“DEVIZAHITELEK” HELYZETÉNEK RENDEZÉSE – MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL

Minden, amit tudni akartál a devizahitelek helyzetének rendezéséről!

Megszámlálhatatlan kérdés özönlik a Bankmonitorhoz a devizahitelekkel kapcsolatban. Az alábbiakban kiválasztottuk a legtipikusabbakat és közkinccsé tesszük a válaszokat. Ezzel együtt írásunkban rámutatunk még a bizonytalan pontokra is.

Írásunkat bővítettük az újonnan beérkezett kérdésekre adott válaszokkal. Az új kérdéseket és válaszokat az írás vége felé a „2014. július 3.-i kiegészítések” fejezetnél találjátok meg.

Mi történt és mit tudunk? 

A Kúria döntött a devizahiteleket érintő kérdésekről, melynek értelmében két fontos dolgot mondott ki: 
tisztességtelen az árfolyamrés alkalmazása és minden objektíven alá nem támasztható kamat/költség és díjemelés –> ezeknek az összege az ügyfeleknek visszajár
önmagában az árfolyamkockázat áthárítása az ügyfelekre nem tisztességtelen, amennyiben a bank kellően tájékoztatta a szerződő felet
A kormány a fentiekre reagálva törvényjavaslatot alkotott, melyet pénteken tárgyal az Országgyűlés. A legfontosabb pontok: 
a bankoknak kell bizonyítani az összes egyoldalú kamat/költség és díj emelés jogosságát, melyre a törvény elfogadását követően 30 nap áll rendelkezésre
a bankoknak számszerűsíteni kell az ügyfeleknek visszajáró összeget
a visszafizetés módja nem ismert egyelőre
a devizahitelek forintosítása egy külön törvény alapján év végéig meg fog történni
A Ti kérdéseitek – Általános rész

Mikor kapom vissza a hitelszerződésem után visszajáró pénzt?

A jelenlegi ismeretek alapján (mely a bankok jogorvoslata miatt változhat) ősszel.

Milyen formában kapom vissza a pénzt? 

Ez egyelőre nem ismert. Megítélésünk szerint még le nem zárt szerződések esetén a tartozás csökkentésre kerül a megállapított összeggel, lezárt szerződések esetében visszautalja az összeget a bank a volt adósának. 

Milyen időszakra visszamenően jár a pénzvisszatérítés? 
Le nem zárt, még törlesztés alatt lévő szerződések esetén a szerződés kezdetéig visszamenően.
Már lezárt szerződések: csak az elmúlt 5 évre (2009 közepéig feltehetően, az 5 év számításának módja még nem egyértelmű)
ÚJ INFORMÁCIÓ: Egy ma ismertetett törvényjavaslat esetén azon lezárt hitel szerződések esetében, ahol az elévülés 5 éve a következő hónapokban járna le az „elévülés nyugvása” lép életbe a törvényi háttér rendezéséig. 
Ha forintra váltottam időközben a szerződésem, akkor is visszajár pénz? 

Igen, de az érvényben lévő elévülési szabályok szerint az elmúlt 5 évben keletkezett kár jár vissza. 


Euró és jen hitelekre is vonatkozik a visszafizetési kötelezettség? 

Igen.

Nem lakáscélú devizahitel esetén is kaphatok vissza pénzt? 

Igen. 

Valóban devizában törlesztett devizahitelre vonatkozik-e a Kúria döntése/mentőcsomag?

Igen. Értelemszerűen az egyoldalú kamat/költség/díjemelés tisztességtelensége vonatkozik ezen szerződésre, hiszen árfolyamrés ezen esetekben nem került alkalmazásra. 

Végtörlesztés esetén várható-e visszatérítés?

Kedvezményes végtörlesztés esetén NEM, piaci árfolyamon végrehajtott végtörlesztés esetén IGEN. 

Árfolyamgátas szerződések esetén is járhat vissza pénz? 

Igen. 

A Nemzeti Eszközkezelővel szerződést kötőket hogyan érinti a pénzvisszatérítés? 

A törvényjavaslat nem zárja ki, hogy ők is pénzt kapjanak vissza. A Bankmonitor azt feltételezi, hogy a végeleges törvényjavaslatból ez a kör vélhetően kikerül (hiszen kedvezményes szerződést kötöttek). 

Igényelni kell-e a visszatérítést vagy automatikusan történik majd?

Automatikus lesz.

Lízing szerződésre, autóra felvett hitelre vonatkozik-e a visszatérítés?

Igen, minden fogyasztói hitelszerződésre (deviza és forint is). Forint esetében értelemszerűen az egyoldalú kamat és költségemelésből keletkezhet visszatérítés. 

Mennyi pénzt fogok visszakapni?

Ezt megpróbáltuk számszerűsíteni. DE: a bankok szerződései és az alkalmazott kamat/költség/díjemelések, valamint a felszámított árfolyamrés jelentős eltéréseket fog mutatni, így a visszajáró összeg vonatkozásában is jelentős különbségek lesznek még azonos időben, azonos összegben, azonos futamidőre és azonos devizában felvett hitelek esetében is. 

A Ti kérdéseitek – ízelítő a konkrét problémákból

Kérdés: Átnéztem a CHF hitelszerződésemet és érdekesek a feltüntetett átváltási összegek: 8 millió Ft-ot kaptam, azaz 55 311 CHF-t, kiszámolva ez 144.6 Ft/CHF. Ugyanakkor a folyósítás napján – 2005.06.28. – az MNB középárfolyama 160 Ft/CHF. Semmilyen más összeg nincs feltüntetve a szerződésben. Tehát van itt egy kb. 16 Ft-os különbözet. Jól számolhattam?

Válasz: az árfolyamrés alkalmazását a folyósításnál is tisztességtelennek minősítette a Kúria. Ez alapján a konkrét esetben a 16 Ft-os különbözet is visszajár. Jelen esetben feltételezzük azonban, hogy tévedésről lesz szó: 10%-os árfolyamrés borzasztóan kiugró érték lenne… ilyen széles árfolyamrés alkalmazására mi láttunk példát (ezen esetben ráadásul a 16 Ft csak az árfolyamrés fele, hiszen a teljes árfolyamrés a vételi és eladási árfolyam közötti távolság lenne…) Feltételezzük, hogy a szerződés napja és a folyósítás napja eltér és eközben a CHF árfolyam is elmozdult… 

Kérdés: A devizahitelek esetében az árfolyamkockázat esetében mi az álláspont, mert erről nincs szó sehol? Csak az árfolyamrésről és a kamatemelésről van szó.

Válasz: Az árfolyamkockázat áthárítása nem tisztességtelen, amennyiben az ügyfél valós információt kapott az árfolyammozgás hatásának áthárításáról. A legtöbb devizahitel esetében az ügyfelek kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírtak. 

Kérdés: 2006-ban vettem fel 10,8 millió HUF értékű svájci hitelt 167 Ft-os árfolyamon. Megemelkedtek a törlesztők, stb, majd 2011-ben 8,4 millió HUF-ot átváltottam X Bank lakáshitelére. (Közben 1 millió HUF-ot előtörlesztettem már.) Rám is vonatkozik az árfolyamkérdés, és kapok vissza az eredeti banktól? Önök szerint mekkora ez az összeg?

Válasz: Az elévülést figyelembe véve 2009 közepe és a 2011-ben megtörtént átváltás közötti időszakban alkalmazott árfolyamrést és az indokolatlan kamat/költség/díjemelést fogja visszakapni (amennyiben nem kedvezményes árfolyamon történt végtörlesztés keretében történt forint hitelre váltás). Ezen túlmenően az új szerződésben érvényesített ugyanezen módon számított visszatérítésre lehet jogosult. 

Kérdés: Svájci Frank hitelem van, amelyet 2007-ben vettem fel X Banktól. Kihez fordulhatok segítségért?

Válasz: Nem érdemes segítségért folyamodnia. A visszajáró pénzt a fentiekben jelzett módon meg fogja kapni automatikusan. 

Kérdés: Ha az árfolyamrés törvénytelen, akkor törvényes-e a végtörlesztéseknél alkalmazott eladási árfolyamon történő törlesztés? Mi ugyanis, „természetesen” eladási árfolyamon végtörlesztettünk…  Ha a Kúria döntése szerint törvénytelen a végtörlesztésnél alkalmazott árfolyamrés, akkor a döntést lehet-e érvényesíteni is a bankunkkal kapcsolatban?

Válasz: végtörlesztésnél alkalmazott árfolyamrés is tisztességtelen és visszajár (értelemszerűen kedvezményes árfolyamon történt végtörlesztésnél ilyenről nem beszélgetünk). A végtörlesztett hitelek esetében csak az elmúlt 5 évre számszerűsíthető visszafizetendő összeg. 

Kérdés: 2006-ban vettem fel XX banktól autóvásárlásra kedvező – svájci frank – hitelt. 2.159.100 Ft volt, ma már majdnem 4 milliót fizettem és még van hátra 2 év… Manipuláltak velünk és az árfolyam sem stimmel! Van-e esély az ilyen ügyek tisztességes megoldására?

Válasz: Ezen hitel esetében (is) nagyon komoly szerepe van a forint árfolyam gyengülésének a svájci frankkal szemben. A Kúria döntése alapján, ha a bank adott tájékoztatást az árfolyamkockázatról, akkor kizárólag az árfolyamrés és az egyoldalú kamat/költségemelés jár vissza az ügyfélnek. 

Kérdés: 2006-ban 10 éves futamidővel vettünk fel szabad felhasználású devizahitelt (2,5 millió Ft, azaz 15 175 CHF), amely egy türelmi idős hitel volt. Ez azt jelentette, hogy 8 évig csak kamatot és egyéb költségeket fizettünk (összege évről évre emelkedett) és bele volt építve egy 8 éves lakás-előtakarékossági szerződés is, amelynek összege (1 750 000 Ft) előtörlesztéssel átutalásra került a tőketartozás csökkentésére. Jelenleg itt tartunk. A bank tájékoztatása szerint ezek után még mindig 2 200 000 Ft-os hiteltartozásunk van, amit 2 év alatt kell visszafizetnünk, havi kb. 93 000 Ft-os törlesztőrészlettel. Számításaink szerint 8 év alatt kb. 2 millió forintot fizettünk ki csak a kamatokra és egyéb költségekre + az 1 750 000 Ft lakás-takarék összege + a még visszafizetendő 2 200 000 Ft, ja és a bank tájékoztató levele szerint havi 54,67 CHF ügyleti kamat, kezelési költség és egyéb díjak!!! Ez akárhogy is számolom, 6 millió forint körüli összegre jön ki a 2,5 millió helyett!!! Ez már kimeríti az uzsora fogalmát! Kérem, adjanak tanácsot mit tegyünk? Bírósághoz forduljunk, átváltassuk forinthitelre, vagy még milyen egyéb lehetőség lehetne??!!

Válasz: A következő történt ebben az esetben:
a türelemi idő alatt a lakás-előtakarékossági (LTP) szerződést fizették 
az LTP szerződésben 8 év alatt elért hozam bizonyos időszakokban még állami támogatással sem feltétlenül érték el a hitel kamat és költségszintjét, ami kedvezőtlenül érintette
a forint árfolyamgyengülése teljes mértékben negatívan érintette a hitelt, ez okozza, hogy még mindig jelentős a tartozás
Az árfolyamrésből és az egyoldalú emelésekből adódó pénzt vissza fogják kapni. Perelni nem érdemes, mert szabályozói oldalról kerülnek rendezésre a devizahitelek. 

Kérdés: A lakásunkat kénytelenek voltunk (áron alul) eladni, mert nem bírtuk fizetni a svájci frankos hitel kamatait. Visszamenőleg is megkaphatjuk a jogtalanul felszámolt összegeket?

Válasz: 5 évre visszamenőleg

Kérdés: Az én XX Bank-os 2005-ös kölcsön szerződésemben az áll, hogy pénztári vételi és eladási árfolyamokat vesznek figyelembe a hitelemmel kapcsolatban (utaláskor és törlesztéskor). Azt szeretném megtudni, hogy akkor most ez a valuta vagy a deviza árfolyamra utal Önök szerint?

Válasz: A pénztári árfolyamot mi csak valuta árfolyamként tudjuk értelmezni. Meglepő lenne… 

Kérdés: Én LTP-vel összekötött svájci frankos lakáshitelt vettem fel 15 évre a XX Banknál 2007-ben, engem hogyan érinthet a Kúria döntése nyomán kialakuló helyzet?

Válasz: Az ügylet elbírálása árfolyamrés és egyoldalú kamat/költség/díjemelés szempontjából azonos a nem LTP-vel kombinált hitelekével

Kérdés: A jogegységi határozat alapján (Kúria) az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazására tekintettel a folyósított hitelt és a törlesztő részletet egyaránt, az MNB eur árfolyama alapján kellett volna korrekten kiszámítani a Bankoknak, vagy kizárólag a törlesztésekkor az eladási árfolyamon való számolás volt tisztességtelen? Nem mindegy, hogy majd mihez kell viszonyítani az újraszámolást.

Válasz: A folyósításkor alkalmazott árfolyamrést is tisztességtelennek minősítette a Kúria és így visszajár az ügyfeleknek
 
Kérdés: Nekem is van egy deviza hitelem, melyet 2005-ben vettem fel. Akkor 3,3 millió kaptam. Jelenleg kb. 4 milliót kellene visszafizetnem. Árfolyamrögzítést is kértem. Van-e valami kedvező lehetőség. Bírósághoz nem fordultam, bár én úgy vélem, hogy a bank tukmálta rám ezt a fajta svájci frank hitelt. Az előző hitelem kiváltását javasolták.

Válasz: Árfolyamrögzítés (árfolyamgát) igénybevételénél is azonos a hitel elbírálása a visszafizetendő összegeket illetően. 2005-ben a svájci frank alapú hitel kedvezőbb volt lényegesen a fonthitelnél. A bank abban az esetben marasztalható el (anyagilag is) árfolyamkockázat vonatkozásában, ha erről nem adott érthető és világos ismertetést. 

Kérdés: Bankom a hitelszerződés alapján bármikor változtathat a törlesztő részletemen különböző nem pontosan leírt okok miatt. Még egyszer átolvastam és megállapítottam, hogy folyamatosan nyitott megfogalmazásban magát védve, a különböző pénzügyi válság illetve napi politikai helyzetre hivatkozva, fenntartja a jogot, hogy ő egyoldalúan bármikor változtathat a kondíciókon. 


Válasz: A Kúria döntése értelmében a lakossági hitelszerződés kikötései között kizárólag olyan egyoldalú kamat/költség/díjemelés szerepelhet érvényesen, mely objektív okokhoz köthető, a bank által nem befolyásolható. A pénteken parlamenti szavazásra kerülő törvényjavaslat értelmében a banknak kell bizonyítani, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás objektív volt. Ha ezt nem sikerül megtennie, akkor az ebből eredő befizetés többlet visszajár az ügyfélnek.

2014. július 3.-i kiegészítések: 

Kérdés: Svájci frank hitelem van, amit a bankom elmaradás miatt felmondott, most a faktoringnak fizetem a részleteket. A kölcsönt 2008-ban vettem fel. Jár-e valami vissza nekem, illetve csökkenhet-e a havi törlesztő részletem?

Válasz: A mi értelmezésünk szerint ezen esetben még mindig az eredeti szerződés jogviszonya alapján történik az elszámolás az adós és a faktoring között, így egészen a szerződés elejétől visszajárhat az árfolyamrés és az egyoldalú kamat-/költség-/díjemelés. 

Kérdés: 2011 év végén kedvezményesen 180 Ft-on szerettem volna végtörleszteni, de már az ügyfél asztalnál elutasítottak, mert a frank hitelem kombinálva van állami támogatással rendelkező lakástakarék szerződéssel. Azután érdeklődnék, hogy volt-e ilyen kitétel kedvezményes végtörlesztésnél? A hitelem 5 millió Ft volt mikor 2008-ban felvettem, most jelenleg azt mondták a bankban, hogy 10,3 millió a tartozásom. Létezhet ilyen?

Válasz: Az eredeti szerződésben foglaltak határozzák meg, hogy  valóban nem tudott élni a kedvezményes előtörlesztés lehetőségével. A tartozás mértékét illetően rövid válaszunk van: sajnos létezhet. 

Kérdés: A már felmondott és követeléskezelőnek átadott hitelekre is vonatkozik az elszámolás?

Válasz: igen

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, mert erről semmit nem olvastam sehol. Szabadfelhasználású hitelem van, de úgy hogy életbiztosítással kombinálva a tőke rész az életbiztosításba megy Ft-ban fizetve, havi 65 650 Ft. A kérdésem a következő rám is vonatkozik, hogy a banktól az árfolyamrés, ill. a tisztességtelen kamatemelés miatt kapjak vissza pénzt?

Válasz: igen

Kérdés: Ha a forint megtakarításokat adták ki "deviza" hitelként és a befizetett részleteken pedig devizát vásárol a bank akkor az a forint árfolyamát mennyiben rontotta?

Válasz: ez pénzügyileg teljesen máshogy működött… a kérdés ezért nem megválaszolható. 

Kérdés:  Érdeklődöm afelől, hogy 2009-évben kiváltottam a Frank hitelem/szabadfelhasznású/ X banktól egy másik XX bankba ugyan úgy devizában. Jár-e visszafizetés a X banktól automatikusan, ha a törvény életbe lép.

Válasz: a megfogalmazott esetben az első bankkal szemben kizárólag 2009 közepéig visszamenően tud árfolyamrés, vagy egyoldalú kamat/költség/díjemelést érvényesíteni. Pontosabban fogalmazva ezen időpontig automatikusan meg fogja kapni az összeget. Ha 2009 közepe előtt vitte át a második bankba a hitelt, akkor nem lesz érvényesíthető összeg. 

A jövő bizonytalanságai 

A Bankszövetség közölte tegnap a bankok álláspontját a Kúria döntése és a parlament elé kerülő törvényjavaslattal kapcsolatban. A legfontosabb pontok: 
Az árfolyamrés kezelését korábbi jogszabályok világosan meghatározták. A jelenlegi törvénytervezet ellentmond a korábbi jogalkotásnak (azt felülírva).
A bankok által lefolytatható perekre rendelkezésre álló idő túl rövid.
Az árfolyamkockázatot illetően a devizahitelt felvevő ügyfelek kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá.
A devizahitelek év végéig tervezett forintosítása vonatkozásában a kormányzat által felvetett kedvezményes árfolyamot nem értik a bankok.
Megítélésünk szerint a rohammunkában folyó törvényalkotásból adódóan (is) a nyitott kérdések rendezése nem várt fordulatokat hozhat a következő hónapokban. – Bankmonitor

Szólj hozzá

Hozzászólás