DEVIZAHITEL-FONTOS ISMERETANYAG 1. RÉSZ

DEVIZAHITEL-FONTOS ISMERETANYAG 1. RÉSZ


A DEVIZAHITEL KOCKÁZATÁRÓL MINDENT TUDTAK A SZAKEMBEREK, CSAK A HITELFELVEVŐKNEK NEM SZÓLTAK ILLETVE FÉLRE TÁJÉKOZTATTÁK INKÁBB ŐKET!!!

(kérem olvassák el figyelemmel)

2017.04.29.




Ön nem hibás, nem igaz, hogy jobban kellett volna figyelnie, vagy amit aláírt azt köteles teljesíteni; helyette az a jogi helyzet, hogy a tisztességtelen szerződéskötési eljárás és számlázás minden jogkövetkezménye a bankot terheli, mert nem adott megfelelő írásbeli tájékoztatást a valós árfolyamkockázat valós nagyságáról,veszélyeiről és ennek a törlesztő részletre való kihatásáról !!!

Ennek tudatban magabiztosan utasítsa vissza a bank,pénzintézet nevében telefonon vagy személyesen jelentkező embereket, mondja meg, hogy a szerződése értelmében minden értesítés csakis írásban érvényes és kérje el az illető nevét, születési adatait anyja nevét és közölje vele, hogy amíg a banknál be nem azonosítja, hogy ki ö és rendelkezik e megfelelő meghatalmazással, addig semmilyen kommunikációt vele nem folytat !!!

Senkit ne engedjen be fotózni sem aláírni semmit nem szabad, akárhogy erőszakoskodnak.

Ezek a személyek általában tudatlan munkások csak arra vannak betanítva, hogy az adós idegrendszerére ható félelemkeltéssel beszedjenek olyan összeget, ami nem jár a banknak, pénzintézetnek.

Azért sürgetik az adósokat, mert minden nappal kevesebb a jogi lehetőségük a tisztességtelen hasznok további realizálására.

Ezek a személyek nem végrehajtók !!!

Ne higgyen a banki ügyintézőnek és telefonos közléseknek, mert a szó elszáll !!!

Felelőtlenül adhat ezért tájékoztatást a bankfiókban ülő banki alkalmazott vagy a hitelközvetítő.

Ne közöljön telefonon adatokat, és ne fogadjon hívást és értesítéseket, mivel nem azonosítható, ki ül a telefon másik végén, aki a jutalékért hazugságokkal fogja traktálni.

Ne váltsa ki kölcsönét mert tőkésítik az eddig jogtalanul felszámolt kamatokat és költségeket és így azok után is fizethet kamatos kamatot, amivel rövid időn belül ugyanott lesz, mint most, de közben a bank legalizálta a szerződését !!!

Ha a bank peren kívül megállapodna, ne írjon alá olyan megállapodást, aminek bevezetőjében kölcsöntartozás van feltüntetve vagy módosítás, vagy tartozásrendezés szó szerepel benne.

Haladéktalanul tekintse át a meglevő banki iratait, és válassza ki belőle azokat, amik közjegyzői okiratba vannak foglalva !!!

Ezek azok a veszélyes iratok, amiket meg kell támadni, mert ezek alapján tud a bank bírósági per nélkül végrehajtást kezdeményezni !!!




A „deviza”hitelnek nevezett „hibás terméket”, az ügyfél tudta nélkül szintetikus határidős pozíció előállításával generálták,és a hitelkihelyezések egy részét a bankok forintforrásból finanszírozták !!!

Mit is mondott a Kúria ?

"Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen."

A pénzkölcsönnyújtáson túl mutat a deviza alapú hitelszerződések által kikötött konstrukció szerinti tevékenység, hiszen annak folytán a visszafizetendő tőkeösszeg akár a többszörösére is emelkedik ezáltal is kilép a kölcsön gazdasági funkciójának keretéből.

A szolgáltató elsődleges szándéka és szerződési érdeke valójában nem a kamat, hiteldíj megszerzésére irányult.

A szolgáltató bevételének alakulása is rámutat arra, hogy kölcsönszerződéstől eltérő, más szerződés létrejött a felek között.

Az adós által fizetett ellenérték amely egyben a szolgáltató bevétele az egyszeri folyósítási díjon felül a havonta esedékes kamat és kezelési díj, továbbá a vételi és törlesztéskori eladási árfolyam közötti rés összege.

Míg a kölcsönszerződés alapján a hitelező szándéka a meghatározott pénzösszeg kölcsönadásával a kamat mint nyereség elérésére irányul, addig a deviza alapú szerződéssel a szolgáltató az ügyfelét befektetési ügyletnek passzív résztvevőjévé téve árfolyam-nyereség elérésére,piaci versenyelőny elérésére, lakásfinanszírozási szigorítások megkerülésére stb. és nem kamatnyereségre törekedett.

A kamatnyereség arányaiban eltörpül az egyéb előnyök mellett, amely a megkötött ügyletek alapján a szolgáltató számára lehetőségként felmerült.

Tehát kölcsönszerződés a felek között nem jött létre.

A kérdés az, hogy vajon a felek között a létrejött ügylet alapján milyen szerződés jött létre.

A deviza alapú kölcsönszerződés elnevezésű megállapodás tárgya egy befektetési szolgáltatás útján értékesíthető, rendkívül magas kockázatú termék volt, amely összetett, hiszen több befektetési terméket is tartalmaz:

benne foglaltatik több devizacsere-ügylet és az ár(folyam)-különbözet megfizetésére szóló külön megállapodás, amit tőzsdei kereskedés CFD ként minősíthetünk .

A fenti megállapítást az alábbiakra alapítom.

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) a befektetési eszközök között határozta meg a devizára szóló csereügyletet, a határidős ügyleteket és a CFD-et:

„Tpt. 82. § Befektetési eszközök: … c) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket; d) határidős kamatlábügyletek; e) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek; f) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket."

A swap ügylet meghatározását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a tartalmazza:

loading…


„3. § (8) 7. swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után; 8. kamat swap ügylet: valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje."

A közgazdasági szakirodalom leírja, hogy „a csereügylet általános formájában egy olyan szerződésnek felel meg, amely meghatározott pénzáramlások cseréjét tartalmazza.

A devizacsere esetében a névértéket mindkét devizára meg kell határozni. A névértéket általában a futamidő elején és végén is kicserélik. Értéküket úgy határozzák meg, hogy a cserügylet indulásakor fennálló árfolyamon számítva megközelítőleg egyenlőek legyenek.

Ez a "deviza"hitel folyósítása napján történik, amikor a bank a szerződésben meghatározott forintösszeget és az azon a napon irányadó árfolyamon számított devizaösszeget kiszámítja, és az ügyfél hitelszámláját azzal az összeggel terheli meg.

A devizacsere arra alkalmas, hogy egy adott devizában fennálló kölcsönt egy másik devizában meghatározott kölcsönné alakítsunk át. A csereügylet lényegében hosszú pozíciót jelent az egyik, rövid pozíciót egy másik kötvényben másféle megközelítésben a csereügylet forward ügyletek sorozata.

A forward ügylet olyan szerződés, amelyben a felek rögzítik a egy jövőbeni időpontban megvalósuló csere szerződési feltételeit, vagyis azt, hogy mi lesz a csere tárgya

(pl. készpénzt termékre vagy szolgáltatásra cserélnek),

a létrejövő csere árazását, és a csere időpontját.

A csere vonatkozhat különböző pénzek cseréjére is.

Ismert ügylet a készpénz vételi szerződés, amely szerint pl.

a bank beszerzi számlapénz ellenében a szükséges készpénzt a pénzfeldolgozó pénzügyi vállalkozástól.

És gyakori cserügylet a különböző esedékességű pénzek cseréje is. „A hitel mint adásvétel két mozzanatra bontható a jelenlegi pénz átadására, és a jövőbeni pénz átvételére."

Az ilyen szerződés a benne foglalt lényeges elemeket megvizsgálva mint kettészakadt adásvétel jelentkezik, ezt a közgazdaságtan ismeri.

”Az ilyen adásvétel lényegi jellemzője, hogy a jelenbeli pénz átadása (a „kölcsön” folyósítása”) összekapcsolódik azzal a szerződésben, hogy jövőbeni időpontokban (ezek a törlesztési határnapok) a „kölcsönnyújtó” jövőbeni pénzáramlásokra tarthat számot a „kölcsönvevő” részéről, mégpedig olyan formában, hogy a különbözetet a szerződés alapján forintban a kölcsönvevő fizeti meg."

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ez utóbbi mozzanat megfelel a tőzsdei kereskedés CFD származtatott termék szerződésnek, amely szintén részét képezi a deviza alapú hitelszerződésnek, tehát egy előre rögzített kötelessége a „kölcsönvevő”-nek.

A közgazdasági jogi irodalom is alátámasztja, hogy a létrejött ügylet határidős ügylet megkötésére utal.

A svájci frank alapú hitelezés a Svájchoz közeli régiókban kezdődött.

A magyarországi szolgáltatókra és a magyar hiteligénylőkre átterjedő „fertőzés” már nem meglepő.

loading…


A devizahitelezés esetén tehát a „kölcsön” folyósításakor, a kölcsönnyújtó prompt ügyletet, míg a

„törlesztési határnapok”-nak nevezett időpontokban a határidős ügyleteket bonyolít le olyan biztosítékkal, hogy a kockázatot tejes mértékben a „kölcsönvevő” viseli a különbözet megfizetésére szóló megállapodásuk alapján.

Így történik meg a „kölcsönvevő” és a „hitelező” között a pénzáramlások cseréje a két deviza árfolyam-különbözetének kockázat semleges árazási modelljét alkalmazva a bank számára. Nem kétséges tehát, hogy a hitelfelvevő már a szerződés aláírásakor befektetőnek minősül, hiszen pénzét az árfolyam változás alapján kockáztatja.

Így alkalmaznia kellett volna a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat, úgy mint Tpt. ELSŐ RÉSZ (II. fejezet, Értelmező rendelkezések), NEGYEDIK RÉSZ VIII. (Befektetési és Árutőzsde szolgáltatási tevékenység, 81-82. és 85-90. §) és IX. fejezet (Engedélyezés, 91. §-), VII. Részébe – 207-228. §§ – , ÖTÖDIK RÉSZ (A befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatók működési tevékenységi szabályai),valamint XI. Részébe (a tőkepiacon tevékenységet folytató szervezetekre vonatkozó közös szabályok 355- 376§).

A fent hivatkozott szabályok alapján a szolgáltató az ügyfelét tájékoztatni lett volna köteles arról, hogy számára befektetési szolgáltatást nyújt, és kezelnie kellett volna azt a jelentős körülményt, hogy a szerződési ajánlattal arra hívta fel ügyfelét, hogy saját pénzét a tőzsdei hatásoknak tegye ki és devizára vonatkozó határidős ügylet részese legyen. A szolgáltató elmulasztotta a valós tájékoztatást az ügylettel járó kockázatok tartalmát illetően.

A szakirodalom kiemeli azt is, hogy „a magyar adós a forint/euro és a svájci frank/euro kettős árfolyammozgás kockázatát viseli.

Egyértelmű tehát, hogy a szolgáltatónak e kettős árfolyamkockázatot feltáró nyilatkozatot is át kellett volna adnia ügyfele részére. Az ügyfeleket nem tájékoztatta kellő mértékben a bank, amelyik általánosságban utalt az árfolyam kockázat fenn álltára.

TOVÁBB A 2. RÉSZHEZ.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás