DÖBBENET-FIDESZ-KDNP Cséfalvay az igazságszolgáltatástól félti a bankrendszert!

DÖBBENET-FIDESZ-KDNP. Szász Károly kúriának írt levele után most Cséfalvay Zoltán félti az „adósoktól” és az alapvető igazságoktól a bankokat.

"…Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi! De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor a nemzet aljas vagy műveletlen." (Gróf Széchenyi István)

Cséfalvay: romhalmazt okozna az eredeti árfolyamon történő forintosítás

A nem teljesen egyértelmű kormányzati kommunikáció miatt eddig sokan reménykedhettek abban, hogy a kormány a devizahitelek felvételkori árfolyamon való forintosítását sem vetné el, de az ő vágyálmaikat törhette most össze Cséfalvay Zoltán. A nemzetgazdasági tárca államtitkára ugyanis egyértelműsítette, hogy a hitelek felvételkori árfolyamon való átváltása gazdaságilag kivitelezhetetlen, ugyanis ez a megoldás romba döntené az országot.

Végre világos kijelentést tett Cséfalvay



Z. Kárpát Dániel azonnali kérdésére, melyben a Jobbikos képviselő azt firtatta hétfőn, hogy mi kellene még a devizahitelesek helyzetének rendezéséhez, Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszolt. Cséfalvay elmondta, hogy várhatóan december 16-án ül össze a Kúria illetékes testülete (ezt a Kúria elnöke korábban már jelezte), amelynek jogegységi határozatát várja a kormányzat. Ennek megszületése után már tisztán láthat a kabinet az ügy jogi vonatkozásaiban és megalkothatja a szükséges jogszabályokat.




Az államtitkár világos kijelentést is tett, ugyanis véleménye szerint a hitelek felvételkori árfolyamon való beváltása gazdaságilag kivitelezhetetlen, amely szerinte romba döntené az országot. Ez merőben új fordulat a kormányzati kommunikációban, ugyanis az átváltás módjával kapcsolatban korábban nem voltak konkrét információk, így sokan reménykedhettek abban, hogy devizahitelüket a felvételkori árfolyamon forintosíthatják.



A Kúriára várva



Amint ma beszámoltunk róla, jogegységi eljárást indít a Kúria a devizahitelek ügyében. Az ezzel kapcsolatos indítványt ma tették közzé az intézmény honlapján. Az ügyben illetékes kollégium ülése december 16-án lesz – közölte múlt héten a Kúria elnöke. A Kúria szerint társadalmi szintű probléma a devizaalapú kölcsönszerződés az alábbiak miatt:



1. több százezres számuk miatt 

2. a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje miatt 

3. a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya miatt 

4. a szerződések érvénességét vitató perek számának emelkedése miatt



A Kúria ezért gyorsan és lehetőség szerint egységes szempontok szerint kezelné az ügyfeleket, ezért állást kíván foglalni e perek elvi kérdéseiről. A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője, Dr. Wellmann György ezért indítványozza, hogy a Kúria hozzon jogegységi határozatot "a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések és fogyasztói lízingszerződések érvénességével kapcsolat a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekben, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak (kiemelés tőlünk):




1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?



2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?



3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?



4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?



5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?



6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?



7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?"

Forrás: Portfolio.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás