DEVIZAHITELES NYILVÁNOS LEVÉL A KÚRIÁHOZ

Dr. Darák Péter úr, a Kúria Elnöke
Dr. Wellmann György úr, a Kúria Polgári Kollégiumának Kollégiumvezetője

Tisztelt Kúria!

Európajogi (pénzügyi) szakjogász szemmel érdeklődéssel olvastam a Kúria Polgári Kollégiuma, mint jogegységi tanács december 16.-i ülése elé terjesztett és nyilvánosan közzétett jogegységi indítványt.

 

Kúriához intézett jelen nyilvános levelemben foglalt véleményemet az Alaptörvény M) cikk (2) Magyarország … védi a fogyasztók jogait, V. cikk – Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a … tulajdona ellen intézett … jogtalan támadás elhárításához., IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, XXV. cikk – Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez rendelkezéseire alapítom.


Az indítvány nézetem szerint alapvető és lényeges kérdésekben hiányos.

Indítvány alapvető hiányossága, hogy egy évtized után sem tükrözi a belső jogrendbe iktatott európai uniós normákat. Az indítvány 2. pontja a Ptk. 200.§ (2) bekezdésének törvényi tényállásából a jogszabály megkerülésére irányuló semmis (tilos) szerződés fordulatára utalást egyszerűen kifelejtette (…). A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14 számú felülvizsgálati közbenső ítélete – nem osztva a legfőbb ügyész szakvéleményét – a szerződés szerves részének tekintette a folyósításkori deviza vétel és törlesztéskori  deviza eladás mozzanatát. A bírói gyakorlat itt leragadt és a kölcsönszerződés szerves részét képező deviza vétel és deviza eladás lényeges kérdését egyszerű statikus deviza konverziós szolgáltatásnak tekinti, amely jogszabályok téves alkalmazására vezet. A deviza alapú kölcsönszerződésekben ugyanis a deviza konverzió nem statikus és még csak nem is a tévesen felhívott Ptk. 231.§-ában foglalt átszámítás jogán alapul, hanem pénzügyi instrument (deviza) előre meghatározott azonnali (folyósítási) és jövőbeli (törlesztési) időpontokban és kötési árfolyamokhoz kötött adásvételén alapuló, ezért a jogszabályok értelmében tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletnek minősül.


Talán mondanom sem kell Önöknek, hogy a Ptk. 523.§-ában szabályozott kölcsönügylet részét képező deviza határidős ügylet a szerződést vegyes szerződéssé, befektetési szolgáltatással vegyes kölcsönszerződéssé teszi. Segítek abban, hogy ne kelljen a 80.000 közlönyoldalnyi magyar + uniós jogból kikeresni az idevágó uniós normát, amelynek fényében kell értelmezni a deviza alapú kölcsön, mint pénzügyi termék (kollégiumvezető úr szóhasználatában konstrukció) szerves részét képező befektetési szolgáltatásra vonatkozó magyar jogszabályokat [Tpt., Bszt.]. A 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontját (befektetési tanácsadás az ügyfél befektetői minőségére tekintettel), 19. cikkének (9) bekezdését (befektetési szolgáltatás pénzügyi termék szerves részeként) fényében nem foghat helyt olyan értelmezés, amely folyósításkor és törlesztéskor egy statikus Ptk. 231.§-án alapuló egyszerű átszámításra helyezkedik, ezt az értelmezést a Tpt., Bszt. mint lex specialis lerontja, ezért a Ptk. átszámítási jogát a deviza alapú ügyletre, mint a kölcsön és devizaművelet folytán összetett pénzügyi eszközre felhívni nem lehet.

Az irányelv 19. cikkének (4) és (5) bekezdése előírja az ügyfélkockázatok értékelését és ez alól a 19. cikk (9) bekezdésének felmentési klauzulájára nem lehet hivatkozni, mert a hitelintézetekre és a fogyasztói hitelekre vonatkozó európai előírások, valamint azokat implementáló hitelintézeti és fogyasztóvédelmi törvények a befektetési szolgáltatás ügyfélkockázatának értékelésére a 19. cikk. (4) és (5) bekezdéseivel azonos értékelési követelményeket nem tartalmaznak.

És végül az ügyfél kockázatai értékelésére a 19. cikk (4) és (5) bekezdéseiben előírt értékelési követelmények be nem tartásának szerződési jogkövetkezményeit az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban 2013. május 30. hozott C-604/11. sz. ítélete a belső jogrendben rendeli szabályozni, ami a magyar tagállami szabályozásból kimaradt, ehhez a lex specialis szerződési (nem hatósági) jogkövetkezményt nem fűz, ezért csak a jogszabály megkerülését tilos szerződéssé minősítő Ptk. 200.§ (2) bekezdés második fordulata áll rendelkezésre.

Bíró jogot nem alkothat, ezért a hivatkozott uniós irányelv implementálása során hozott magyar befektetési jogszabályokban [Tpt., Bszt.] a befektető védelem kötelezettségei [ügyféljogok] megkerülésének szerződési jogkövetkezményei szabályozási hiányát a bíró nem pótolhatja, illetőleg ilyen esetre a Ptk. 200.§ (2) bekezdésének a jogszabály megkerülésére irányuló szerződés semmissége áll rendelkezésre, mely szerint – idézem – "Semmis az a szerződés … amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz". A külön jogszabály más jogkövetkezményt éppen a jogharmonizációs mulasztás okán nem fűz, ezért a Ptk. 200.§ (2) bekezdésének első mondata második fordulata alkalmazásának van helye. A vegyes szerződés ugyanis a befektetési jogszabály megkerülésével éppen a befektetési jogszabályban szabályozott ügyleti állapot (deviza határidős ügylet) létrehozására irányult, ezért a megkerülés semmisséget eredményezett. Álláspontom szerint a jogszabályt így megkerülő szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásaként az érvénytelenséget érvényessé  vagy hatályossá nyilvánítással kiküszöbölni (befektetővédelmi elmulasztott cselekmények előírásával utólag orvosolni) nem lehet, mert az ügyfelet utólag nem lehet olyan helyzetbe hozni, mintha "érvényes ismert kockázatok" ismeretében kötötte volna a szerződést. 


 

Európai Parlamenthez petíció, és annak eredményéhez képest az Európai Unió Bírósága előtt az (1) Európai Bizottság közösségi jogsértése (jogharmonizációs implementálás ellenőrzésének mulasztása), (2) Európai Központi Bank közösségi jogsértése (súlyos devizakitettség megengedése a központi bankok európai rendszerében), (3) Magyarország tagállam kötelességszegése (jogharmonizációs kötelességszegés) miatt a nem privilegizált uniós keresetindításra jogosult magánfelek keresetével is helyreállítható az a társadalmi és igazságszolgáltatási érdek, amely az (1)-(2)-(3) nemzetgazdasági méretű kárt okozók kártérítési felelősségének megállapítására és az alapján az ügyfelek reparációjára szolgálhat.

 

Az indítvány a szerződés létre nem jötte jogi tényéről is hallgat. A kölcsön ugyan folyósításra került, azonban a folyósítás ténye (fact) érvényes szerződést a Hpt. 210.§ írásbeli alakot előíró rendelkezése folytán nem hozhat létre. A szerződés a jogszabályban előírt lényeges kérdésekben való megállapodás hiánya okán sem jön létre. Felhívom a figyelmet arra, hogy a költséget a Hpt. lényeges feltételnek minősíti, ezért az árfolyamrés költségben történő megállapodás nem jöhet létre akkor, ha egy bank naponta több árfolyamot jegyez és így nem jöhetett létre megállapodás a csak "vételi" vagy "eladási" árfolyamra utaló szerződési rendelkezés esetén (a bíróság szerződési nyilatkozatot pedig nem pótolhat).

 

Az indítvány az uniós fogyasztóvédelem magyar jogrendbe megkésett implementálása és azt követő hétéves bírói gyakorlatának szellemét tükrözi, mert átfogóan nem veti fel a fogyasztóvédelem elvi kérdéseit, ugyanis ha már jogfejlesztési tárgyú a jogegységi tanács ülése, akkor ha valamit, akkor a fogyasztóvédelmet kellene a jogegység középpontjába állítani, azt a fogyasztóvédelmet, amit a magyar joggyakorlatban oly könnyen és következmények nélkül áthágnak a gazdaság erőfölényben lévő szereplői, nos ez lenne jogfejlesztő, ha ebben tudná a jogegységi döntés a joggyakorlat és a bírói gyakorlat továbbfejlesztését bemutatni.

Végezetül jogászként engedjék meg emlékeztetni arra, hogy Kelsen óta tudjuk mit eredményez az, ha a jogalanyok a jogot társadalmi méretekben nem követik. A Kúria ha következetes akar és tud maradni, akkor követi Kelsent. A jogpozitivizmus rendszerében a jog mondja meg mi a jog és axiológiai értékeléseknek csak az erkölcsi alapú normák esetében van helye. A devizahitelesek én úgy látom csak a jogot akarják érvényesíteni, azt amit alkottak számukra és amiben jogfosztásuk megszüntetését ezúton éppen a felsőbíróságtól remélik.    


Tisztelettel:

Dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász
email: drkristonugyved@pr.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás