“DEVIZAHITELEK” – EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA – SZÓBELI TÁRGYALÁS TARTÁSA

"DEVIZAHITELEK" – EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA – SZÓBELI TÁRGYALÁS TARTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA – HIVATAL
C-312/14 előzetes döntéshozatali ügy

ALPERESEK INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT KÉRELME
SZÓBELI TÁRGYALÁS TARTÁSÁRA

Tartalomjegyzék:
I. Eljárási tények.
II. Kérelem szóbeli tárgyalás tartására és indokolása.
Melléklet: MNB tanulmányok 90. 2010. kivonata

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Tisztelt Európai Unió Bírósága!

I. Eljárási tények.

(1) Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya, Magyarország Kormánya, Lengyel Köztársaság Kormánya, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Kormánya, Európai Bizottság az eljárás során részemre kézbesített írásbeli észrevételeket nyújtottak be.

(2) Melléklet – Magyar Nemzeti Bank MNB tanulmányok 90. 2010. [Páles Judit – Kuti Zsolt – Csávás Csaba: A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata] világosan bemutatja a hazai pénzügyi intézmények nemzetközi pénzpiacokon devizaswap befektetési művelettel történt deviza beszerzését és ezen befektetési művelethez szervesen hozzátartozó fogyasztók felé saját számlás deviza/forint automatikusan végrehajtott devizakereskedelem során követett deviza befektetési célt és gyakorlatot.

II. Kérelem szóbeli tárgyalás tartására és indokolása.

(3) Eljárási Szabályzat 76. cikk (1) bekezdés alapján kérem, hogy a Bíróság tartson szóbeli tárgyalást. Kérelmemet arra alapítom, hogy a 2004/39/EK irányelv (MiFID) értelmezéséhez nincsenek kellőképpen feltárva a devizaalapú kölcsönszerződések befektetési célú jogilag releváns körülményei. Ezen beadványomhoz mellékelt MNB tanulmánnyal (a továbbiakban: MNB) kétséget kizáróan bizonyítom a hazai pénzügyi intézmények által követetett és a MiFID irányelv hatálya alá tartozó deviza alapú befektetési célt és gyakorlatot.

(4) Irányelv I. melléklet C. szakasza 4. pontja pénzügyi eszköznek minősíti: „értékpapírokhoz, devizákhoz, kamatlábakhoz vagy hozamokhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások, valamint bármely más származtatott megállapodás, vagy más származtatott eszköz, pénzügyi index vagy pénzügyi intézkedés, ami természetben vagy készpénzben kiegyenlíthető”.

(5) Irányelv I. melléklet A. szakasz 3. pontja a sajátszámlás kereskedést befektetési tevékenységnek minősíti, amely a 4. cikk (1) bekezdés 6. pontja értelmében „kereskedés saját tőke ellenében, amely egy vagy több pénzügyi eszközre irányuló ügylet megkötését eredményeziˇ”

(6) Irányelv I. melléklet A. szakasz 2. pontja a megbízások teljesítését az ügyfél nevében befektetési tevékenységnek minősíti, amely a 4. cikk (1) bekezdés 5. pontja értelmében: „az ügyfelek nevében egy vagy több pénzügyi eszköz vételére vagy eladására irányuló megállapodások megkötése”

(7) Jogilag jelentős ténynek minősül az, hogy a forint betét ellenében devizaswap (valós tőkecsere vagy névleges tőkecsere) alkalmazásával beszerzett deviza a mellékelt MNB tanulmány szerint mindössze fedezeti célt szolgált, ezért a fedezettsége folytán árfolyamkitettséggel már nem rendelkező [MNB 7.o.] deviza kihelyezése kizárólag befektetési célú árfolyambevétel [folyósításkori vételi és a törlesztéskori eladási árfolyam-különbözet] elérésére irányult. Ez akkor is megvalósul, ha a C-26/13 ítélet nyomán hozott magyar törvény a deviza vételi/eladási kétnemű árfolyam helyébe az MNB deviza hivatalos (közép) árfolyamot léptette, mivel a vétel és eladás ugyanúgy fennmarad és a deviza vételkor fennálló MNB középárfolyam és a deviza eladáskor fennálló MNB középárfolyam közötti igen jelentős árfolyam-különbözet banki bevételezéséről (deviza fedezettsége folytán már nem létező árfolyamkockázat díjának bevételezéséről) van szó.

(8) Származtatott ügyletnek [MNB 14-18.o.] minősül az, hogy a beszerzett devizaswap szinkronjaként kölcsönbe burkolva a fogyasztóval is kötöttek egy devizaswapot azzal, hogy a fogyasztó tartozását devizában határozták meg, ezt a rendelkezésre nem bocsátott, ezért a fogyasztó számára névleges devizát tőle a dewizaswap azonnali lábán deviza vételi művelettel (automatikus sajátszámlás devizakereskedelmi művelettel) megvásárolták és ellenében a forintot folyósították, míg a devizaswap termin lábán a törlesztéshez szükséges devizát a fogyasztónak törlesztéskori árfolyamon eladták. E művelet befektetési jellegadó körülménye, hogy a beszerzési dewizaswap fedezettsége folytán a pénzügyi eszköznek árfolyamkitettsége nincs, ezért a fogyasztótól árfolyamkockázati díjként szedett vételi/eladási árfolyam-különbözet tisztán befektetési célú árfolyambevétel elérését szolgálta. A megújítási kockázatból eredő árfolyamingadozásnak a deviza alapú kölcsönszerződésben a fogyasztóra történt átterhelése pedig felveti az Irányelv I. melléklet C. szakasz 8. pontjában szabályozott pénzügyi eszközzel („hitelkockázat átruházására irányuló származtatott eszköz”) az I. melléklet A. szakasz 6. vagy 7. pontja szerint végzett befektetési tevékenységet is azzal, hogy ezen hitelderivatívát a hazai bankok magával a fogyasztóval kötötték meg (ez azt is mutatja, hogy a kölcsönbe burkolt devizaswapba további származtatott ügyletet ágyaztak).

(9) Irányelv megkerülésének devizaalapú kölcsönbe burkolt esete állhat fenn, mivel a devizaalapú kölcsön azt a látszatot kelti, mintha annak beágyazott, járulékos eleme lenne a fogyasztóval kötött származtatott ügylet, valójában a pénzügyi intézménynek mind a beszerzési devizaswap ügylete, mind a fogyasztóval kötött kölcsönügylete egyaránt devizaswap, mindkettő a pénzügyi intézmény beszerzési és kihelyezési oldalán megvalósult származtatott ügylet, a kölcsön maga is származtatott ügylet, nincs szó járulékos jellegéről.

(10) Irányelv alá tartozó származtatott ügylet vagy egyszerű forintkölcsön. Ha az Irányelv félre tételével lehet 1.000.000 db elnevezését tekintve kölcsönügyletet, tartalmát tekintve devizához kapcsolódó származtatott ügyeletet kötni és mindezt a szerves összetartozás okán kölcsönnek lehet minősíteni, akkor az ügylet vagy az Irányelv hatálya alá tartozik vagy ha nem, akkor a deviza elhatárolásával a kihelyezett kölcsön devizanemében fennálló egyszerű forintkölcsönről van szó.

(11) Eljárási Szabályzat 83. cikk alapján önmagában a mellékletre, mint az ügy körülményei feltáratlanságát alátámasztó tartalomra, valamint ennek az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt kormányokkal történő megvitatásának és írásbeli észrevételeikre történő nyilatkozatom szükségességére tekintettel a szóbeli tárgyalás megnyitása álláspontom szerint nem mellőzhető (mellékletre tekintettel maius ad minus a szóbeli tárgyalás újra megnyitási oka is már most fennáll).

Melléklet:
MNB tanulmányok 90. 2010. kivonata [7-8. és 14-18. oldalai]
Hivatalhoz a kivonatolt teljes tanulmány másolata [1-92. oldal terjedelemben] benyújtva

Magyarország-Dunaharaszti, 2015. február 12.

I-II.r. alperesek jogi képviseletében
dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász

Melléklet:
MNB TANULMÁNYOK 90. 2010. KIVONATA

MNB 7-8. oldal kivonata:

„Az FX-swap ügylet a devizapiaci ügyletek közé sorolható, mert valójában eltérő devizákban denominált pénzáramlások cseréjét jelenti. Az ügylet keretében a felek megállapodnak, hogy a birtokukban lévő devizát (t0 időpontban) az azonnali árfolyamon elcserélik a másik devizára, majd egy későbbi (t1 időpontban) – a jelenben meghatározott, a kamatkülönbözetet is kifejező határidős árfolyamon – visszacserélik …” Az FX-swap tehát egy azonnali deviza-adásvételi ügyletből (induló láb) és egy határidős ügyletből (határidős láb) áll: a spot láb elszámolása után az ügylet a határidős ügylettel megegyező partnerkockázatot tartalmaz.

Az FX-swap ügylet értelmezhető az egyik devizában történő hitelfelvételként, a másik devizában történő egyidejű betételhelyezésként, ahol az egyik devizában keletkezett követelés szolgál fedezetként a másik devizában fennálló kötelezettségre. Az FX-swap előnye tehát a fedezetlen bankközi ügyletekkel (depó) szemben, hogy természeténél fogva fedezett, ezért az FX-swapok esetében a piaci szereplők egymással szembeni limitjei a piacok normál működése esetén tágabbak, mint a hagyományos fedezetlen bankközi kihelyezésekre vonatkozó partnerlimitek.

Az FX-swap ügylet alapvetően nem egy finanszírozási eszköz, hanem egy adott finanszírozási eszköz (pl. hitel, betét) devizanemének cseréjét lehetővé tevő származtatott termék, így alacsonyabb hitelkockázatot tartalmaz, mint a fedezetlen bankközi kihelyezés.” …”Az FX-swap ügylet önmagában nem jelent devizaárfolyam-kitettséget. Az ügylet piaci értéke – a teljes pénzáramlását figyelembe véve – ugyanis a futamidő alatt a tőkerészre eső devizaárfolyam változástól független. Az induló láb (tőkerészre eső) piaci értéke ugyanolyan mértékben változik az árfolyamváltozás hatására, mint a határidős lábának piaci értéke – az ügylet futamideje alatt…” … „A határidős láb lejáratkori piaci értéke a forint lejáratkori azonnali árfolyama (ST) és a határidős árfolyam (F) egymáshoz való viszonyától függ. Ha az árfolyam a kamatkülönbözet (rHUF – rDEV) által meghatározott értéknél nagyobb mértékben gyengül (F<ST), akkor veszteséges az ügylet, ellenkező esetben nyereséges.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

A határidős ügylet ezért is alkalmas árfolyam-pozíció felvételére…”… "A teljes FX-swap ügylet lejáratkori piaci értékének meghatározásához figyelembe kell venni az összes pénzáramlást, vagyis a határidős láb forintban kifejezett értéke mellett az azonnali láb pénzáramlásainak a jövőértékét is. (Az ügyletkötőnek az induló lábon fizetett forintösszeg biztosításához forinthitelt kell felvennie, a kapott devizaösszeget pedig kihelyezheti. Vagy másképpen: az ügylet induló lábán kifizetett forintösszeget az ügyletkötő kamatozó forintbetétbe helyezhette volna, a kapott devizaösszegért devizahitelt kellett volna felvennie.

