Tisztelt Varga Mihály képviselő úr!

Talán még emlékszik, hogy ,devizahiteles” témában Önnél jártunk a fogadó óráján néhány hete.

  • Googleplus
  • Youtube

Akkor nagyon sok mindenről beszéltünk ezzel az ügylettel kapcsolatban. Most leginkább a végrehajtási eljárásokról szeretnénk Önt tájékoztatni. Ez azért időszerű, mert szeptember 16-a után hatalmas számban elindultak a végrehajtási eljárások.

A bankoknak az elmúlt 1,5 év alatt, – míg az elszámolási komédia tartott – rengeteg idejük volt elmenni egy közjegyzőhöz a felmondási nyilatkozat közokiratba foglalására, majd az okiratot kiállítóhoz, kezdeményezni a végrehajtási záradék kiállítását és elküldeni a végrehajtóhoz az egész anyagot.

Mindeközben ketyegtek a kamatok, mert a törvényhozók csak az eljárásokat függesztették fel, az anyagi jogi vonzata ezen eljárásoknak érintetlen maradt, így további másfél év hozamát dugták a bankok zsebébe késedelmi kamatokkal egyetemben. Ez nem a Questor történet, itt eddig senki nem próbálta meg kártéríteni a kifosztott magyar lakosságot, példát véve az Osztrák Legfelsőbb Bíróság által hozott generális ítéletből.

Borzalmas dolgok történnek! A közjegyzők tényt tanúsítanak a bankok, követeléskezelők kérésére, noha már jogerős Fővárosi Ítélőtáblai bírósági ítélet is van, hogy tisztességtelen az a kikötés a közjegyzői okiratokba foglalt szerződésekben, hogy a bank egyoldalúan, biankó tartozáselismerő nyilatkozat illetve a bank nyilvántartásai alapján közjegyzői tanúsítványba foglaltatja a fogyasztó tartozását.

Tehát ezzel egyoldalúan ő dönt a teljesítésről és közvetlenül végrehajtható a tartozás. Ezzel ugyanis jogsértően megfordítja a bizonyítási terhet, a fogyasztóra terheli. Ez a 93/13 EGK irányelv és a 18/1999. Kormány rendelet 1. § b) és j) szerint tisztességtelen (Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.704/2013/5.) Ennek ellenére nem hajlandók befejezni a közjegyzők a tanúsítványok kiállítását, majd a Végrehajtási záradékolást.

Ennek következtében jogsértően indulnak a végrehajtási eljárások. Nem vagyunk jogászok, nem is akarunk jogászkodni, de mivel kénytelenek vagyunk egyenként bíróságra menni, ezért kénytelenek vagyunk ügyvédhez fordulni, hogy a kifosztástól megvédjük magunkat. MNB Háttértanulmányok 2005/2 (2005 április) , ezt támasztja alá a BÉT 2004 október havi elemzése is, mely 5 forintos pontossággal megjósolta 2004-ben a CHF 2013 decemberében várható árfolyamát.



A bankoknak olvasni kellett ezt az elemzést, nekünk még tudni se kellett róla. Épp ezért erőltették ennyire a „devizahitelezést”. Noha szívesebben vennénk, ha el tudnánk magyarázni a kormány képviselőinek, hogy mi folyik ez ügyben, hogy mi lenne a korrekt és jogszerű megoldás, eddig sajnos nem álltak velünk szóba. Pedig mi csak jogszerű megoldást akarunk és azt, hogy ha már a bíróságra kényszerülünk, akkor ne nehezítsék a jogérvényesítést olyan törvényekkel, ami ezt megakadályozza Európában egyedül álló módon.

Nem az embereket ellehetetlenítő elszámolási és forintosítási törvények kellenek, hanem hagyni, hogy a releváns magyar és EU jog szerint döntsenek a bíróságok. 2 A 2/2014 PJE -ből nem csak a 2. és a 3. pontot, hanem az 1. pontját is alkalmazni kellett volna, mert az nem azt írja, hogy a fogyasztót terheli az árfolyam különbözet!

Íme, idézem a 2/2014 PJE Indoklásából a III. 1. pontjából a vonatkozó részt : Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma).

Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott.

Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.

E rendelkezéseken túlmenően alapvető jelentősége van az Európai Unió Bírósága által a C-26/13. számú ügyben hozott ítéletben kifejtett azon követelménynek, hogy a fogyasztó számára ténylegesen lehetőséget kell biztosítani a szerződés összes feltételének megismerésére (67. pont), és a szerződéskötés következményeinek megismerhetőségére (70. pont). A fogyasztó alatt nem a konkrét fogyasztó értendő, hanem az „általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó” (74. pont). Azt pedig, hogy az ekként értelmezett fogyasztó képes volt-e értékelni az árfolyam változás rá nézve esetlegesen hátrányos gazdasági következményeit is az Európai Unió Bírósága által a különnemű árfolyamok alkalmazása kapcsán kifejtettek analóg alkalmazásával kell megítélni.

E szerint ezt „a releváns ténybeli elemek összességére tekintettel” kell megállapítani, vagyis ebből a szempontból nem csak a szerződés tartalmának, szövegének van jelentősége, hanem a szerződéskötés során „közzétett reklámnak és tájékoztatásnak” is.”

A 2014. évi „Állam kontra Bankok” perekben az államnak vélelmeznie kellett volna azt is, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás az árfolyam kockázatokról és a bankok bizonyíthatták volna a blanketta kockázat feltáró nyilatkozatukat beadva a bíróság előtt, hogy: – Kaptak-e egyáltalán ÍRÁSBAN a fogyasztók a szerződés lényeges feltételéről, az árfolyam kockázatról tájékoztatást.

– Ha kaptak ÍRÁSBAN a fogyasztók a szerződés lényeges feltételéről, az árfolyam kockázatról tájékoztatást, akkor azok a magyar és az EU fogyasztóvédelmi követelményeknek megfelelő tájékoztatást tartalmaztak-e tartalmi követelményeket illetően is. Azaz: az írásban megkapott un. Kockázat feltáró nyilatkozatok (vagy más dokumentumban foglaltak) megfelelnek-e mind a magyar, mind az EU fogyasztó- védelmi jogszabályoknak, irányelveknek, bírósági határozatoknak, jellemzően már az EU és a magyar bírósági ítéletekben is megerősítetett követelményeknek, amik a szerződés lényeges feltételéről történő írásbeli tájékoztatással kapcsolatosak.

– Ha nem kaptak írásban (jellemzően és tömegesen az autó kölcsönök és a személyi kölcsönök esetén), akkor mégis milyen jogalapon fizettették meg az árfolyam változás 3 terheit a fogyasztókkal a bankok és fizetteti meg a jövőben a jogalkotó a forintosításról rendelkező törvénnyel. Hogy egyedileg szóban mit mondtak az ügyintézők, az közismert: a svájci frank közismerten stabil, 5-10 %, legfeljebb 15 % lehet az árfolyam ingadozás, – azaz hatásában ennyi az árfolyam változási veszély, tehát az árfolyam kockázat gazdasági hatása – ami a Ft fizetési kötelezettséget növelheti, de a teljes futamidő végére, azaz 10-15-20, …. évet tekintve.

Ezt 1,3 millió szerződő fél tudja bizonyítani. Hogyan fogja a bíróság az egyedi körülményeket vizsgálni? Európában egyedüli módon, nekünk fogyasztóknak kell kideríteni, hogy mit műveltek a bankok, majd kiharcolni, hogy ne foszthassanak ki minket teljesen.

Meggyőződésünk, hogy elfogadhatatlan, amit mulasztott a Fidesz, a kormány és általa a jogalkotó. A közvéleményt befolyásoló propagandával szemben nem a magyar embereket védte meg a bankoktól, hanem a bankok érdekét szolgálta ki a vonatkozó jogszabályokkal szembe menve. Sőt, még jogalkotással is az emberek kárára. Ugyanis a törlesztő részletek Ft összegének többszörösre növekedését 75-80 %-ban az árfolyamváltozás okozta, egyúttal a mindenkor fennálló kölcsöntőke Ft összegét is egy az egyben megnövelte az árfolyamváltozás.

Egyértelmű, hogy blanketta kockázatfeltáró nyilatkozatokat írattak alá a bankok, amit az ÁSZF-hez hasonlóan pontosan úgy meg lehetett volna oldani, mint az egyoldalú kamatemelés és árfolyam rés tisztességtelenségét.

Persze, akkor nem vándorolhatna a bankok zsebébe az emberek kifosztásából származó rengeteg pénz jogtalanul. Akkor pedig bűn és csalárd dolog a magyar emberek megmentéséről beszélniük. A bankok után most a Fidesz is becsapta az embereket és hagyja kifosztani őket.

A kockázatfeltáró nyilatkozatok csak úgy lettek volna használhatóak, ha a bank a teljes futamidőre adott volna egy konzervatív árfolyambecslést az adott deviza elmúlt 20 évi változása alapján a törlesztőrészletekre gyakorolt hatáselemzéssel együtt. Ehhez a BÉTtanulmány tökéletes alapot nyújtott volna. Ez alapján senki nem vállalta volna be a 2-4- szeresére növekedő havi törlesztőket.

Egy tavalyi hír, mikor a kormány is úgy látta, hogy a bankok erőfölénye veszélyezteti az igazságos megoldást. MTI 2014. június 15. Devizahitelek – Hétfőn várhatóan jogegységi döntést hoz a Kúria Orbán Viktor miniszterelnök tavaly november 22-én a Kossuth Rádióban arról beszélt: reméli, hogy az igazságszolgáltatás mielőbb állásfoglalást hoz a devizahitelek ügyében.

A kormányfő akkor azt mondta: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, "tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget". 4 Varga Mihály úr! Ön megkérdezte tőlünk, hogy miért pont Önhöz fordultunk? Azért, mert: 1.,Ön a mostani kormány tagja, akinek feladata ennek az orbitális csalásnak a kivizsgálása, a kárt okozók felelősségre vonása, a becsapottaknak az igazság szolgáltatása. 2.,Ez a probléma, ha a megkötött 1,3 millió szerződést nézzük, akikhez még adóstárs, kezes, családtagok is tartoznak, nagyjából 4 millió embert érint.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Magyarország lakossága 9,5 millió. Elég nagy volumenű tragédia ez ahhoz, hogy a nemzetgazdaságot érintse és jelenleg Ön a Nemzetgazdasági Miniszter. 3.,Ön a III. kerületi lakók képviselője és a III. kerületi lakók nagy százaléka szenved ettől a csalástól. Nem utolsó sorban Ön a karcagi református egyházközség presbitere. Vélelmezzük, talán szót tudna érteni presbiter kollégájával, Kovács Leventével, a Bankszövetség főtitkárával. Kérem, próbálja meg kicsit emberi oldaláról is megközelíteni ezt a problémát.

Azt senki nem gondolhatja, hogy egy ország közel fele spekuláns, vagy szellemi fogyatékos lenne. Márpedig ahhoz, hogy egy ilyen szerződést aláírjon valaki, annak kell lennie. Már ha anno valóban elmondták a lehetséges kockázatokat, ha elmondták, hogy az árfolyam emelkedést a spekuláció jelentős mértékben meghatározza, így olyan mértékű is lehet, hogy az a fizetésképtelenségünket okozhatja és ennélfogva mindenünket elveszíthetjük, ha elmondták, hogy ezzel a szerződéssel a halálos ítéletünket írjuk alá.

Ha tudtunk volna ezekről, nem írjuk alá, nem kötünk ilyen szerződést több millióan. Éppen ellenkezőleg, a Bankszövetség ugyanis arról tájékoztatott bennünket, hogy nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgató- könyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is.

Próbálja elgondolni, hogy a bankok mindenféle vizsgálat, ellenőrzés nélkül csak bemondanak egy összeget egy közjegyzőnek, az ezt tanúsítja, majd ezzel elmennek a bank munkatársai az okiratot kiállító közjegyzőhöz, aki szó nélkül kiállítja a végrehajtási záradékot, anélkül, hogy az ügyfél álláspontját is kikérné, tekintettel arra, hogy a bankok írásba adták tisztességtelen magatartásukat és milliárdokat loptak el az ügyfeleiktől. Ehelyett a közjegyző elküldi a végrehajtónak a záradékot, aki szó nélkül elindítja a végrehajtást, majd értesítik a földhivatalt, aki szó nélkül bejegyzi a tulajdoni lapra azt. Vagyis a bank mond valamit, de ebben az országban SENKINEK NEM kötelessége, NEM joga vizsgálni annak valódiságát?! Vagy lenne ilyen ??!!

Milyen jogbiztonságban élünk mi akkor? Elmondom Önnek, hogy iszonyú az elkeseredés, öngyilkosságok, stressz miatti halálesetek. Állandó nyomás a bankok részéről ami „színesíti” minden napjainkat.

Nincs adventi, nincs karácsonyi hangulat. Így nem lehet emberhez méltó életet élni Magyarországon. Nem pár emberről van szó, hanem súlyos százezrekről. Nem mindenki hangos, van, aki halkan haldoklik.



Kérjük, ahogy a megbeszélésen is kértük, hogy vegye fel a kapcsolatot ez ügyben kompetens társaival a kormányban, hívják meg a mi szakértő csapatunkat és oldjuk meg ezt a problémát.

Megragadjuk az alkalmat és megkérdezzük, mit sikerült azóta intéznie ebben az egész országot érintő kérdésben? 5 Addig is életfontosságúnak tartjuk, hogy az ÖSSZES VÉGREHAJTÓI ELJÁRÁST azonnal le kell állítani, mert ha kiderül később, hogy nem volt igaza a banknak, / erre pedig nagyon nagy az esély/ már nem lehet segíteni az utcára kitett embereken.

Előbb kell tárgyalni, aztán akasztani, nem fordítva. Nem kellene az áldozatok számát tovább szaporítani. Ez az Önök felelőssége is, ahogy a bakrendszeré is. Egyáltalán nincs megoldva ez a probléma, tízezrével indultak el a végrehajtások, jogtalanul felmondott szerződésekre.

Családok százezrei rettegnek nap, mint nap, hogy megjelenik a végrehajtó az ajtajuk előtt. Egyre többen nem tudják fizetni a forintosítás után a kölcsönt. Egyre több a bedőlt hitel, egyre nagyobb a káosz, egyre nagyobb nyomást gyakorol a bankrendszer a károsultakra. Ezt az MNB is tapasztalja, mivel nem nőtt az elszámolás után a fizetési hajlandóság. Épp az lett volna érdekes , ha nő azután, hogy a 2-3 szorosára emelkedett törlesztőrészleteinket csökkentették átlag 10%-kal, miközben a tőketartozásunk forintban az eredeti kölcsönösszeghez képest még 20-40%-kal nőtt és a forintosítással törvényesítették a csalást, ami ellen a bíróságok előtti megtámadási jogunkat is minimalizálták, párhuzamosan a bírói függetlenség adott törvényre vonatkozó korlátozásával.

Ezen törvény ezáltal alaptörvény ellenes is, mivel utasítja a bírókat és egyetlen jogkövetkezményt engedélyez úgy, hogy a „devizaelszámolás”-ból kell kiindulni jelenleg még abban az esetben is, ha bizonyítást nyer, hogy még deviza sem volt a szerződéseink mögött.

Nem a Bankszövetséggel kell tárgyalni ez ügyben a törvény módosításokról, hanem az érintetteket, a nemzetet is be kell vonni a megoldási kísérletbe. A mi oldalunkon is hatalmas szakmai tudással rendelkező szakértők vannak. Mi bizonyítani is tudjuk az állításainkat, mellyel a kormány valóban megvédhetné a lakosságot az „Évszázad csalásával” szemben.

Miért nincs társadalmi egyeztetés? Utolsó kérdésünk: Mit tegyünk mi károsultak, hogy visszakaphassuk az életünket? Rengetegen vagyunk, akik szenvedünk, ki halkan, ki hangosabban. Muszáj elmennünk a végsőkig? Hány halott, hány áldozat, hány szerencsétlen család kell még ahhoz, hogy vége legyen ennek a rémálomnak? Miért kell megvárni, amíg az áldozatok olyat tesznek, ami senkinek nem lesz jó?

Úgy gondoljuk hatalmas igazságtalanság érte a magyar választópolgárok majd felét. Itt az ideje, hogy végre korrekt megoldás szülessen. Találkozásunkkor szóba kerültek a civil szervezetek. Valóban sok szervezet van, akik közül most jó néhányan (összefogásunk jeléül ) közösen írtuk meg ezt a levelet.

Ezt az irományt elküldjük néhány a témában érintett képviselőnek és a médiának is. 6 Budapest, 2015. december 8. III. kerületi lakos, banki károsult Kerékgyártó Katalin Hitelesmagyarok Fóruma Egyesület Radikális Bankellenes Csoport Dr. Hosszú Istvánné Kerékgyártó László Otthonvédelmi Tanács Hiteles Mozgalom Wáczek Frigyes Szabó József Hajdúk Hon – és Otthonvédők Jogállamért Egyesület Stefánné Tóth Judit Balog István Devizahitelesek Mentőöve Devizahiteles Karta Zomborszky-Fehér Zsolt Polgár Zoltán Kispest Győz Kőbányai Élő Közösség Nándor József Pálosi Atilla Deviza Alapú Csalás Áldozatai Menyhért Péter 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás