1. EURÓPAI PARLAMENT 0153/14 SZÁMÚ PETÍCIÓ. 

Tárgya a deviza alapú jogviszony tőkepiaci tartalma uniós alapjogi és tételesjogi normákat sértő rendelkezéseinek ügye. A petíciós bizottság – adósok jogi képviselőjének észrevételei – mellett kétszer tárgyalta az ügyet és végül az Európai Unió Bizottságának álláspontjára helyezkedett, amely szerint a jogvitában állásfoglalás a folyamatban lévő C-312/14 számú uniós bírósági eljárásban hozandó döntés képezheti és a tőkepiaci összefüggés alapvetően az adósok által a nemzeti/tagállami bíróságok előtt érvényesíthető igény.
Jogi képviselő: dr. Kriston István ügyvéd

  • Googleplus
  • Youtube

2. EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA C-312/14 ELJÁRÁS.

Tárgya a deviza alapú kölcsönügyeletek tőkepiaci irányelv alá tartozásának jogvitás kérdése. Bankok mellett beavatkozó kormányok: Magyarország Kormánya, Lengyelország Kormánya, Egyesült Királyság Kormánya, Németország Kormánya, Európai Unió Bizottsága. Főtanácsnok 2015.09.17. előterjesztett (inkább hitelmegállapodásnak minősítő) kedvezőtlen indítványa után az adósok jogi képviselője eljárásjogi kifogásokkal élt a főtanácsnok és az előadó bíró mulasztásai miatt, valamint indítványozta felvilágosításért az előterjesztő tagállami bíróság megkeresését és a indítványozta a szóbeli szakasz újbóli megnyitását. Hivatalvezető minap érkezett tájékoztatása szerint kellő időben értesítést nyújtanak az uniós előzetes döntéshozatali eljárás további sorsáról.
Jogi képviselő: dr. Kriston István ügyvéd


3. ÁLLAMPER – ÁLLAM/BANKSZÖVETSÉG FORINTOSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ÉRVÉNYTELENSÉGE.



A rendkívül összetett és nemzetközi joggal is átszőtt kereset tárgyalása ügyében a PKKB megállapította hatáskörének hiányát és áttette a Fővárosi Törvényszékre, aki szintén megállapította hatásköre hiányát, így a Fővárosi Ítélőtábla kijelölte a PKKB bíróságot a kereset tárgyalására, amely új bíró kijelölése után nem bírósági útra tartozó ügynek minősítette, amely végzés ellen a Fővárosi Törvényszéken fellebbezés elbírálása jelenleg is folyamatban van.

Jogi képviselő: dr. Kriston István ügyvéd

4. MNB+BANK ELLENI ADATVÉDELMI ELJÁRÁS.

Tárgya az adósok deviza alapú kölcsönszerződéséhez tartozó deviza forrás, mint az adós személyes gazdasági adatának kiadása. Az eljárás peren kívüli szakaszban tart az MNB+BANKOK válaszai megérkezése után indul a monstre adatvédelmi per. Az eljárás tétje nagy. Az uniós jogi normák (és azt implementáló magyar jogszabályok) alapján megállapítható a devizaforrás ügyfélhez kötése. Kúria 6/2013 ugyanakkor lehetetlennek és szükségtelennek ítéli a devizaforrás vizsgálatát, ami uniós jog elsőbbségének (szupremáciájának) tételébe ütközik, ezért a tagállami bírónak a Kúria ezen álláspontját figyelmen kívül kell hagyni. A folyósító bank és partnere között a devizaforrást előállító rövid fx-swapok és hosszú Cross Currency Interest Rate Swapok tőkepiaci műveletek, melyeket ügyfél beazonosításra alkalmas módon kell jelenteni/nyilvántartani. Az MNB (PSZÁF jogutód) a Kúria álláspontjára helyezkedik, miszerint nem kell a devizaforrást vizsgálni. A PBT is téves alapokon jár el amikor a devizaforrás vizsgálatát azzal utasítja el, hogy a bankok deviza vagyontömeget és nem az egyedi ügyfél devizaforrását kezelik. Nagyon komoly jogi tévedésről van szó és remélhetőleg "csak" tévedésről. Döntés polgári adatvédelmi perben a törvényszéken és jogorvoslatain történik, szükség esetén folytatása Luxembourgban, Strasbourgban és New Yorkban lehet.

Jogi képviselő: dr. Kriston István ügyvéd  

5. DEVIZAPEREK.

A felfüggesztés hatálya alatt álló semmisségi perek folytatásához benyújtandó érvénytelenség jogkövetkezményei levonásának – milyen jogkövetkezmény előírt megjelölése – és határozott összegben történő meghatározása törvényben előírt kötelező keresetmódosítás ügyében "forrásban" lévő bírói gyakorlattal találkozunk mind a jogelvek, mind a számszerűség tekintetében. A "bírói színes" ismertetése nélkül és a régi Ptk. 237.§ (2) alkalmazásában az 1/2010 PK véleményre és az új Ptk. jogfejlesztő rendelkezéseire lehet alapozni. A fentiek igazak az új indítású semmisségi perekre is azzal, hogy itt már az érvénytelenségi okok letisztultabb tárháza állhat rendelkezésre, amit a felfüggesztett perekben fennálló keresetmódosítás korlátai miatt már nem lehetett érvényesíteni.
Kommentár: dr. Kriston István ügyvéd
Személyes jogi-perviteli tanácsadásra bejelentkezés: drkristonugyved@pr.hu

6. DEVIZAHITELES NÉPSZAVAZÁS.

Nemzeti Választási Bizottság megtagadta annak a népszavazási kérdésnek a hitelesítését, hogy a deviza alapú kölcsönszerződések folyósítási árfolyamának emelkedéséből származó deviza árfolyam-különbözet terhét a hitelező pénzügyi intézmények viseljék. Álláspontja szerint egyrészt az árfolyamkockázatot csak egyedi perekben lehet kiiktatni, törvény útján nem, mert ha világos és érthető volt az adós számára, akkor a szerződés nem érvénytelen, ezért nem állnak fenn a bírósági szerződésmódosítás, ezzel a szerződés törvényi módosításának feltételei. Nézetem szerint ha az árfolyamkockázat viselési feltétel világos és érthető volt is az adós számára, akkor is helye van a szerződés törvényi módosításának, mivel a szerződés változatlan – deviza árfolyam-különbözet terhével történő – fenntartása az adós fél (1) lényeges jogos érdekét sérti, a deviza árfolyam-különbözet (2) nem volt ésszerűen előrelátható és (3) túlmegy a normális változás kockázatán, valamint a (4) lényeges körülményváltozás társadalmi méretű, továbbá (5) szerződések nagy tömegét érinti, ezért fennállnak a bírósági szerződésmódosítás, ezzel a szerződés törvényi módosításának feltételei. Megjegyzem, hogy a 2009. évi CLXII. törvény 2015. február 1-től hatályos 21/A.§-ával termékben tartott deviza alapú hitelek adósait is – a Svájci Jegybank döntése nyomán – súlyos árfolyamkockázat/árfolyamveszteség érte, ezért is a devizaalapú kölcsön terméknek nemcsak a visszaszorítása, hanem kiszorítása/megszüntetése indokolt. NVB határozata a Kormány kérdésére adott 8/2014. (III.20.) AB határozattal (a továbbiakban: AB) ellentétes, mivel a fenti körülmények fennállnak.

