„DEVIZÁS” GONDOLAT

  • Googleplus
  • Youtube

Ti küldtétek.

 

Éva Járvás – Facebook. Mint ragály terjed a hülyeség! Nem is hozom ide a videót, ami már az első 5 percben kiborított, úgyis terjed széltében hosszában. Fogalmi zavaroktól nem kicsit terhes az előadás, pedig feltételezem a jószándékot.

1. Devizahitel és devizaalapú hitel valóban nem ugyanaz, de ami még fontosabb, hogy a devizanyilvántartású kölcsön egyikkel sem egyezik meg. A deviza alapú és a deviza nyilvántartású kölcsön között nagyon nagy a különbség. Ehhez persze jó lenne, ha a jogi végzettségű (vagy mentalitású) emberek végre odafigyelnének a közgazdász szavaira is, mert így csak támolyognak a paragrafusok labirintusába még jobban összegubancolva Ariadné fonalát.



A jogászoknak be kellene végre akasztani a ruhatárba a jobban tudás gőgjét és megbarátkozni a gondolattal, hogy csak a paragrafusok bűvöletében nincs megoldás. Tudom, hogy be vannak oltva a számok ellen, de akkor ne csináljanak úgy, minta megvilágosodtak volna. A bibi nem a szerződében keresendő, hanem a nyilvántartás módjában és a helytelen számításokban.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A jog csak az az erő ami a nyíl az íj kilövéséhez, de a nyíl a számszakilag levezetett helyes érvelés. Az íj csak egy darab semmi ideg és nyíl nélkül. A devizahiteles témában a paragrafus az íj, de évek óta nyíl nélkül lövöldöznek a jogászok (mert utálják a számokat), miért csodálkozunk, hogy senki nem talál célba?

2. Az a baj, hogy mindenki a szerződéseken csócsálódik, de figyelmen kívül hagyja a szerződéskötést megelőző fogyasztóvédelmi kötelezettségét a banknak. Ez pedig nem az, hogy "el kell magyarázni", hanem az, hogy írásban oda kell adni az ügyfélnek a pénzügyi termék leírását. Termékleírást még nem sikerült senkinek beszereznie azóta se, de véleménye mindenkinek van. Mire alapozza? Arra, hogy mit mondott a bank? 
A termékleírásnak kell bemutatni a pénzügyi terméket, annak sajátosságait, a számítások módját és következményeit. Ezekből a számítási módokból lehetne levezetni, hogy a szerződésben valóban az van-e. Így aztán termékleírás nélkül ahány szerződés annyi féle.

Hol van a "Külföldi devizában nyilvántartott kölcsön" nevű pénzügyi termék termékleírása. Mutasson már valaki egyet!

3. "Nem kapott tájékoztatás – bíró megkérdezi, hogy maga hülye?" 
Válaszom, nem mert a szerződésben írtakat a törvényeknek megfelelően értelmeztem. Nem lehetett előre sejteni, hogy a bank szerződésszegésre készül. A bank arról még szóban sem tájékoztatott, hogy a szerződésben leírtakat nem a hatályos törvényeknek megfelelően értelmezi.



De ha már a szerződésen csócsálódik az egész ország évek óta, akkor miért a szerződéskötést és a szerződésben foglaltakat elemezgeti, miért nem azt, hogy a bank szerződést szegett. A bank a nyilvántartást nem helyesen vezette, nem helyesen kezelte és ebből eredően minden számítása helytelen.

A teljesítést nem az ügyfél oldaláról kell vizsgálni, hanem a bank oldaláról, és akkor rögtön más a leányzó fekvése. Senki, a Kúria sem vizsgálta a bank oldali teljesítést! A jogi csűrés csavarást be kellene fejezni és áttérni a számok birodalmába, mert amíg a paragrafusokat ezer ügyvéd ezerféleképpen értelmezi, addig a számok teljesen egyértelműek.

Ehhez semmi más nem kell, csak hogy a latin helyett magyarul gondolkodjunk! Ha ez az áttörés megtörténne, akkor az adós oldali védekező reménykedő pozíciót le lehetne cserélni a támadó és győztes pozícióra. – Éva Járvás – Facebook.

Szólj hozzá

Hozzászólás