“DEVIZAHITELES” NYERÉSI SZÉRIA?

Nincs vége a devizahitelesek nyerési szériájának? – Az árfolyamkockázatnál is lenne mit keresniük

Ezt mondja Lázár Dénes ügyvéd, akinek először sikerült pert nyernie a Kúrián az OTP Bank ellen. A jogász szerint az ügyfelek az esetek 99 százalékában nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy a devizában való eladósodás milyen kockázatokat okoz. Visszaperelhetnék a forint romlásából fakadó veszteségeiket.

Emlékezetes, hogy a Kúria jogegységi határozata is foglalkozik ezzel a kérdéssel, kimondva: önmagában nincs gond azzal, ha valaki svájci frankot vett fel, az árfolyamkockázatból adódó terheket neki kell viselnie. Kivéve, ha nem kapott megfelelő tájékoztatást, mert akkor a szerződés tisztességtelennek, vagyis törvénytelennek minősül. (A Kúria ezt így fogalmazta meg: „Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”)


Lázár Dénes a Válasz.hu-nak értelmezte a Kúria határozatát, szerinte ez azt jelenti, hogy „a bankok szerződései annyit sem értek, mint a papír, amelyre nyomtatták őket”, a bankfelügyelet pedig „sóhivatal, amely képtelen volt a szerződéseket felügyelni”.

Kemény szavak, de miután százezer számra derült ki a devizahiteles szerződésekről törvénysértő mivoltuk, nem éppen alaptalanok. Lázár Dénes szerint a devizahiteles történet rámutatott arra is, hogy a magyar jogrendszerrel komoly gondok vannak. Ha egy évekig tartó jogi folyamat végén a Kúria kollégiumvezetője arra kéri a bankok ügyfeleit, hogy ne pereljenek, hanem várják meg a politika lépéseit, ott valami baj van – értékelt a jogász.

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesületet (PITEE) képviselő ügyvéd szerint önmagában nem oldja meg a helyzetet a devizahitelesekről szóló törvény, mert attól, hogy ebből a csávából – jó drágán – kikerülünk, a bankokkal szembeni bizalom még nem épül újra. Egy ország sem működhet hitelek nélkül, ám jelenleg senkiben sincs bizalom, hogy a pénzintézetekhez forduljon, mert tömeges törvénysértések esetén is ilyen nehezen és felemás módon kaphat jogorvoslatot.

„Megtörtük azt a tabut, hogy a bíróságokat nem lehet kritizálni” – foglalta össze az eredményeket Lázár Dénes. Az ügyvéd szerint a jogrendszer átalakításához a bíróságoknak vállalniuk kell a nyilvános vitát. Az ügyek most is azért húzódhattak ennyi évig, mert a bírák fal mögött vannak, nem nyilatkoznak, és ez gátja a fejlődésnek.


Esetükben például a tavaly nyáron nagy érdeklődéssel kísért perben hozott határozatot egy évvel később megsemmisítette a Kúria. Akkor pusztán az árfolyamrés emelését találták jogsértőnek, idén nyáron pedig már magát az árfolyamrés intézményét is, kötelezve a bankokat, hogy a Magyar Nemzeti Bank egységes árfolyamán számolják ki a hiteleket és a törlesztő részleteket is. Ha például a tavaly nyári kúriai ítéletnél nemcsak a határozat hirdetésénél mondja el a bíró a véleményét, akkor már rögtön jelezhették volna számukra, hogy nem jó megoldást választottak. Lázár Dénes szerint éppen azért nyilvános egy tárgyalás, hogy ne „meglepetés ítéletek” szülessenek, hanem a felek egyeztetni tudják az álláspontjukat menet közben.

„Nem tudom, elég nagy felfordulást okoztak-e a devizahitelek Magyarországon ahhoz, hogy megváltoztassák a jogi kultúrát” – vetette fel Lázár Dénes. – Válasz.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás