„DEVIZAHITELEK” A JOGÁLLAMBAN – MILYEN JOGEGYSÉGI DÖNTÉS VÁRHATÓ A KÚRIÁTÓL?

Oszd meg ezt a cikket!

 

Barabás Gyula – Pénzügyi tanácsadás Pénzügyi szolgáltatások  -Bár voltak, akik Wellmann György bukását jelentették be, a valóság azonban az, hogy a Polgári Kollégium elnöke megerősödött és harcba indult.

 

Vajon megengedhető-e annak akár csak a látszata is, hogy az emberek azt képzeljék, hogy az igazságszolgáltatás gazdasági érdekek kérésének teljesítése érdekében prostituálódik?

Itt a magyarázat arra, hogy miért akar Wellmann György egy újabb jogegységi határozatot: azt akarja már a kérdésben is elérni, hogy érvényes legyen az a kölcsönszerződés, ahol kizárólag a folyósítási értesítő mellett lehet meghatározottá tenni a kölcsön összegét valamint a pontos törlesztőrészletet.




Eddig szinte egységes volt a bíróságok megítélése abban, hogy amennyiben a pontos tőkeösszeg valamint a törlesztőrészletek nem ismertek a szerződésben és az nem is kiszámítható, úgy azokat a szerződéseket érvénytelennek tekintették.

Ezen kíván változtatni most a bankszövetség kérésére a polgári kollégium vezetője. Ennek megfelelően nem igazak azok az internetes portálokon megjelenő cikkek, amik azt mondják, hogy a Kúria a szerződések tömeges érvénytelenítésére készül. Éppen ellenkezőleg: tömegesen kívánnak érvényessé tenni érvénytelen szerződéseket.

Ha összevetjük ezt a szándékot és Trócsányi miniszter úr véleményét, amit az AB felé tett, különösebben nagy illúziói sikeres jogi eljárások tekintetében senkinek nem lehet. Barabás Gyula – Pénzügyi tanácsadás Pénzügyi szolgáltatások.

Az érvelés alátámasztására Barabás Gyula a következő levélrészletet mellékelte. Reméljük, hogy ennek a jelentőségét minden olvasó megérti (a levélrészlet után egy olvasói vélemény):

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/




Ezt a mondatrészt a levélből külön ki kell emelni, mert így jellemzik a bankvezérek a Kúria döntését: "önmagán túlmutató, jogellenes kúriai döntés". Érted ennek a jelentőségét?

Egy vélemény: Kínában volt valamikor szokás, hogy megvesszőzték a peres feleket tárgyalás előtt.

Egyszer aztán az egyik tartomány főbírája panaszkodott a császárnak, hogy nem győzi a sok ügyet. A császár javasolta, hogy legyen kegyetlenebb a néppel, vegye el a kedvüket a pereskedéstől.

Hanem a nép is kegyetlenebb lett. Egy népfelkelés során meglincselték a császárt.

Neked mi a véleményed? Magyarországon létezik még jogállam? Ha a pénzvilág diktálja a „jogállam szabályait”, akkor a választott politikusoknak (jogalkotóknak) mi a feladata?

Lehet, hogy ilyen körülmények között minden jogi út csak tévút? Lehet, hogy Póka László által vázolt megoldás az egyetlen?

Oszd meg ezt a cikket!




Szólj hozzá

Hozzászólás