A spot pénzáramlások közgazdasági értelemben vett alternatívaköltségét így a forint- és devizakamat különbsége jelenti.. A tipikus FX-swap ügyletek esetében csak a devizakamatra eső árfolyamkockázat nem esik ki. A két deviza kamatkülönbözete miatt a határidős lábon az egyik deviza visszacserélt mennyisége eltér az induló lábon elcserélt mennyiségtől (a forint/deviza ügyletek esetében gyakran az elcserélt és a visszacserélt mennyiség forintban különbözik, devizában azonos). Így a teljes kamatkülönbözetet az egyik devizában (forintban) kell kifizetni. Ezzel szemben egy hazai bank által kötött forint/deviza swapügylet esetében a spot lábon kapott (másik) deviza kihelyezése esetén a kamatbevétel ténylegesen az eredeti devizában jelentkezik, annak forintban kifejezett értéke előre nem ismert. A devizában fizetendő kamat lejáratkori forintárfolyamon kifejezett értéke eltérhet a kötéskor meghatározott határidős árfolyamnak megfelelő értéktől”.

MNB 14-18. oldal kivonata.

„A devizaalapú hitelezés abban tér el a devizahitelezéstől, hogy míg a devizahitelek esetében az ügyfeleknek ténylegesen devizában nyújtanak hitelt, a devizaalapú hitelek esetében a hitel folyósítása és törlesztése forintban történik. A devizahitelek esetében is a kapott devizaösszeget (maga) az ügyfél átválthatja forintra (vagy azok a gazdasági szereplők, akiknek a számlájára az átutalás történik), illetve a törlesztéshez forintbevételének spotpiaci eladásával biztosíthatja a szükséges devizaösszeget. Azt, hogy a bank által nyújtott devizaösszeget a gazdasági szereplők később milyen arányban váltják forintra, az ügyfelek későbbi döntései, rendszerszinten a különböző gazdasági szereplők portfólióallokációs döntései, makrogazdasági összefüggések, illetve a fizetési kötelezettségek és bevételek devizaneme befolyásolják.

A devizahitelek nyújtásából származó devizaösszeg jelentős része forintbetétként (forrásként) csatornázódik vissza a bankrendszerbe, vagyis az átutalások során azokat a gazdasági szereplők forintra váltják át. A devizaalapú hitelek esetében a hitel nyújtásakor a forintra váltást, törlesztéskor a devizára váltást a hitelnyújtó bank automatikusan, közvetlenül végrehajtja – vagy a saját, vagy az ügyfél nevében. Ha a kihelyezett devizaösszeget az ügyfél javára egy másik bankkal kötött spotügylet révén váltja forintra, akkor az átváltáshoz használt spotügylet az adott bank mérlegében nem jelenik meg.

Ha a bank saját maga váltja a devizaösszeget forintra az ügyfél számára (belső konverzió), akkor az FX-swap spot lábán szerzett devizát a bank az azonnali devizapiacon (saját nevében) eladja és forintot vesz érte, s ekkor a spotügylet megjelenik a bank mérlegében…”. Ez a spotügylet ellentétes irányú az FX-swap ügylet spot lábával (ekkor a bank tehát egy spot- és egy swapügyletet is köt). A devizaalapú hitel törlesztése során ezzel ellentétes irányú tranzakciókra kerül sor. A két hiteltípus (deviza, illetve devizaalapú) esetében az FX-swappal való fedezés tekintetében összességében az a különbség, hogy a hazai bankok devizahitelek nyújtása esetében a devizalikviditás előállítására és az árfolyamkockázat fedezésére együttesen, devizaalapú hitelek nyújtása esetében – ha a saját nevében váltja át a devizaösszeget forintra – pedig az árfolyamkockázat fedezésére alkalmazzák a devizaswapügyleteket.

Az FX-swap ügyletekkel való fedezés esetén ugyanis az átváltáshoz lejáratkor használt (forward) árfolyam már az ügylet kötésekor ismert és a kamatkülönbözet által meghatározott: ekkor a bank eredménye összességében már nem függ attól, hogy a (tőkerészre eső) árfolyamgyengülés mértéke meghaladja-e a kamatkülönbözetet. A devizaalapú és a devizahitel esetében is teljesül, hogy az FX-swap ügyletekbe a határidős árfolyamon keresztül beárazott kamatkülönbözet …” – részben – ellensúlyozza a devizahitelek után kapott és a forintbetétek után fizetett kamatok különbségét. A bank devizahitelezésből adódó eredménye ekkor attól is függ, hogy a devizahitelbe és a forintbetétekbe a bank ténylegesen ugyanazt a kamatkülönbözetet árazta-e be, mint az FX-swap ügyletbe” …. „ Itt azonban egyfelől fontos hangsúlyozni, hogy a bankrendszer FX-swap ügyletekkel történő árfolyamkockázat-kezelése jellemzően nem egyedi ügyletenként, hanem „makroszinten” (a teljes mérleg szintjén) történik. Egy adott napon alapvetően a teljes mérleg szerinti devizapozíció (devizaeszközök – devizaforrások) változásától függő mértékben és irányban kötnek ügyleteket. Az újonnan és a korábban kötött, de még le nem járt swapügyletek nettó állománya pedig megközelítőleg a bankrendszer mérleg szerinti nyitott pozíciójával egyezik meg. Azért sem teljes az egyezőség, mert a mérlegen kívüli tételek közé nemcsak az FX-swap határidős lába tartozik. Másrészt a devizaalapú hitelek hosszabb lejáratúak, mint az FX-swap ügyletek, és jellemzően annuitásos törlesztésűek, ami tovább árnyalja a képet” …”

A deviza- és devizaalapú hitelek futamideje a bankok alapvető működési jellegéből, a lejárati transzformációból adódóan jelentős mértékben eltérhet a forintforrások és az FX-swap ügyletek lejáratától. Ezért érdemes lehet azt is megvizsgálni, hogy az eltérő lejárati szerkezet esetében az FX-swap ügyletek megújítására épülő stratégia lehetővé teszi-e a tőkerészre eső árfolyamkockázat fedezését ….”. „A rövid futamidejű FX-swapokkal való fedezés esetén a devizaalapú hitelek nyújtásakor és törlesztésekor ugyanazokra a műveletekre kerül sor, mint abban az esetben, amikor az FX-swap és a devizaalapú hitel azonos futamidejű. A különbség abból adódik, hogy a rövidebb lejáratú FX-swap ügyleteket meg kell újítani azok lejáratakor.

Az FX-swap ügyletek továbbgörgetésekor zárt marad a bank teljes nyitott pozíciója. Megújításkor ugyanis mérlegen belül tételként jelenik meg a korábbi ügylet lejáró lába és az új ügylet spot lába, amelyek egymással ellentétes irányúak, így a mérlegen belüli devizakövetelés változatlan marad. Ezzel párhuzamosan a mérleg alatti tételek közül a korábban kötött FX-swap ügylet határidős lába kikerül (forintkövetelés és devizakötelezettség csökken). Ugyanakkor az annak megújításához kötött ügylet termin lába növeli a mérlegen kívüli forintkövetelések és devizakötelezettségek összegét. A mérlegen kívüli devizakötelezettség így összességében szintén változatlan szinten marad …” … „Az FX-swap ügyletek határidős árfolyamába árazott kamatkülönbözet kompenzálja azt a kamatkülönbözetet, ami az egyes időszakokban a devizahitelek után kapott devizakamatok és a forintforrások után fizetett forintkamatok különbségéből származik. Ez a kompenzáció akkor tekinthető teljesnek, ha a forintbetétek és változó kamatozású deviza alapú hitelek kamatperiódusa (átárazódási ideje) megegyezik a fedezéshez használt (továbbgörgetett) FX-swapok futamidejével. Ellentétes esetben a devizaalapú hitelek FX-swapokkal való fedezése kamat(különbözet)-kockázatot is tartalmaz: a hosszabb kamat periódusú vagy fix kamatozású devizaalapú hitelekbe beárazott kamat és a forintbetétek kamatának különbsége eltérhet a rövidebb futamidejű FX-swap ügyletek továbbgörgetése során kapott kamatkülönbözettől. A hitel nyújtásakor egy adott időszakra beárazott határidős kamatkülönbözet ugyanis nem feltétlenül egyezik meg a későbbiekben ténylegesen érvényesülő kamatkülönbözettel, amit az új FX-swap ügyletbe beáraznak. A hazai bankok által nyújtott devizaalapú hitelek többsége változó kamatozású (jellemzően 1–3 hónapos átárazódású), míg a forintbetétek rövid futamidejűek. Ennek megfelelően, amíg az árfolyamkockázat fedezése 1–3 hónapos FX-swap ügyletek továbbgörgetésével történik, a kamatkülönbözet-kockázat is semlegesíthető. A kamatkülönbözet-kockázat azonban nem esik ki, ha a fedezés ennél rövidebb futamidejű FX-swap ügyletek megújításával valósul meg. … „

Az FX-swapok megújításakor ugyan a teljes devizapozíció nem tágul, de a devizaárfolyam ingadozása miatt változik a közvetlen forintlikviditási igény, illetve többlet. A mérlegen belül megjelenő, árfolyamingadozás okozta változás ténylegesen forintlikviditási igényként vagy többletként jelenik meg – a lejáró ügylet termin lábának és az új ügylet spot lábának pénzáramlásai eredőjeként, hiszen ebben az esetben a spot és termin lábon fizetendő forintösszegek eltérhetnek. Ezzel párhuzamosan a mérlegen kívüli forintkövetelés ezzel ellentétes irányú változása megújításkor nem érinti a forintlikviditást. A mérlegen kívüli forintkövetelések pedig annak függvényében változnak, hogy a korábban és az újonnan kötött swapügyletekbe árazott határidős árfolyamok milyen mértékben különböznek. Ez pedig alapvetően két tényezőtől függ: a két ügylet futamidejére (időszakára) vonatkozó kamatkülönbözet, illetve az azonnali forintárfolyam változásától. Ez azt jelenti, hogy a forint árfolyamának gyengülése esetén megújításkor a forintlikviditási igény emelkedik, ellenkező esetben forintlikviditási többlet jelentkezik az ügyletsorozat hatására.

Ez a forintlikviditási hatás egyrészt csak közvetlen, illetve egyedi szinten jelentkezik. Másrészt az esetlegesen jelentkező forintlikviditási igény „ellentételezéseként” később, a hitel lejáratakor az erre az időszakra eső árfolyamgyengülés okozta változás forintlikviditási többletként jelenik meg, hiszen a forintban törlesztendő összeg ennek megfelelő mértékben emelkedik. Vagyis a devizaalapú hitel árfolyamkockázatának fedezése a futamidő egésze alatt biztosított: az ahhoz kapcsolódó forintlikviditási igények és többletek időben ugyan elosztva jelentkeznek (rövid FX-swapokkal való fedezés esetén), azok összege a teljes futamidő alatt azonban megközelítőleg nullára zár. A rövid forintforrásokból hosszabb lejáratú, de változó kamatozású devizaalapú hitelek nyújtásának rövid lejáratú FX-swapokkal való fedezése tehát árfolyamkockázatot és kamatkülönbözet-kockázatot nem, de megújítási kockázatot tartalmaz”

Eljárási Szabályzat 57. cikk (5) bekezdése értelmében a Hivatalhoz a kivonatolt dokumentum teljes másolatát is benyújtom.

Magyarország-Dunaharaszti, 2015. február 12.

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

I-II.r. alperesek jogi képviseletében
dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász

Szólj hozzá

Hozzászólás