“DEVIZÁS” VÉLEMÉNYEK A FACEBOOKRÓL

Chris Niman: Ha nagyon-nagyon le akarom egyszerűsíteni a devizás hitelcsapda ügyét, az a valódi jogi kérdés, hogy érvényes lehet-e egyáltalán egy bármelyik olyan szerződés, ami a szolgáltató fél kockázatát teljesen kizárja és ugyanezen fél nyereségét a szolgáltatás minőségétől függetlenül a szolgáltató saját ármegállapítására bízza.

Egyáltalán jogilag létre jöttnek tekinthető-e egy ilyen szerződés. Ha ez lehetséges, akkor én a jövőben aláírásom mellé mindig oda fogok nyomni pecséttel egy ilyen megállapodást kizáró nyilatkozatot. Jogállamokban ilyen záradékra nincs szükség, mert az asszimmetrikus szerződés eleve szabályozott. Jogilag persze nálunk is kizárt…elméletben.


Éva Nagy:  Mindennek van értelme, mert csak a tudással lehet előbbre lépni. És összefogással. Évekig a média azt mosta a tudatunkba, hogy mi voltunk felelőtlenek, hogy felvettük a hitelt, és önmagunkat okoltuk a történtekért. Mára eljutottunk odáig, hogy tudjuk, hogy a bankok előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból, bűnszövetkezetben nagy értékre és érdekközösségre csalást követtek el. Csalás: BTK minősített esetei.



Gábor Nagy: A magyarországi bankok által a magyar lakosságnak okozott kár, amelyet a "devizahitel"-nek nevezett termékükkel idéztek elő óriási, aminek a megtérítésére kötelezni kell azokat a bankokat amelyek ilyenben vettek részt.

Az okozott kár, anyagi és nem anyagi. Ez utóbbi nagyobb, amelyet pénzben lehet enyhíteni. Az anyagi kártérítés ezen a címen jár: a szerződések semmisek, létre sem jöttek. Létre nem jött szerződésre nem lehet jogot alapítani. A bankok, mint pénzügyi szolgáltatók, rosszhiszeműen, jogcím nélkül birtokolták, erővel elvették, a szolgáltatásukat igénybe vevő ügyfeleik pénzét, vagyonát. Ezzel olyan jelentős kárt okoztak nekik az anyagiakon túlmenően az életminőségükben, és nemcsak nekik, hanem a hozzátartozóiknak is, hogy ezeket számszerűsíteni nem lesz egyszerű feladat. Ezekre ki kell dolgozni általános kártérítési elvet, ugyanis az eredeti állapotot kell helyre állítani!


A rettegésben, nélkülözésben elvett éveket nem lehet visszaadni az embereknek. Az idő elmúlt az elszalasztott lehetőségeket nem lehet visszaadni. A szűken értelmezett anyagi kártérítés összege minimum: minden befizetést amit az ügyfél teljesített, fizesse vissza a bank késedelmi kamattal! A késedelmi kamat mértéke igazodjon ahhoz a banki gyakorlathoz, amelyet az ügyfelek késedelme esetén alkalmaznak! Igazodhat ahhoz a gyakorlathoz is, amikor egy pályázati pénzt kell visszafizetni hibás teljesítés miatt, ez pedig most azt hiszem 19,5% körül van. Az ügyfél számára a kedvezőbb megoldást kell alkalmazni, ezt a jogszabályok előírják! Ezzel a késedelmi kamattal, kamatos-kamatozással kell a bankoknak visszafizetni minden ügyféli befizetést, még a számlavezetési díjat is, a biztosítási díjakat, Stb., minden dologi kiadást, amely nem csak pénzbeli lehet, pl. az elvesztegetett időt is lehet forintosítani az ügyfél foglalkozásának megfelelő órabérrel, de legalább az átlagbérrel.

Ezután, jöhet a nem anyagi károk megtérítése, illetve enyhítése. Ez, pedig a többszöröse lehet a felvett forint összegének. A bankok minél tovább húzzák az időt, annál nagyobb lesz az általuk okozott kár, és a kártérítés. Ezt nem javasoljuk!

Szólj hozzá

Hozzászólás