“DEVIZAHITELEK” – TITKOSAK AZ INFÓK A VALÓDI KÁRRÓL

Devizahitelek – Titkosak az infók a valódi kárról – Oszd meg!

A kormány és a Bankszövetség célja az, hogy elhitessék a devizahitelesekkel, hogy most már nincs több teendőjük és csak várniuk kell arra, hogy a bankok majd tisztességesen elszámolnak – mondta lapunknak Lázár Dénes Ausztriában dolgozó ügyvéd.

– Most, hogy megszületett az első devizahiteles törvény, van teendője a devizahiteleseknek vagy egyszerűen csak várniuk kell arra, hogy a bankjuk majd értesíti őket?
– A kormány és a Bankszövetség célja az, hogy elhitessék a devizahitelesekkel, hogy most már nincs több teendőjük és csak várniuk kell arra, hogy a bankok majd tisztességesen elszámolnak. A Bankszövetség főtitkára korábban hangot adott azon igényeknek, hogy a kormány akadályozza meg a devizahitelesek pereit. A most elfogadott törvény ebből a szempontból teljesíti a Bankszövetség igényeit, mert hatalmi szóval leállít több ezer folyamatban lévő pert. A törvény azonban nem vonatkozik az összes devizahiteles perre. Emiatt sok olyan semmisségi ok van még, amelyek alapján lehet továbbra is pereket indítani. A devizahiteleseknek azt kell most eldönteniük, elhiszik-e azt, hogy a kormány és a Bankszövetség őszintén és tisztességesen a probléma megoldásán dolgozik-e. Aki ezt elhiszi, annak nem kell perelnie. Aki azonban gyanakszik arra, hogy egy újabb átverés készülődik, annak érdemes elgondolkoznia a perelésen.

-Szakértők a törvény elfogadása óta egyfolytában számolgatnak, hogy százezreket vagy akár millión felüli összegeket kapnak vissza a hitelesek. Milyen átverésre gondol?
– Három küzdelmes év után és több ezer per elindítása árán rákényszerítették a devizahitelesek a kormányt arra, hogy lépjen valamit a bankokkal szemben. Ha ennek alapján hirtelen kiderül, hogy ekkora összeget kapnak vissza, mindenkiben joggal merül fel a kérdés, vajon mennyi járna, ha betartanák a törvényeket. Ennek a többszöröse. A kormány tehát azzal veri át a hiteleseket, hogy lényegesen kevesebb pénzt ad vissza nekik, mint amennyi a jog szerint járna nekik. Továbbá a törvények betartása esetén a devizahiteleseknek nem csak pénz járna vissza, hanem le is zárhatnák a szerződéseiket. Ez utóbbit azonban a hatalmi elit mindenáron meg akarja akadályozni.


– Olvastam olyan szakértői véleményeket, hogy továbbra is érdemes perelniük az adósoknak a pénzintézeteket. Honnan tudják, hogy indítsanak eljárást vagy sem?

– Ilyen szakértői véleménnyel nem találkoztam, de könnyen lehet további semmisségi okokat találni a szerződésekben. Ilyen például az, hogy sok devizahiteles szerződésben nincs feltűntetve a hitel összege devizában. Akinek a szerződésben csak egy forint összeg szerepel, és a bank a szerződésben azt írta, hogy hitel deviza összeg, az a szerződés helyreállíthatatlanul semmis, mert nem tartalmazza a tartozás összegét. Ezt már több bírósági ítélet is kimondta, s ezt egyértelműen elismerte a Kúria is a 6/2013. Sz. polgári jogegységi határozatában. A Kúria bírái jelenleg állítólag azon törik fejüket, hogyan lehetne ezt a semmisségi okot is kimagyarázni. Ismereteim szerint eddig nem találtak a bankok számára elfogadható megoldást.


– Miért akarnák a bíróságok minden áron érvényben tartani a szerződéseket? 
–    A jog betartása és a szerződések felbontása lényegesen több veszteséget okozna a bankoknak, mint az, hogy most törvénnyel átírják a szerződés egyes feltételeit. Sok bíró valószínűleg azt hiszi, az ország érdeke az, hogy érvénytelen szerződések érvényben maradjanak, mert így elkerülhető egy esetleges pénzügyi válság. A gond az, hogy azok a bírók, akik ezt gondolják, nem értik a hatalmi ágak szétválasztásának lényegét. Azt, hogy minden hatalmi ágnak megvan a pontosan körülhatárolt feladata. A igazságszolgáltatásé az, hogy kikényszerítse a törvények betartását. A végrehajtó hatalomé pedig az, hogy gondoskodjon a gazdasági stabilitásról. Ha egy bíró úgy hoz ítéletet, hogy semmibe veszi a törvényeket annak érdekében, hogy védje a gazdasági stabilitást, akkor azzal rombolja az igazságszolgáltatás tekintélyét és túllépi a hatáskörét.

– Ebben a helyzetben kihez forduljanak a devizahitelesek?

-A PITEE ( Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület) egyesület weboldalán van egy cikk, ami arról szól, hogyan érdemes kiválasztani a megfelelő ügyvédet. A „hitelsikerek" weboldalon is érdemes tájékozódni. Az egyesület és én a meglévő ügyeinkre koncentrálunk, több ügyfelet elvállalni nem tudunk. Az ügyvédek közötti versenybe pedig nem akarunk beavatkozni, ajánlani sem szoktunk senkit. Sajnos akad, olyan ügyvéd, aki a saját pecsenyéjét sütögeti. A bankok jogászai például a devizahiteles szerződésekért duplán kaptak díjazást. Egyszer, amikor megírták a semmis szerződéseket, kifizette őket a bank. És még egyszer, amikor a semmis szerződés miatti perben a bíróság kijavítja a semmis szerződést és megítéli nekik a költségtérítést. A szerződések bírósági toldozgatása-foltozgatása gyakorlatilag ingyen pénz a bankjogászoknak. Egy jogállamban csődbe menne az az ügyvéd, aki semmis szerződéseket készít. Ezzel szemben nálunk duplán megfizetik érte. Ez is azt mutatja, mennyire abszurd módon működik Magyarországon az igazságszolgáltatás.

– Mi lesz most azokkal a perekkel, amelyek folyamatban vannak? Oka fogyottá tette őket a devizahiteleseket érintő törvény?

-Egyelőre nem tudni, mi lesz ezeknek a pereknek a sorsa. Viszont az elmúlt hetekben több utalást is lehetett hallani a kormány szándékairól. A Kúria bírái pedig már többször is elmondták, hogy a bíróságok nem bírják a pereket megoldani. Ha összerakjuk a jelenleg ismert mozaik darabokat, akkor sok jóra nem számíthatunk. Mindenki, aki perben áll a bankjával, vagy aki perre készül, tudatában kell, legyen annak: hiába van igaza, az igazságszolgáltatás elfogult a bankok javára. A kormány és a bíróságok minden jel szerint arra készülnek, hogy bosszút álljanak azokon a fogyasztókon, akik perelni merték a bankjukat. A kormány adósmentési koncepciójának ugyanis része az is, hogy a pert indító fogyasztókra akarják terhelni a perek költségeit, illetékkel és ügyvédi költséggel együtt. Tehát hiába perel valaki teljesen jogosan a bankja ellen, mégis viselnie kell majd a per költségeit. A kormány és a bíróságok nevelési célja egyértelmű: azt a fogyasztót, aki küzd a jogaiért, meg kell büntetni.

– Igen erős és keserű megállapítás ez. S ha nyer a devizaadós, akkor nem a pervesztes banknak kellene állnia a perköltséget?
– Pontosan. Alapesetben, ha valaki sikeresen perel, akkor az illetéket és az ügyvédi képviselet költségeit a vesztes félnek kellene viselnie. Ha azt feltételezzük, hogy egy átlagos deviza-alapú hitel 8 millió forint, akkor a bírósági illeték közel félmillió forint az ügyvédi díj pedig néhány százezer forint. Ezeket a költségeket a bankoknak meg kellene téríteniük a fogyasztóknak. Nálunk ezzel szemben a kormány és a bíróságok arra készülnek, hogy a most elinduló új típusú bírósági eljárásokkal oka fogyottá tegyék a többi korábbi pert, amit a devizahitelesek indítottak. Ha pedig egy per oka fogyottá válik, akkor a bíróságok a pereket meg fogják szüntetni. A per megszüntetésének a következménye pedig az lesz, hogy a devizahitelesek nyakán marad az illeték és a saját ügyvédjének a költsége. A devizahitelesek tehát azt fogják látni, hogy pereltem, igazam volt, és mégis ráfizettem a perköltségekkel. Ezek után mindenki háromszor is meg fogja gondolni azt, hogy akar-e pereskedni Magyarországon.

– Megfordult a bizonyítási teher, most a bankoknak kell bírósághoz fordulniuk, ha bizonyítani akarják, hogy nem volt tisztességtelen az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés. Elképzelhetőnek tartja, hogy a pénzintézetek megnyerik ezeket a pereket?

– A bankok és a kormány közötti huza-vona nem a bíróságokon fog eldőlni. Egyik érintett félnek sem érdeke az, hogy a nyilvánosság ellenőrizni tudja, milyen érdekek mentén születik megoldás. Emiatt a bankok és a kormány közötti viták zárt ajtók mögött fognak zajlani. Az országban egy szűk hatalmi elit fogja ismerni a részleteket. A lakosságnak csak a számlát kell majd kifizetnie. A bankoknak egyébként semmi okuk nincs bízni abban, hogy a bíróságok függetlenül fognak dönteni. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy a bíróságok nem függetlenek a végrehajtó hatalom akaratától. Valószínűleg, ezeknél a pereknél sem lesznek a bíróságok függetlenek. Ezen kívül a perek elintézésére megszabott szűk határidők teljesen komolytalanná teszik ezeket az eljárásokat. Ezek a perek arra jók, hogy cirkuszt adjanak a népnek, amíg a háttérben folynak az egyeztetések.
– Egy emberként hördül fel a szakma és kéri ki magának, hogy az igazságszolgáltatás nem független, szerintem a Kúria elnöke rögtön pert indít.

– Annak, hogy az igazságszolgáltatás nem független a végrehajtó hatalomtól, számtalan jele van. Szívesen folytatnék nyilvános vitát erről akár a Kúria elnökével is. Egy per lehetőséget adna arra, hogy nyilvánosan vitázzunk. A Strasbourgi Bíróság pedig megvédené a véleménynyilvánításhoz fűződő jogomat. Egyébként, ha ezen az állításon egy emberként hördülne fel a szakma, akkor azt hallanánk. Ezen a kijelentésen csak azok háborodnak fel, akik felségsértésnek tekintik a bírósági rendszer kritikáját. A magyar jogi kultúrában ugyanis tilos a bíróságok munkáját nyíltan bírálni. Láttuk, hogy a bírói elit a köztársasági elnök segedelmével páros lábbal rúgta ki azt a bírót, aki nyilvánosan kritizálni merte az igazságszolgáltatás működését. Ezeknek a bíráknak a bosszúja valamilyen formában engem is utol fog érni, de akkor majd elmondhatom, hogy legalább megpróbáltam.
– Szakértőként hogy látja, tényleg meg lehet oldani törvényi úton a devizahitelesek problémáját?


– Amióta elkezdtük az egyesület tagjaival a munkánkat, azt mondjuk, hogy a devizahitelesek ügyét a bíróságoknak kell megoldaniuk. Szerintünk a jogállami elvekkel ellentétes az, hogy a parlament átír meglévő szerződéseket. Sajnáljuk, hogy a magyar bírói elit és az Alkotmánybíróság nem érzi szükségesnek a hatalmi ágak szétválasztását biztosítani. Sajnálatos, hogy a bírói elit nem képes kialakítani és megvédeni a demokratikus jogállami hagyományokat. Ez a tudás Nyugat-Európában már 150-200 éve fejlődik. Nálunk azonban még nem tudott gyökeret verni.
– Azért nyúlt a kormány törvényi eszközökhöz, mert a bíróságoktól nem várható az, hogy néhány hónapon belül jogerős döntéseket hozzanak több százezer devizahiteles ügyében. Ráadásul az ő problémájuk súlyos makrogazdasági probléma is. Rendkívüli esetekben a jog megengedi az állami beavatkozást. Nem gondolja?
– Nem gondolom. Egy jogállamban nem megengedett az, hogy az állam törvénnyel beavatkozzon polgári jogi szerződésekbe. Ez Európa fejlettebb országaiban elképzelhetetlen. Ha ott nincs rá szükség, akkor Magyarországon miért van? Az egy tévhit, hogy a bíróságoknak több százezer pert kellene néhány hónapon belül eldönteniük. Ha a bíróságok ítélkezési gyakorlata érthető és következetes lenne, akkor a bankok belátnák, hogy nincs értelme pereskedniük, mert csak a saját veszteségeiket növelik.
– A kormány folytatja az adósmentést. Érheti meglepetés amiatt, hogy ha nemzetközi fórum elé kerül a törvény, akkor azt az Európai Bíróság elkaszálja?
– Ezt a törvényt az igazságügyi miniszter készítette elő. A javaslat beterjesztése előtt tárcája a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a nemzetgazdasági tárca a Bankszövetséggel egyeztetett. A miniszter pedig az Országos Bírósági Hivatalt kereste meg annak érdekében, hogy a polgári perjogi szabályokat áttekintsék. Erre a törvényre az Alkotmánybíróság előzetesen rábólintott. Továbbá a törvényt nyíltan támogatták a Kúria bírái, amit aztán a parlament 99 százalékos többséggel szavazott meg. Ez a törvény magában hordozza Magyarország összes jogi tótum-faktumjának a tudását. Ilyen előzmények után rendkívül kellemetlen lenne az, ha ezt a törvény egy nemzetközi bíróság elkaszálná. Ha ez megtörténne, az az egész magyar hatalmi elit szegénységi bizonyítványa lenne. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a bankoknak lenne bőven okuk az Alkotmánybírósághoz fordulni jogvédelemért. Az OTP egyik sajtó nyilatkozatában fel is vetette ennek a lehetőségét. Érdeklődéssel figyelem, hogy vajon az OTP beváltja-e ezt a fenyegetését. A feltételezésem ugyanis továbbra is az, hogy a bankoknak nem érdekük a törvény elkaszálása. 
– A bankok számára 600- 1000 milliárd forint veszteséget okoz a törvény. Miért előnyös a számukra mégis? 
– Ezt az összeget a Magyar Nemzeti Bank dobta be a köztudatba, ám nem tudjuk, hogy mi alapján számolta ki. A bankok és a kormány közös érdeke, hogy eltitkolja előlünk, mekkora a valódi kár és hogy ennek mekkora részét viselik a bankok, mekkorát a költségvetés és mennyit hárítanak a devizahitelesekre. A lényeges kérdések zárt ajtók mögött fognak eldőlni. 
Cseke Hajnalka

NÉVJEGY

Lázár Dénes ügyvéd 38 éves
Egyetemi tanulmányait a Passaui Egyetem jogi karán és az Eastern Illinois Egyetem közgazdaság-tudományi karán végezte. 2002-ben diplomázott és 2006-ban szerzett ügyvédi képesítést. A német és az angol ügyvédi kamarák tagja; Magyarországon és Ausztriában mint európai közösségi jogász tevékenykedik. 2006 és 2010 között a Freshfields Bruckhaus Deringer nemzetközi ügyvédi iroda budapesti és bécsi irodáinak volt a munkatársa, ahol a pénzügyi jog szakértőjévé vált. Jelenleg Bécsben él. – Figyelo.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás