DEVIZAKINCS, AMI NINCS…VAJON EZT A KÚRIA IS TUDJA?

Kincs, ami nincs….

avagy a Kúria nagy igyekezetében javíthatatlanul érvénytelenné tette a deviza alapú szerződések 90 %-át.

Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy a Kúria 2/2014 számú Polgári jogegységi határozatának 3. pontja szerint a deviza alapú szerződésekben a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi és az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen. Ezért a szerződések árfolyam meghatározására használt feltételek nem váltak a szerződés részévé.

Ez a döntés önmagában a szerződés érvénytelenségét okozná, mert az árfolyamok pontos meghatározásának hiánya miatt, sem a kölcsön tőkeösszegét, sem a törlesztő részletek összegét nem lehetne kiszámítani.

Ezért a Kúria azzal az indoklással, miszerint is:


„Nem szükséges viszont a feleknek megállapodni olyan kérdésekben, melyet jogszabály rendez.”

megállapította, hogy mind a vétel, mind az eladási árfolyam Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel.

Miről is szól ez a kincset érő „diszpozitív törvényi rendelkezés”?

A jogszabály szövege a következő:

Ptk. 231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Első ránézésre azt mondhatnánk, hogy a Kúria döntésével minden rendben van, de jobban megvizsgálva a törvényi rendelkezést és értelmezve a szerződési konstrukciót, egy olyan problémába botlunk, ami a nagy igyekezetben elkerülte a Kúria figyelmét.

Lássuk akkor, hogy mi is ez az eddig rejtve maradt probléma, ami felett elsiklott a Kúria.

Próbáljuk meg a Ptk. 231. § (2) alapján kiszámítani a törlesztőrészlet és a kezdeti CHF tőke összegét.

Törlesztőrészlet esetén:

A szerződésből ismerjük a törlesztő részlet nagyságát legyen pl: 100 CHF, ekkor a diszpozitív törvényi rendelkezésbe behelyettesítve, azt kapjuk, hogy:

Más pénznemben meghatározott tartozás = 100 CHF

A fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam = Kúria szerint az MNB árfolyam (pl:150HUF/chf)

Átszámítás = 100CHF x MNB árfolyam (150HUF/chf) = 15000HUF

Most nézzük a diszpozitív törvényi rendelkezés alapján a kezdeti CHF tőkeösszeg meghatározását, mi történik, ha az ismert (folyósítandó) HUF összegből akarjuk kiszámítani a leendő (bank által nyilvántartani kívánt) CHF tőkeösszeget.

Ptk. 231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.


Ismert a folyósítandó forint összeg: 1 500 000 HUF:

Más pénznemben meghatározott tartozás = ?????? Nem értelmezhető, mert nincs más pénznem 1 500 000 HUF van.

A fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam = ?????? HUF-nak nincs érvényes árfolyama, mert 1HUF=1HUF

Átszámítás = Nem tudsz HUF összeget HUF-ra átszámítani…..

Be kell látnunk, hogy a Kúria iránymutatása ellenére a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezés nem alkalmas a kölcsön kezdeti CHF tőkeösszegének a meghatározásra.

Más diszpozitív jogszabály nem lévén, a deviza alapú szerződések nagy részében az alkalmazandó devizaárfolyam hiányában nem határozható meg a kölcsön devizaösszege, ezért ezek a szerződések teljesíthetetlenek és javíthatatlanul, végérvényesen érvénytelenek! – blog.hitelesmagyar

Szólj hozzá

Hozzászólás