“DEVIZAÜGY” A NEM MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS – CSIKÁSZ LEVENTE

"DEVIZAÜGY" A NEM MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS – CSIKÁSZ LEVENTE

A (nem megfelelő) tájékoztatás tényének bizonyítása nem hárítható a fogyasztóra, az Európai Unió Bíróságának döntése (C-449/13.)

A Európai Unió Bíróságának c-449/13. számú döntése a fogyasztó előzetes tájékoztatása és hitelképességének vizsgálata kapcsán
 
Az EU bíróság nagyon fontos döntést hozott a C-449/13. számú ügyben, amivel értelmezte a hazánkra is kötelező 2008/48/EK irányelvet.
 




A döntésből fakadó releváns megállapítások a következők:
– a 2008/48/ EK irányelv tájékoztatási és felvilágosítási kötelezettséget ír elő a hitelező számára annak érdekében, hogy a hitelfelvevő megalapozott döntést hozhasson;
– a pénzintézetnek általános európai fogyasztói hiteltájékoztatót kell a fogyasztó (a leendő adós) rendelkezésére bocsátania a szerződéskötés előtt;
– a pénzintézet köteles a fogyasztó hitelképességét ellenőrizni; az irányelv mérlegelési lehetőséget enged a hitelezőnek, hogy elegendőek-e a rendelkezésére álló információk a fogyasztó hitelképességének igazolásához, vagy más tényezők segítségével is vizsgálnia kell-e a hitelképessége (ez különösen igaz a deviza alap hatásából fakadó aránytalanul nagy tartozásnövekedés miatt, hiszen nem csak HUF-ban, és a HUF-ban kapott jövedelme alapján kellett volna vizsgálnia az adós hitelképességét a pénzintézetnek)

A hitelképesség mindenre részletesen kiterjedő vizsgálatával kapcsolatban érdemes tanulmányozni az alábbi videót.




 ugyanis a fogyasztó által tett és alá nem támasztott puszta nyilatkozatokat nem lehet önmagukban megfelelőnek tekinteni, ha ezeket nem kísérik igazoló dokumentumok;
 

– az olyan záradék szerepeltetése a szerződésben, hogy a fogyasztó elismeri, hogy megkapta és megismerte a hiteltájékoztatót azzal a hatással jár, hogy a fogyasztó hátrányára változtatja meg a bizonyítási terhet, és lehetetlenné tenné a fogyasztó számára azt, hogy vitassa a hitelező kötelezettségeinek maradéktalan teljesülését; ebben az esetben a tényleges érvényesülés elve sérülne, mivel a fogyasztó nem rendelkezik a bizonyításhoz szükséges eszközökkel; a tényleges érvényesülés elve akkor biztosított, ha a hitelező köteles bizonyítani a bíróság előtt e kört; a szabványzáradék szerepeltetése nem teszi lehetővé a hitelező részére, hogy megkerülje a kötelezettségeit, így ennek nincs bizonyító ereje, e záradékot meg kell erősítenie egy vagy több releváns bizonyítékkal;
– e határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.

 




A fentiekre tekintettel az EU bíróság döntésében foglalt elvet a bíróságoknak alkalmaznia kell, amely alapján figyelmen kívül kell hagynia a 2/2014. PJE határozat 1. pontjához írt azon kúriai elvárást, hogy „a nem megfelelő tájékoztatás tényét és azt, hogy ennek következtében az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés nem volt világos és érthető, a fogyasztónak kell bizonyítania”.

A "devizahitelekkel" kapcsolatos nem megfelelő, pontosabban pénzügyi félretájékoztatással (félrevezetéssel) kapcsolatban a bíróságoknak illene tanulmányozni ezt a cikket: TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA

A fogyasztót tehát e körben nem terheli semmilyen bizonyítási teher, az az alperesen, mint pénzügyi szolgáltatón van. A fogyasztóra nem hárítható át semmilyen hazai szabályozással a bizonyítási teher.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás