“DEVIZAHITEL” – HATALMAS LESZ A BANKI BUKÁS

Devizahitel: Hatalmas lesz a banki bukás, nem jár vissza készpénz

A hitelintézetek már eddig is több mint 260 milliárd forintnyi veszteséggel kalkuláltak az adósmentés kapcsán, pedig csak fél tucat piaci szereplő közölt pontos adatot, ezek egy része pedig csak az árfolyamrés semmisségéből fakadó veszteségről nyilatkozott eddig. A végső számla valóban 600-900 milliárd forint lehet.

Érdekesség: a Világgazdaság cikkében továbbra is hatalmas banki bukásról, és adósmentésről írnak. Mi viszont pontosan tudjuk, hogy csak a tisztességtelenül (csalás útján) tőlünk ellopott pénz egy töredékéről van szó. Esetleg azt írják majd jóvá…ha egyáltalán ez bekövetkezik. A bankárkaszt és a politikusok által tartott bértollnokok továbbra is így teszik a dolgukat. Ne hagyd magad átverni! Adósmentésről pedig nagyfokú pofátlanság beszélni, miután a bűnözők még szabadlábon vannak!



Egy fokkal tisztábban láthatnak a bankok a devizahiteles törvénnyel kapcsolatban most, hogy megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján az árfolyamrés semmissége miatti átszámításokhoz készített iránymutatás. Az átszámítás abból indul ki, mintha már 2004 májusától az MNB hivatalos árfolyamát kellett volna alkalmazni a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél. Az átszámításnak olyan elveken kell alapulnia, hogy egyetlen ügyfél se járhasson rosszabbul, mintha már a kezdetektől így számoltak volna, tehát a túlfizetést minden időpontban tőketörlesztésként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni.

A bankoknak minden hónapra ki kell számolniuk a túlfizetés mértékét, és ezzel az összeggel csökkenteniük kell a tartozást. Az ügyfelek tehát készpénzt hiába várnak vissza, ehelyett a fennálló tartozásuk mérséklődik majd, amivel együtt várhatóan a törlesztőrészletük is kisebb lehet. Azoknál a devizahiteleknél, amelyek már megszűntek, tehát nincs csökkenthető tőketartozás, a hitelintézeteknek a futamidő során összegyűlt árfolyamkülönbséget a három hónapos svájci frank liborral (tulajdonképpen a svájci alapkamat) növelten kell majd visszafizetniük az ügyfeleknek.
A hazai bankok közül többen is közzétették már, mekkora összeget különítettek el az árfolyamrés visszafizetésére. A nagyságrend nem mindig áll összhangban az adott hitelintézet devizahitel-állományával, sok múlik ugyanis azon is, mekkora marzsot használt a bank. Az OTP kezdetben 1, majd 2 százalékos marzsa például kisebb volt a piaci átlagnál, sok helyen 4 százalékos árfolyamrés is előfordult.
Az OTP mindenesetre csoport szinten 27 milliárd forintot különített el csak az árfolyamrésre, a CIB-nél az eddigi várakozások szerint 20 milliárd forintba fog kerülni a marzs, az FHB 4,5 milliárd, az MKB 5,1 milliárd forintos költséget kalkulált erre. Vannak bankok, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés hatását együtt adták meg, a Budapest Bank a két tételt együttesen 34,3 milliárd, a K&H 49 milliárd forintra teszi.


Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenné nyilvánítása az OTP-nek kerülhet majd a legtöbbe, a hitelintézetnél a devizakölcsönök esetében 90 milliárd, a forinthiteleknél további 20-30 milliárd forint perrel érintett összeggel számolnak. Az FHB úgy kalkulál, 12-15 milliárd forint visszatérítésére kötelezhetik. Az Erste nem tett közzé pontos becslést a nemrég kihirdetett törvény hatásairól, azt azonban már közölte: – a tavaly év végén mintegy 181 milliárd forintot kitevő – saját tőkéje több mint 10 százalékkal csökken majd emiatt. Vagyis az eddig bejelentett részleges adatok is több mint 260 milliárd forintos veszteségről szólnak a bankszektorban. A teljes és végső számla várhatóan összhangban lesz az MNB 600-900 milliárd forintos becslésével.

Sok bank perel

A bankok közül több is bírósági úton bizonyítani kívánja, hogy tisztességesen járt el az egyoldalú szerződésmódosítások során. Biztosan perre megy az állammal az OTP, a CIB, az MKB, az FHB és az UniCredit Bank is. 
A Budapest Bank még nem döntött ebben a kérdésben, a K&H pedig nem nyilatkozott erről, csak annyit szögezett le, a tőkehelyzete még az extra céltartalék megképzése után is stabil marad. A várhatóan nagyszámú kereset miatt visszarendelték nyári szabadságukról a gazdasági pereket intéző bírókat és bírósági titkárokat.

Szólj hozzá

Hozzászólás