Ehhez képest az NVB tévesen hivatkozik a 2/2014. PJE 1. pontjára, amely a világos és érthető árfolyamkockázati feltételek esetén a szerződést érvényesnek tekinti és a semmisségét csak a nem világos és nem megfelelő árfolyam-kockázati tájékoztatás esetén engedi meg. Prof. Dr. Patyi András NVB elnök által jegyzett határozat dogmatikai tévedésben szenved. A deviza alapú szerződések AB határozattal értelmezett törvényi szerződésmódosítása a régi Ptk. 226.§ (2), új Ptk. 6:60.§ (2) és a bírósági szerződésmódosítás régi Ptk. 241.§, új Ptk. 6:192.§ alapjain áll, ehhez képest az NVB által felhívott tisztességtelen feltétel semmissége [régi Ptk. 209/A. (2), új Ptk. 6:103.§ (3)] rendszertani értelmezésében és jogkövetkezményeiben sem szerződésmódosítás. E tekintetben az NVB még logikai ellentmondásban is van, mivel érvénytelen szerződést/feltételt bírósági úton módosítani nem lehet, vagyis a 2/2014 PJE 1. pont alkalmazásában főszabály a világos és érthető, ezért érvényes szerződés/feltétel és csak kivételes (az adós általi bizonyítottsága esetén) az érvénytelen szerződés/feltétel.

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A szerződések árfolyamkockázat viselési feltételei érvényesek mindaddig, amíg részleges/teljes érvénytelenségét bíróság jogerősen meg nem állapította. A fentiekből tehát az következik, hogy a népszavazási kezdeményezés/kérdés a megkötött és érvényes deviza alapú kölcsönszerződések árfolyamkockázat viselési feltételét kívánja módosítani és nem azért mert érvénytelen lenne, hanem azért mert fennállnak a clausula rebus sic stantibus alkalmazásának az NVB határozat 3. oldalának harmadik tartalmi bekezdésében foglalt ténybeli és a fentiekben (1)-(5) számozással jelölt és az AB 8/2014. (III.20.) határozatában foglalt feltételei, ezért a népszavazási kérdéssel elérni kívánt jogalkotás nem ütközhet az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvére figyelemmel az M) cikk (2) bekezdésébe, ezzel az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alá sem vonható. NVB határozata nagyon messziről indít és tévesen dönti el egy olyan kérdés hitelesítésének megtagadását, amelyben már több jogalkotás történt [2014. évi XXXVIII., 2014. évi XL., 2014. évi LXXVII., 2015. évi CXLV. törvények] és ezek közül éppen a 2014. évi LXXVII. törvény 10.§, 15.§ rendelkezett az adósokat terhelő tartozások előírt deviza árfolyamon történő forintosításáról. A népszavazási kérdés a folyósítási árfolyam és ezen törvényben foglalt árfolyam közötti tartozás hitelező általi viseléséről is szól, ezért ha a tárgyban már lehetett alkotni olyan törvényt, amely a deviza árfolyam-különbözet terhét egyoldalúan az adósokra telepíti, úgy annak sem lehet alaptörvényi vagy jogszabályi akadálya, hogy az Országgyűlés az adósokra telepített teher viselését a hitelezőre áttelepítse, mivel ezen bírósági szerződésmódosításnak megfelelő törvényi szerződésmódosítás feltételei fennállnak. A népszavazás éppen ezen teher áttelepítését kívánja kikényszeríteni. A Kormány törvényjavaslatára hozhatott az árfolyamkockázat pénzügyi terhének viselésére egyoldalúan az adósokat terhelő, ezért az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába nem ütköző törvényt, úgy az árfolyamkockázat áttelepítésének népszavazással elérhető jogalkotása sem ütközhet az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába. NVB határozat másik indoka szerint a kérdés nem egyértelmű, mert belőle nem tűnik ki hogy a törvény után megkötendő, vagy a már megkötött avagy a megszűnt szerződésekre terjed ki.  Az elutasítás ezen indoka ténybelileg és jogilag is megalapozatlan.



