“DEVIZAHITELEK” – FOLYAMATOS NÉPBUTÍTÁS A MÉDIÁBAN

Devizahitelek – Folyamatos népbutítás a médiában

Nevesincs újonnan felbukkanó “szakértők-megmondóemberek” – nem kizárhatóan szándékosan elferdítik az adósok jogi lehetőségeit és félretájékoztatást adnak a jelenlegi helyzetről.

Sajnálatos. hogy a média ilyen tájékoztatásoknak helyet ad, ugyanakkor nem ismerteti az eltérő véleményeket. De hát sajtó és véleményszabadság van?!

Ilyen tájékoztatás többek között az, hogy az adósoknak nem érdeke a szerződések teljes semmisségének megállapíttatása, mert akkor az adósságot egy összegben kamataival együtt vissza kell fizetni.

Nagy hazugság!

Ha a szerződés teljes egészében semmis, annak az okozója az a bank, aki a szerződést szerkesztette. Ha ezzel kárt okozott, – akkor kártérítési felelősséggel tartozik.


Természetesen a szerződés teljes semmissége sem jelenti azt, hogy a tartozást nem kell teljesíteni, csakhogy nem mindegy, hogy mennyit.

Amennyiben a bíróság a szerződés teljes semmisségét jogerősen megállapítaná, úgy a banknak és az adósnak külön eljárásban el kell számolnia egymással, csak egészen más feltételek mellett, – mint ahogy azt a bank eddigi ismereteink szerint szeretné.

Semmis szerződés esetén az elszámolás alapja az eredetileg felvett kölcsönösszeg, amelyből le kell vonni az utólag bármilyen címen az árfolyamváltozással és utólagos kamatváltozással kapcsolatosan befizetett összeget. – A különbözet lenne a tartozás – és nem a bank által utólag feltupírozott horribilis összeg.

Ha a bank a rossz szerződés szerkesztésével az adósnak még kárt is okozott és az bizonyítható, – az a fennmaradó és már jelentősen csökkentett összegű tartozásból levonandó. Az így fennmaradó összeg lehet a tartozási összeg.

A kamatfizetés ezen kétszeresen csökkentett összeg után is kérdésessé tehető, mert a Polgári Törvénykönyv szerint senki saját felróható magatartására, előnyök szerzése céljából nem hivatkozhat.

Az egy összegben történő visszafizetés, – részletekben történő megfizetése ilyen esetekben a bíróságtól kérhető és eséllyel elérhető.

A devizaadósokra vonatkozó törvény anyagi hatása:

Az adós az árfolyamrés 3-4 Ft/Svájci Frank/hó kb. felét számíthatja be.


Ha egy átlagos havi 1.000.-CHF-es kölcsönt veszünk alapul úgy az. kb. havi 2.000.-Ft-ot jelent, amelyet beszámítanak a tartozásba, tehát nem fizetik vissza a feltételezések szerint. – A törvény szövege még nem jelent meg, így az is lehet hogy visszafizetik készpénzben vagy visszautalják.

A médiában megjelent példa szerint egy 8 millió Ft- felvett kölcsön esetében akár 1 millió-Ft-ot is elérheti a “”visszatérítés”.

A hiba csak ott van, hogy a 8 millió Ft. felvett kölcsön mára már kb. 16 millió Ft lett, – amelybe beszámítandó az 1 millió Ft. Ezzel ki van kisegítve?

Bp. 2014. 07. 11. Dr. Czirmes György

Szólj hozzá

Hozzászólás