DEVIZASZOLGÁLTATÁST MEGKERÜLŐ SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE

DEVIZASZOLGÁLTATÁST MEGKERÜLŐ SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE

Forrás: Facebook

[Ptk. 200.§ (2), 94.§ (1)-(2), 117.§ (2), 523.§ (1)].
Magánjogi felek kötelme dolog (pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erők, a továbbiakban: pénz) szolgáltatására [Ptk. 94.§ (1)-(2)] terjedhet ki. A tulajdonjog tárgya csak birtokba vehető dolog lehet [Ptk. 94.§ (1)]. A pénz (deviza) átruházása is csak az adós hatalmába [Ptk. 117.§ (2), 523.§ (1)] kerülésével mehet végbe, mivel a pénzkölcsön is a pénz tulajdonátruházásával történik és adós nem ugyanazt, hanem ugyanannyit köteles visszafizetni. Tehát az átszámított forintnak megfelelő devizának az adós hatalmába kerülése szerződési rendelkezés nem mellőzhető. Kiindulva abból, hogy a magánjogi átszámítás [Ptk. 231.§ (2)] egyben devizakonverziónak és gazdasági eseménynek [2000. évi C. tv. (1)-(4), (7)] minősül, ezért az átszámított deviza átruházásához [Ptk. 117.§ (2) a kirótt devizát az adós hatalmába kell bocsátani [Ptk. 523.§ (1)] akként, hogy az a bank hatalmából kétséget kizáróan az adós hatalmába kerüljön. Azonban a deviza alapú kölcsönszerződésekben a kirótt deviza fölötti rendelkezés a banknál marad, ezért a pénzszolgáltatás fogalmának megfelelő deviza rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét szabályozó Ptk. 94.§ (1)-(2), 117.§ (2), 523.§ (1) jogszabályok megkerülésére irányuló deviza alapú kölcsönszerződés semmis [Ptk. 200.§ (2)]. 


6.3. THM MEGÁLLAPODÁS HIÁNYA (Ptk. 205.§ (1)-(2)] VAGYLAGOSAN FELTÜNTETÉSE HIÁNYÁNAK SEMMISSÉGE [Hpt. 213.§ (1) b)].
Kúria friss keletű elvi határozata nyomán az árfolyamrés költség feltétel kikötése semmis, azonban ennek jogi tényén alapuló és megelőző következményei vannak, úgymint az árfolyamrés költség kiiktatása folytán ex tunc megváltozott THM mértékében nem jött létre szerződés [Ptk. 205.§ (1)-(2)] vagy a THM valós mértékét a szerződés nem tünteti fel, ezért semmis [Hpt. 213.§ (1) b)].

6.4. DEVIZAKOCKÁZAT (ÁRFOLYAMKOCKÁZAT) VISELÉSI KIKÖTÉS SEMMISSÉGE [Ptk. 209/A.§ (2)g.
Kúria 6/2013 PJE kockázattana téves. Az árfolyamkockázat ugyanis nem egynemű, hanem tőkekockázatból és kamatkockázatból áll, ezt a 6/2013 PJE összemossa, de szét kell választani aszerint, hogy kinek az érdekkörében merül fel és ennek megfizetését felek kire telepítik. Deviza alapú szerződések egyoldalúan az adósra telepítik a fiktív deviza árfolyamváltozásából eredő árfolyamkockázat következményeinek viselését. Azonban az adós a kamatban a devizakölcsön használatának és a kockázatának is megfizeti az ellenértékét [Hpt.2.mell.III.7.] és mivel a forint devizákkal szembeni árfolyamromlásából eredően az árfolyamkockázat növeli a tőketartozást, ezért adós a változó tőke után számított devizakamatot, ezzel az akár alacsony, akár a magas kockázat ellenértékét mindig megfizeti. Kúria árfolyamkockázatot adósra telepítő állásfoglalása csak a kamatkockázat tekintetében helytálló. De mi van a növekvő-változó tőke elszámolásával? Ha ugyanis adós a változó (HUF romlásából eredő megnövekedett CHF) tőke után megfizeti a devizakamatot, akkor a változó tőke különbözetét a Ptk. 117.§ (2), Ptk. 523.§ (1) bekezdés szerint nemcsak a folyósításkori átszámításánál, hanem a törlesztéskor is rendelkezésére kellene bocsátani (ez pl. történhet a kamatteher változó tőkemértékkel szemben történő elszámolásával is). Az igazságszolgáltatás kerülgeti a változó
tőke jogkezelését, de tiszta jogot kell önteni a pohárba, mert a tőke mindig az adóst illeti, azt néki rendelkezésre kell bocsátani. Olyan jogi megoldás nem lehetséges, hogy a tőkeváltozás kockázatát is az adósnak kell megfizetni, mivel ez olyan volna, mintha Ő hitelezne a banknak, ezért szolgáltatás-ellenszolgáltatás ekvivalenciája [Ptk. 198.§ (1), 201.§ (1)] alapján a tőkekockázatot a banknak kell viselni. Olyan szolgáltatást-ellenszolgáltatást sértő kockázatviselés nem lehetséges, hogy az árfolyamváltozásból eredő tőkenövekményt az adósnak anélkül, hogy kiszolgáltatnák vagy jóváírnák, azt a terhére is írják és annak kamatát is megfizettetik. Nyilvánvaló tehát, hogy itt is a tőkekockázat tisztességtelen kikötése [Ptk. 209/A.§ (2)] semmis, amely az egész szerződést megdönti, mivel elhagyásával a szerződés nem teljesíthető, ha azonban bíróság csak e kikötés érvénytelenségét állapítaná meg, akkor is a tőkekockázat banki viselése a szerződés elszámolását alapjaiban és lényegesen megváltoztató következményekre vezet, mivel a tőkenövekményt az adós javára kell jóváírni.

Szólj hozzá

Hozzászólás