A devizaalapú kölcsönszerződés fogalma a jogrendszerben definiált: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés [1996. évi CXII. tv. 200/A.§ (1)., 2014. évi LXXVII. tv. 2.§ (1) c)., 2009. évi CLXII. tv. 21/A.§]. A törvényi szerződésmódosítás időbeli hatálya is definiált: “Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen változtathatja meg” [régi Ptk. 226.§ (2)]; “Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések …” [új Ptk. 6:60.§ (2)], vagyis a kérdést – a különbségtétel nélküli tartalmára is tekintettel – csak és úgy lehet értelmezni, hogy a hatályba lépése előtt megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés módosítására kell érteni függetlenül attól, hogy mikor kötötték és fennáll-e vagy megszűnt. A törvényi definíciókra tekintettel a jogalkotói egyértelműség fennáll. Nevezetesen a kérdésből egyértelmű, hogy az Országgyűlést jogalkotási kötelezettség terheli és olyan  törvény jogalkotása, amely a hatályba lépése előtt megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés folyósítási árfolyamának emelkedéséből eredő deviza árfolyam-különbözet terhének a hitelező pénzügyi intézmények általi viselését előírja. "Egyetért-e Ön azzal, hogy" a deviza alapú hitelek deviza árfolyam-különbözetét a pénzügyi intézmények viseljék, erre csak egyértelmű igen vagy nem válasz adható, ezért megfelel a választópolgári egyértelműség szabályának arra is figyelemmel, hogy a fogyasztók számára kockázatos devizaalapú hiteleket a társadalom családjai tömegesen viselik, ezért családjaik és azok révén az egész társadalmat átszövő probléma okán ennek a tehernek a pénzügyi intézmények általi viselését előíró szabály megalkotása a választópolgár számára nemcsak egyértelmű, hanem tiszta, világos, a magyar nyelv szabályai szerint is megérthető kérdés.

NVB által az indokolásában kifejtett további részletkérdések nem a népszavazási kérdésre tartoznak, hanem az Országgyűlésnek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályai alapján más törvényekkel való összhang megteremtése körébe tartozó feladata azzal, hogy a népszavazási kérdés a jogalkotás (törvény) főtárgyát dönti el, míg a részletkérdések meghozatalában az Országgyűlés a kérdés alapulvételével alakítja ki a szabályozási tartalmat (kérdés a részletszabályozás tartalma tekintetében is köti) és folytatja le a jogilag szabályozott jogalkotási eljárását. Kúria előtt a fent írt indokoláson alapuló felülvizsgálati kérelem egyfokozatú jogorvoslattal élek és elutasítása esetén nemzetközi bírósághoz (Strasbourg) fordulok alapvető szabadságjog nemzetközi egyezményt sértő korlátozása miatt.

Népszavazás kezdeményező: Kriston István választópolgár

7. JOG ÉS IGAZSÁG MOZGALOM CIVIL TÁRSASÁG – DEVIZAHITELES ÉRDEKVÉDELEM.
Az látható, hogy a deviza érdekvédelem továbbra is színes képet mutat és "szerencsére" a jogszakmai szempontok és alátámasztás került előtérbe. Azt is látni kell, hogy a deviza jogalkotás befagyott. A törvényhozó/végrehajtó/igazságszolgáltató hatalom az árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés – mint a törvényi elszámolásokból tényszerűen kiderült – nem számottevő összegének visszafizetésén felül – az árfolyamkockázat viselés forintosítási törvényben foglalt törvényesítésével – mondjuk ki – nem segített és nem kíván segíteni a devizahiteleseken. A devizahiteles polgári jogvédő mozgalmakat a nem távoli jövőben és vélelmezhetően egy jelenleg nem látható "szikra" tudja és fogja lángra lobbantani. A szikra bennünk van, akik az igazság fáklyájának nehéz terhét cipeljük. A devizahiteles igazság pillanata azonban – senkinek ne legyen kétsége – el fog jönni, ehhez a polgári jogvédő mozgalmak olyan szakértőinek összefogására van szükség, akik a közhatalommal szemben megvívandó "jogpolitikai vetélkedő" megvívásához kellő szakértelmet nyújtanak.    

Kommentár: dr. Kriston István, a Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság törvényes képviselője
Honlap: www.jogesigazsag.hu
Email: jogtanacsos@pr.hu 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás