DEVIZATÖRVÉNY-A NEMZETI JOGHOZ KÉPEST AZ UNIÓS JOG ELSŐBBSÉGET ÉLVEZ

DEVIZATÖRVÉNY – A NEMZETI JOGHOZ KÉPEST AZ UNIÓS JOG ELSŐBBSÉGET ÉLVEZ!


Az „Európa alján” című iratomra az alábbiak szerint válaszolt Jakus Mariann és iratában miután megmagyarázta Barabás Gyulának iratomban említett közlését  megkért a következőkre: 

 

„Egyúttal,kérném szíveskedjen-amennyiben ideje engedi álláspontját az alábbi Kúriai döntésekkel kapcsolatban kifejteni”

Illendőnek tartom ezek után a felkérésre válaszolni, és Jakus Mariann levelének ismertetése előtt előbb a válaszomat másolom ide.




Ellenben azt furcsának tartom, hogy iratomnak arról a részéről egyetlen szót sem említ, ahol kifogásolom a gyalázattörvényeknek – 2014. évi XXXVIII., XL., és LXXVII. törvényeknek – hazaáruló módon történő elfogadását és felvetem azoknál lehetséges joggal való visszaélés bűncselekmény alapos gyanúját.

Talán túl fájdalmas Barabás Gyulának és körének az, hogy ezzel kapcsolatosan ellenvetésük, mondanivalójuk nincs.

Siófokon 2016. december 18. napján.
Léhmann György

Tisztelt Jakus Mariann!

Nem várom el Barabás Gyulától, hogy megértse azt, hogy ilyen határidős problémák miért nem merülnek fel a november 9-i EU-s ítéletre hivatkozás során.

Dr. Marczingós László ügyvéd Úrnál más a helyzet. Hiszen neki irata alábbi része szerint tőlem eltérő a jogi véleménye:

„Azaz teljesen kár olvasgatni EU eseti döntéseket, ha a T. Nagyérdemű összekeveri az egyes Irányelveket.
Nem mindegy, hogy egy szerződés már létrejött, vagy sem. Az egyik irányelv a szerződéses akaratok kialakítása kapcsán játszik szerepet, míg egy másik a már létrejött szerződés tisztességtelenségével kapcsolatban rögzít normákat.”

Azaz eszerint Dr. Marczingós az EU eseti döntéseket másodrangúnak, vagy figyelmen kívűl hagyandónak tekinti, míg az én felfogásom szerint ezek az EU ítéletek azért jöttek létre, hogy bármiféle irányelv, vagy egyéb elemzése nélkül miként járjon el az Európai Unió országainak bármelyik nemzeti bírója függetlenül attól, hogy a vitatott szerződés az EU tagság létrejötte után mikor jött létre.

Szerintem nem fektet kellő súlyt Dr. Marczingós László ügyvéd az alábbi megállapításokra:

A felperesek kereseti kérelme tehát az uniós jog alkalmazását igényli, ezért jelentősége van a Bíróság gyakorlatának is, mely szerint a nemzeti joghoz képest az uniós jog elsőbbséget élvez („Costa con ra E.N.E.L” ügy), a nemzeti jogot az irányelvekkel összhangban kell értelmezni függetlenül attól, hogy a hazai jogalkotásra az irányelv elfogadása előtt vagy után került-e sor, amennyiben pedig ez nem lehetséges, úgy a nemzeti jogszabályt figyelmen kívűl kell hagyni („Colson” ügy, C-106/98., C-441/93., C-194/94.).

Ettől függetlenül tiszteletben tartom Dr. Marczingós László ügyvéd véleményét, csak nem tartom helyesnek.




Ami pedig a Kúriai döntéseket illeti, azért nem alkalmazhatók az általam leírtakra, mert szintén csak az Írányelvekkel foglalkoznak. Nekem az Írányelvekkel fentiek folytán nem kell foglalkoznom, hiszen rendelkezésemre áll az Európai Bíróságnak 2016. november 9-i ítélete.

Tisztelettel: Léhmann György

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Tisztelt Ügyvéd Úr !

Szíves tájékoztatásra elküldöm Önnek kollégája Dr.Marczingós László ügyvéd úr álláspontját.

Megjegyezném,hogy Barabás úr arra célzott az Önnek kimásolt kommentben,hogy a hivatkozott ítélet szerint a hitelmegállapodást 2011. június 29 én kötötték,tehát a 2008/48 irányelv hatályba lépése után/ a 87/102/EGK Irányelv csak 2010. május 12-től veszítette el hatályát!/,valamint a kérdéses kölcsön nem lakáscélú volt.

Bízom benne,hogy így érthető az Ön részére is.

Egyúttal,kérném szíveskedjen-amennyiben ideje engedi álláspontját az alábbi Kúriai döntésekkel kapcsolatban kifejteni:

Gfv.IX.30.275/2011/6.

„A felperes először fellebbezésében hivatkozott a 2008/48) EK irányelv preambulum 14. pontjában írtakra, mely az irányelv hatályáról szóló rendelkezések között, a 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában is megjelenik. Ez az irányelv a szerződés megkötésekor nem volt hatályban, így bár az elsőfokú ítélet más megközelítésben hivatkozik rá a perbeli szerződésre nem irányadó, egyrészt azért mert a szerződés megkötésekor még megalkotásra sem került, másrészt a hivatkozott rendelkezés csak azt rögzíti, hogy az irányelv rendelkezései nem irányadóak – többek között – jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés esetén.”




EH 2012.07.G4 I. A hitel/kölcsön szerződésben a pénzügyi intézmény nemcsak kamatot, hanem
díjat és költséget is felszámíthat, ezek felszámítása önmagában jóerkölcsbe ütközőnek nem
tekintheti.

„A Kúria megítélése szerint a felperes arra történő hivatkozása, hogy a perbeli szerződés tekintetében a szerződéskötéskor hatályban levő 87/102/EGK irányelv 2. cikk (3) bekezdése kizárja annak leheőségét ingatlan garancia esetén, hogy a bank a szerződés feltételeit egyoldalúan módosíthassa,
nem helyt álló. A fenti irányelv hivatkozott rendelkezése szerint jelzáloggal terhelt ingatlanfedezet esetén az irányelvnek a 2. cikk (3) bekezdésében megjelölt cikkei nem irányadóak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jelzálogfedezet esetén a magyar Hpt.-nek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései a közösségi jog, nevezetesen a hivatkozott irányelv rendelkezéseibe ütköznének. Ezcsak azt jelenti, hogy a közösségi jog, a hivatkozott irányelv e kérdést nem szabályozza, tehát nem határolja be a nemzeti jogalkotó szabályozási lehetőségeit.

loading…


A felperes felülvizsgálati kérelmében azt is sérelmezte, hogy a perben eljárt bíróságok érdemben nem értelmezték a fenti irányelv rendelkezéseit. A Kúria megítélése szerint ezzel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárásjogi jogszabálysértéseket nem követték el. A felperes először
fellebbezésében hivatkozott a 2008/48) EK irányelv preambulum 14. pontjában írtakra, mely az irányelv hatályáról szóló rendelkezések között, a 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában is megjelenik.

Ez az irányelv a szerződés megkötésekor nem volt hatályban, így bár az elsőfokú ítélet más megközelítésben hivatkozik rá a perbeli szerződésre nem irányadó, egyrészt azért mert a szerződés megkötésekor még megalkotásra sem került, másrészt a hivatkozott rendelkezés csak azt rögzíti, hogy az irányelv rendelkezései nem irányadóak – többek között – jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés esetén. Így tehát sem a korábban, sem a később említett irányelv rendelkezései a perbeli jogvita eldöntésére befolyással nem voltak, és a fellebbezésben hivatkozott irányelv perbeli relevanciájának hiányára a másodfokú bíróság rá is mutatott"
Tisztelettel : Jakus Mariann.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás