“DEVIZÁS” GYAKORI KÉRDÉSEK, FOGALMAK.

"DEVIZÁS" GYAKORI KÉRDÉSEK, FOGALMAK.


1.Kit neveznek felperesnek ?

A polgári peres eljárásban az, aki a bíróság előtt igényének elismerését kéri és e végett keresetet indít. 
Tehát aki a pert kezdeményezi ! 
Ebből adódóan az alperes pedig az, akit perelnek. 
………………………………………………………………………………………………. 
2.Mennyibe kerül ? 




Sajnos semmi sincs ingyen. Mint mindenért ezért is fizetni kell ! 
"…42. § (1)261 A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke: 

a) peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;…" 

Tehát 0 és 6%-közt bármennyi lehet, az összegszerűséget a bíró dönti el. A maximum 6%-t a pertárgy értékre vonatkozólag kell érteni. 
A pertárgy értékének meghatározására azt látni, hogy nincs egyértelmű kialakult bírói gyakorlat. 
Van bíró aki a folyósítás napján ténylegesen kifolyósított Forint pénzt veszi pertárgy értékének. 
Van aki az aktuális tőketartozást, és van aki nem tartja meghatározhatónak. 

Természetesen nem szabad elfeledkezni a költségmentesség lehetőségéről,6/1986. (VI. 26.) IM rendelet ! 
Törvény itt olvasható: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=8133.235165 

A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról 2/1968. (I. 24.) IM rendelet. 
Törvény itt olvasható: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=986.1763
………………………………………………………………………………………………. 

3.Mit jelent az illetékfeljegyzési jog:

A költségkedvezmények közül az illetékfeljegyzési jog a legkorlátozottabb mértékű, hiszen az mindössze az illeték előzetes lerovása alól mentesíti a felet. 
Az illeték viseléséről a bíróság az ítéletben vagy az eljárást befejező határozatban dönt a perköltség viselésének szabályai szerint. Így előfordulhat, hogy az illetékfeljegyzési jogban részesülő felet – amennyiben pervesztes lesz – a bíróság részben vagy egészben kötelezi a le nem rótt illeték megfizetésére, szemben a költségmentességgel és az illetékmentességgel, ahol az abban részesülő fél – pervesztessége esetén is – mentesül az illeték megfizetése alól. 
………………………………………………………………………………………………. 

4.Nem járnék jobban ha megvárnám, hogy a bank pereljen, ő lenne a felperes ?

Véleményem szerint nem ! 
Még pedig azért, mert a bank a kölcsöntartozás megfizetése iránt fog pert kezdeményezni ! 
Tehát nem fog maga ellen lépni, nem a kölcsönszerződés érvényességére vonatkozólag fog keresetet kezdeményezni. 
Az ellen kérelemben pedig erre csak érvénytelenségi kifogást lehet előterjeszteni. 
Tehát a per tárgya a kölcsön tartozás megfizetése lenne, és nem a kölcsönszerződés semmissége. 
A felperes diktál, bíró pedig csak a kereset tárgyában hozhat ítéletet !!! 
………………………………………………………………………………………………. 

5.Nem járnék jobban ha elállnék a szerződéstől ?

Ez egy érdekes felvetés ! 
Véleményem szerint ez nem működik, illetve nem képviseli azt a célt ami az adósnak hosszútávon is megfelelő. 
Esetleg el lehet vele odázni a végrehajtást ! 

Játszunk el azzal a gondolattal, hogy pénzintézet valóban devizát vásárolt (Hisz ez még nincs megdöntve. Mivel a hatalom ezt nem engedi) azért, hogy átváltást követően azt már forintban bocsájthassa az adósok rendelkezésére, illetve körültekintően jártak volna el a törvényeket illetően, és nem lennének hibák a szerződésekben ! 
Akkor hogyan is indokolnánk elállási szándékunkat ! … 

"Tisztelt bíróság ez számunkra már olyan kényelmetlen, hogy inkább így 7-8-9 év után elállunk az egésztől" 

Még ha el is lehetne állni, annak esélye, hogy a devizanyilvántartást érvénytelenítse a bíróság, a mai körülmények közt gyakorlatilag nulla ! Illetve a pénzintézet viszontkereset vagy másodkereset formájában természetesen kérni fogja a szerződés érvényessé nyilvánítását, amit a bírók természetesen meg is ítélnek majd ! 
Így maximum csak 2-3 hónapot lehet vele nyerni ! 

Ehhez képest vannak vállalkozások amik ezt a fajta megoldást most 
(2015 év) valami csodafegyverként kínálják igen borsos árakon ! Ráadásul az adós ha komolyan gondolja ingatlanának megtartását, előbb vagy utóbb kénytelen lesz egy másik keresetet is indítványozni a pénzintézettel szemben ! 

Amikor a pénzintézettel szemben keresetet indítványozunk az alábbi célok közül lenne jó meghatározni a pertárgyát: A szerződés érvényesen nem jött létre, vagy a szerződés semmissége, érvénytelensége, de legalább a devizanyilvántartás semmissége, tisztességtelensége kell, hogy legyen a cél !!! ………………………………………………………………………………………………. 

6.Mi van akkor ha már kifizettem a kölcsönöm ?

A kölcsönszerződés semmisségi megállapíttatására vonatkozólag időkorlát nélkül van lehetőség keresetet benyújtani ! 
Tehát ebben az esetben is van lehetőség a tisztességes elszámolásra ! 

Nagyon sokan kifizették már autójukat, lakásukat, de még így is lényegesen többet fizettek vissza mint ami "tisztességes" lett volna ! 
……………………………………………………………………………………………… 

7.Mennyi az esély arra, hogy nyerünk ?

A per végén van aki nyer, és van aki veszít ! 
Azt gondoljuk, hogy azok az ügyvédek akik ilyen keresetekkel foglalkoznak minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy sikerre vigyék a pert ! 
Mivel nem az ügyvéd és nem az ügyfél dönti el a per kimenetelét, hanem a bíróság így azt előre megmondani nem lehet ! 
……………………………………………………………………………………………… 

8.Kaphatok-e költségmentességet ?

Igen ! 
Viszont tudni kell, hogy a költségmentesség, illetve a illetékfeljegyzési jog sem jár alanyi jogon, azt a bíró nem adja automatikusan, tehát csak akkor adható amennyiben azt kérték. Sorsáról a bíró dönt ! 

"Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet őt az illeték előzetes megfizetése alól (személyes illetékmentesség). 

A kedvezmény megadására különösen akkor kerülhet sor, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint a vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre jutó adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja . 




Személyes illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert. 

Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együtt élő személyre nézve fennállnak." 
……………………………………………………………………………………………… 

9.Gazdasági társaság vagyok, kaphatok-e költségmentességet ?

Nem. 
Gazdasági társaság csak illetékfeljegyzési jogot kaphat ! 
……………………………………………………………………………………………… 

10.Mi az, hogy választottbírósági kikötés ?

Sokakat megtévesztett ez a kifejezés, és jóhiszeműen arra gondoltak a szerződésük aláírásakor, hogy konfliktus esetén majd biztosan a bankkal közösen választanak egy bíróságot vitájuk rendezésére. 

Nos, hát nem ! 

A választottbíróság nem egyenlő a klasszikus értelemben vett bírósággal ! 
Az is előfordulhat, hogy még csak jogot sem végeztek a választottbíróság tagjai ! 

Azt pedig, hogy a bankok miért kötötték ki egy-egy szerződésükben a viták rendezésére a választottbíróságot, azt csak sejteni lehet itt Magyarországon. 

Még szerencse, hogy vannak kollégák akik ezt a fajta kikötést a helyén tudták kezelni! 

1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400071.TV 

Azoknak akiknek választottbírósági kikötés van a kölcsönszerződésében feltüntetve (pl. CIB Bank, Raiffeisen Bank, Erste bank) ! 

A Kúria 3/2013. számú PJE határozata: 
http://www.lb.hu/hu/joghat/32013-szamu-pje-hatarozat
……………………………………………………………………………………………… 

11.Meddig húzódhat el, meddig tarthat ez ?

A keresetlevél postára adásától számítottan általában 3-4 hónap múlva kapunk egy levelet a bíróságtól a költségmentességre vonatkozólag négy fajta válasz lehetőséggel. 

1, A bíróság helyt ad a költségmentességnek és kitűzi a tárgyalás időpontját. 
(jó esetben 3-4 hónapon belül !) 

2, A Bíróság nem ad helyt a költségmentességnek, de illetékfeljegyzési jogot biztosít. 
Erre akkor kerülhet sor, ha a keresetlevélben kértük a bírót az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, arra az esetre, ha nem adná meg a költségmentességet. 
Ebben az esetben a levél tartalmazhat időpontot a tárgyalásra vonatkozólag. 

3, A Bíróság nem ad helyt a költségmentességnek, és illetékfeljegyzési jogot sem biztosít ! 
Felhívja a felperes figyelmét arra, hogy XY.-Ft illetéket leróni köteles 8 napon belül. 
Ebben az esetben a levél nem tartalmaz időpontot a tárgyalásra vonatkozólag. 
A bíró megvárja az illeték beérkezését és csak utána tűzi ki a tárgyalás időpontját. (plusz 2-3 hónap.) 

Figyelembe kell venni, hogy egy-egy levélváltás alkalmával hetek, vagy hónapok telhetnek el ! 

Fontos: Azt is figyelembe kell venni, hogy minél többen adnak be keresetet (peranyagot) annál jobban lesznek terheltek a bíróságok ! 

Összességében optimális esetben 1,5-2 év telhet el a jogerős ítéletig. Ehhez képest ha nem optimális esetről van szó akkor ez jelentősen elhúzódhat. 
……………………………………………………………………………………………… 

11.Mi történik ha nem rovom le bírói felhívásra az illetéket ?

Ebben az esetben a bíróság a keresetet idézés kibocsájtása nélkül el fogja utasítani, és ráadásul ki fogja róni ránk a mérsékelt illetéket, ami az eredeti illeték 10%-a. 
Ezt át adja a NAV-nak aki adók módjára fogja rajtunk behajtani ! 
……………………………………………………………………………………………… 

12.Nem járnék jobban ha hagynám az egészet? Elegem van már az egészből ?

loading…


Nem ! 
Klasszikus példa: 

Évekkel ezelőtt vásárolni kívántunk egy kb.12-14 millió Ft értékű ingatlant! 

Ehhez saját kiegészítéseként banki kölcsönnel kívántunk élni. Folyósításkor "kaptunk" 10 millió Ft-t. 
Amiből azóta már 5 millió Ft-t visszafizettünk, de a bank még követel tőlem 14 millió Ft-t ! 
Törlesztőrészletem azóta az egekben !!! 

Tegyük fel, hogy pereltünk, és nyertünk ! 
Elszámolás következik ! 

Az előző példából kiindulva az elszámolást követően (10-5=5) 5 millió Ft tartozásom van a bank felé ! 
……………………………………………………………………………………………… 

13.Több szerződésem is van, akkor ez mennyibe kerül ?

Minden szerződés egy ügy. 
Tehát külön-külön fogják tárgyalni. 
Nagy valószínűséggel, más bíró, más napon, és lehet hogy más bíróságon ! 
Tehát minden ügynek külön költsége lesz ! 
……………………………………………………………………………………………… 

14.Kell-e tovább fizetnem a törlesztőrészleteket ?

Ez a kérdés megosztja az ügyvéd társadalmat. 
Véleményem szerint, igen kell ! 
Mivel a kölcsönfelvételt sem vitatjuk ! 

Véleményem szerint legalább annyit, amennyi a futamidő kezdeti időszakában volt a törlesztőrészlet. 

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Amennyiben ez is nehézségeket okoz akkor annyit amennyit még bír a háztartásunk ! 
A fizetési szándékot érdemes lehet mutatni ! 

FONTOS !!!
Tudni kell viszont azt is, hogy amennyiben kevesebbet fizet mint amennyit a bank elvár (függetlenül attól, hogy felháborítóan sok is lehet ez az érték), előbb utóbb találkozhat azzal, hogy a felhalmozódott hátralékok miatt, amennyiben az eléri az adott pénzintézet inger küszöbét (általában 90 nap), a pénzintézet felmondhatja a kölcsönszerződést ! 
Illetve a közjegyző a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal láthatja el ! 
……………………………………………………………………………………………… 

15.Elviheti-e az autómat a behajtó ?

NEM ! 
(Kattints a részletekért) ► A KÖZELÉBE SEM MEHET !!! 
(Lízing szerződésnél ez ennyire nem egyértelmű)!!! 

Az emberek zöme összekeveri a behajtót a végrehajtóval ! 
Behajtó még akkor sem viheti el az autót ha egyébként 120 kg és szigorúan néz ! 

loading…


Gépjárművet vagy bármi mást csak az vihet el kinek birtokában van erre vonatkozólag bírósági határozatnak ! 
Az pedig első körben nem a behajtó lesz !!! 

Végrehajtó:

Végrehajtási eljárást kizárólag jogerős bírósági határozat vagy közjegyző által „végrehajtható záradékkal” ellátott okirat alapján kezdeményezhető az adós ellen. 

A végrehajtás és a végrehajtó fogalma tévesen szerepel a köztudatban. Végrehajtási cselekményeket, pl. ingó, ingatlan vagyontárgyak foglalását, árverezését, ingatlanból történő kilakoltatást kizárólag megyei bírósági végrehajtó, adóvégrehajtó, valamint önálló bírósági végrehajtó foganatosíthat. 
Az eljárások helyszíni cselekménnyel kezdődnek. 
Vegyük sorra, hogy mi az, amihez a végrehajtónak joga van a helyszíni eljárása során. 
A törvény rendelkezései alapján végrehajtási cselekményeket – vasárnap és munkaszüneti nap kivételével – bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni. 

A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát, gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. 

A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. 
Ellenszegülés esetén a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett.

Dr. Budaházi János ügyvéd 
Dr. Pazicski Fruzsina ügyvéd

Ügyvédi irodáink elérhetősége:
2030. Érd. Mályva utca 14. Budapest, Szentendre Tel: 06-70-632-3583, Vezetékes telefon/fax: 06-23-360-472

Email cím: drbudahazijanos.erd@gmail.com ,   H-CS 08:00-16:00-ig, Pénteken 08:00-14:00-ig Ügyelfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás