“DEVIZAHITELEK”-VAN MÉG LEHETŐSÉG TOVÁBBI JOGORVOSLATOKRA

"DEVIZAHITELEK"-VAN MÉG LEHETŐSÉG TOVÁBBI JOGORVOSLATOKRA

Nagyon sok devizahiteles várt erre a bejelentésre – írja a Pénzcentrum

Újabb rendeletet adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a devizahitelek elszámolásáról. A jegybank sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy mennyi jár majd vissza egy átlagos adósnak, és kiderült, milyen jogorvoslati lehetőségük van az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank elfogadta a devizahitelek forintosításának negyedik rendeletét
– tudtuk meg Bethlendi Andrástól, a jegybank Fogyasztóvédelmért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatójától. A rendelet kapcsán ismerhettünk meg egy általános devizahitel adatait, illetve az elszámolás és a forintosítás menetének részleteit tudtuk meg. A szakértő szerint az elszámolásnak köszönhetően a tőketartozás 20 százalékkal, míg a törlesztőrészlet mintegy 29 százalékkal csökkenhet. 



A példában egyébként egy 2007 júniusában felvett, 5,6 millió forintos értékű, 20 éves tartamú, 5,71 százalékos kamatú hitelről beszélhetünk. A "tisztességtelen kamatemelés" mértéke két százalékot tett ki.

Az úgynevezett tisztességtelen árfolyamrés mértéke a válság előtt 1,25 százalék volt, azután pedig 1,7 százalék-ra nőtt átlagosan.
Az elszámolást követően a példahitel kamata visszaáll az eredeti szintre, a tőketartozás pedig nagyjából 5,7 millió forint lesz. A forintosítás során viszont a kamatszint további csökkenésére lehet számítani, így az 5,71 százalékos kamatszint tovább csökken, mintegy 5,25 százalékra.

Így a példahitel végleges törlesztőrészlete az MNB számításai szerint 52 ezer forintra csökken.
Az ügyfelek tájékoztatása is kiemelten fontos lesz, a negyedik MNB rendelet pontosan arról szól, hogyan kell a bankoknak és a jegybanknak tájékoztatnia az ügyfeleket. A rendelet által meghatározott információk még nem ismertek, azokat a közeljövőben fogják közzé tenni.

Mi lesz az elszámolásban?

Az elszámolásról szóló levélben az alábbi információkat találják majd az adósok:

  • A "tisztességtelen" elvonás összegét (árfolyamrés és egyoldalú kamatemelés)
  • Az elszámolás előtti és utáni hiteladatokat 
  • A hitel korábbi adatait évekre lebontva
  • Jogorvoslati lehetőségeket
  • Felmondási jog feltételeit
  • A jövőbeni törlesztőrészleteket
  • A szerződésmódosulás feltételeit (fair bank törvény szabályozza)

Az elszámolás során az adósnak és a hitelezőnek együtt kell működnie
 – mondta Freisleben Vilmos, az MNB Fogyasztóvédelmi igazgatója. Az ügyfeleknek be kell jelentenie:

  • A lakcímét (ha változott)
  • A bankszámlaszámát (ha változott és pénz várható)
  • Az MNB a következő módon segíti az adósokat és a bankokat:
  • Az elszámolás folyamatának ellenőrzése
  • A bankok számára iránymutatás
  • A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), mint jogorvoslati fórum lehetősége
  • Közérdekű keresetek indítása ("igazi" devizahitelek és forinthitelek esetén)




Lényeges, hogy a PBT döntése után is van lehetőség további jogorvoslatra, a felek bírósághoz fordulhatnak, ha nincsenek megelégedve az ítélettel.

Más szabályok vonatkoznak a kedvezményes végtörlesztőkre, nekik 2015 márciusa során kérelmet kell beadniuk arról, hogy szeretnék az elszámolást kérni. Ennek lehetnek költségei, erről a jegybank később ad majd tájékoztatást.
A kamatfelár periódust három, négy, illetve öt évben határozza meg a törvény, a kamatperiódust (a BUBOR-hoz kötött a törlesztőrészlet) pedig háromhavonta változhat. Ez azt jelenti, hogy a kamatunk és a törlesztőrészletünk három havonta változhat, a jegybanki alapkamattól függően.

A követeléskezelőknek átadott ügyek esetén a követeléskezelőnek és a banknak együtt kell működnie. A hitelezőnek el kell számolnia a fogyasztóval, majd ezután az adós a követeléskezelőhöz fordulhat, akivel szintén el kell számolniuk. Így gyakorlatilag két elszámolása lesz annak az adósnak, akinek az ügye követeléskezelőhöz került. – Pénzcentrum

Szólj hozzá

Hozzászólás