) pontjának intézményhez fordulási joga alapján az Európai Bizottsághoz fordulok Magyarország (Kúria) uniós kötelességszegése miatt és annak az uniós jogban előírt kiküszöbölése érdekében.


 

Indokolás:

 

Kúria EUSz 4. cikk (3) bekezdését (lojalitási klauzuláját) sértő kötelességszegése. Európai Bíróság az általa kialakított értelmezési kötelezettség doktrínáját az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 4.cikk (3) bekezdésének [korábban EGK 5. cikke] ún. lojalitási klauzulájára alapítja, mely a tagállami bíróságok tevékenységére is kiterjed. Európai Bíróság több ítéletében kifejezte, hogy a nemzeti bíróságok kötelesek a közösségi jog hatályosulásáról gondoskodni és ezzel összefüggésben nemzeti jogrendszerük szabályait a közösségi irányelvek szövegének és céljának fényében kell hogy értelmezzék [14/83 Von Colson v. Land Nordrhein-Westfalen (1984]. A nemzeti jog nem értelmezhető a közösségi irányelvvel szemben, tilos a nemzeti jognak a közösségi irányelvvel összhangban nem álló értelmezése [106/89 Marleasing SA v. La Commercial International de Alimentacion SA (1990)]. 
 

Marleasing-ügy bemutatta, hogy az értelmezési kötelezettség nem csak a nemzeti jog speciális szabályaival kapcsolatban áll fenn, hanem a nemzeti jog általános – esetében a spanyol polgári törvénykönyv – szabályaival és elveivel kapcsolatban is. Záróhatás érvényesül a tekintetben, hogy a közösség jogi aktusa folytán a tagállam az adott szabályozási tárgy tekintetében lemond jogalkotási szuverenitásáról. Záróhatás érvényesül a tagállami bíróságra is, mely szerint a nemzeti bíróság nem adhat olyan jogértelmezést, amely a közösségi jog és a nemzeti jog tartalmának eltérőségéhez vezetne. A közösségi jog szupremáciája folytán elsődleges a nemzeti joggal szemben.

2004 április 21-i 2004/39/EK Irányelv a pénzügyi eszközök piacairól – az értelmezési kötelezettség EUSz 4.§ (3) bekezdésén nyugvó fent írt doktrínája alapján – 2004. április 21. napjától a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. és 2007. december 1-től a 2007. évi CXXXVIII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 231.§ nemzeti jogának az Irányelv szövegének és céljának fényében történő értelmezési kötelezettségét rója a Kúriára és a tagállami magyar bíróságokra.


Irányelv 4. cikke (1) bekezdés 2. pontjában (befektetési szolgáltatások és tevékenységek) és 17. pontjában (pénzügyi eszköz), valamint I. melléklet C. szakasz 4. pontjában (deviza határidős ügylet) szabályozott pénzügyi eszközzel az Irányelv 4. cikke (1) bekezdés 6. pontja (saját számlás kereskedés) alapján végzett tevékenységet (magyarországi deviza alapú kölcsönszerződések tőkepiaci határidős ügyleti tartalmát) az Irányelv szövegének és befektetővédelmi [preambulum (31)] céljának fényében kell értelmezni. Eszerint a magyarországi deviza alapú kölcsönszerződések alapján az adóst illető és devizában nyilvántartott kölcsönére vonatkozó folyósításkori deviza vételi kötési árfolyamon és törlesztéskori deviza eladási árfolyamon történő, ezzel a tőkepiac hatásainak kitett árfolyamkockázattal járó saját számlás devizakereskedelmi műveletet nem lehet a közösségi joggal (Irányelvvel) szemben a magyar Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 231.§-án nyugvó átszámításként értelmezni. A tagállam által átvett tőkepiaci szabályozási tárgyban a Kúria, mint tagállami bíróság sem adhat a közösségi 2004/39/EK irányelv szövegétől és céljától eltérő jogértelmezést.

 

Kúria 6/2013 PJE határozata a Ptk. 231.§-án nyugvó jogértelmezése a tagállam által átvett tőkepiaci szabályozási tárgyban a 2004/39/EK közösségi irányelvvel szemben álló jogértelmezést hajtott végre, ezért vele szemben a közösségi jog elsődlegessége (szupremáciája) folytán a közösségi irányelv kötelező értelmezését kell alkalmazni, mivel tilos a nemzeti jognak a közösségi irányelvvel összhangban nem álló értelmezése [106/89 Marleasing SA v. La Commercial International de Alimentacion SA (1990)].

 

Tagállami bíróság értelmezési kötelezettségének kezdő időpontja. Az értelmezési doktrína értelmében a tagállamok nemzeti bíróságainak az értelmezési kötelezettsége már attól az időponttól fennáll, amikor az értelmezés alapjául szolgáló irányelv közösségi elfogadása megtörtént [80/86 Kolpinghuis Nijmegen (1987)]. Eszerint a nemzeti bíróságok értelmezési kötelezettsége szempontjából közömbös, hogy a tagállamok számára a jogharmonizációs intézkedések meghozatalára megszabott határidő lejárt-e.   




 

2004 április 21-i 2004/39/EK Irányelv a pénzügyi eszközök piacairól a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. és 2007. december 1-től a 2007. évi CXXXVIII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 231.§ nemzeti jogának értelmezési kötelezettségét rója a Kúriára és a tagállami magyar bíróságokra.  
 

 

2004/39/EK Irányelv 2004.04.21. került elfogadásra és 70. cikke értelmében 24 hónapon belül kellett átültetni a nemzeti jogba. Magyarország 2004.05.01. hatállyal csatlakozott az Európai Unióhoz és innen számított 2006.04.30. napjáig terhelte az implementálási kötelezettség, amelynek csak 2007. december 1-jén tett eleget. Az irányelv szövegének és céljának fényében történő jogértelmezés azonban már 2004. május 1-jétől terheli a tagállami bíróságokat függetlenül attól, hogy mikor került az irányelv átültetésre.

 

Irányelv 19. cikk (4) és (5) bekezdés fényében történő helyes értelmezés esetén a a tőkepiaci törvényben, azután a befektetési szolgáltatásokról szóló törvényben előírt megfelelőségi vizsgálat nem lett volna mellőzhető, mivel a deviza határidős ügylet pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési szolgáltatást más pénzügyi termék (kölcsön) részeként kínálták és a deviza határidős ügylet önmagában is összetett pénzügyi eszköz. Az irányelv 19. cikk (9) bekezdésének hatálya kizárható, mivel a kölcsönre és a pénzügyi eszközre vonatkozó ügyfélkockázatok alapvetően eltérnek, ezért a deviza határidős ügyleti tartalom okán a megfelelőségi értékelés nélkülözhetetlen.

 

Irányelv 19. cikk (4) és (5) bekezdések megkerülése szerződéses következményei tagállami szabályozása a nem teljes körű implementálás hiánya folytán elmaradt, ezért arra a belső jogrend általános szabályainak semmisségre [Ptk. 200.§ (2) – jogszabályt megkerülő tilos szerződésre – vezető jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

 

Magyarország-Dunaharaszti, 2014. február 20.

 

Tisztelettel:

 

dr. Kriston István

európajogi (pénzügyi) szakjogász

uniós polgár

Szólj hozzá

Hozzászólás