„DEVIZAHITEL” – AZ ADÓS ISMERHETTE A VALÓS KOCKÁZATOKAT?

Levente Csikász

  • Googleplus
  • Youtube

Devizaügyletek – egy bankmentő törvények miatti kötelező keresetmódosítás érdekessége

 

Előzmény: ismerjük a Kúria és a kormány törekvéseit az adósok "megmentésére", miszerint milyen jól járnak azzal, hogy nem kell már perelniük az árfolyamrés és a szerződések egyoldalú módosítása miatt, mert jogszabály rendezi ezt. Hogy mennyire jól jártak az adósok, azt mi sem fejezi ki jobban, mint a bankok elszámoló levele, amikben fel van tüntetve a még fennálló tartozás összege. Sokan most döbbennek, hogy a folyósított kölcsön összegének többszörösét kell visszafizetni.



Egy konkrét ügyemben, ami felfüggesztés alatt van, épp keresetet módosítottam elszámolást kérve. Még engem is ledöbbentettek a számok, amik az ügyfél bank szerinti teljes tartozását mutatják. A Kúria 2/2014. PJE határozatának értelmezése szerint egy jól tájékozott és ésszerűen eljáró fogyasztó a szerződéskötéskor azt vállalta, hogy a tartozása kétszeres, netán többszörös lehet, sőt korlátlanul növekvő lehet.

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Nézzük mit jelent a számok nyelvén ez a konkrét ügyben (2 kölcsönszerződés köttetett):

1. szerződés: folyósított összeg 9.920.000,-Ft, eddig visszafizetett összeg: 23.192.571,-Ft, a bank még követel: 16.691.452,-Ft-ot, ÖSSZES TARTOZÁS: 39.884.023,-Ft, azaz a folyósított kölcsön 402%-os növekménye

2. szerződés: folyósított összeg 2.155.000,-Ft, eddig visszafizetett összeg: 5.163.091,-Ft, a bank még követel: 4.591.013,-Ft-ot, ÖSSZES TARTOZÁS: 9.754.104,-Ft, azaz a folyósított kölcsön 453%-os növekménye

Ha tehát a fogyasztó a szerződéskötéskor előre látja ezt, szerintetek aláír bármit is? Szerintetek aláírja az adósrabszolgaságot jelentő okiratokat? Ha a bank teljes körűen, tényszerűen, korrektül és a kockázatokat maradéktalanul ismertetve tájékoztatja a fogyasztót úgy, hogy azt is lemodellezi, hogy ezen kockázatoknak milyen pénzügyi-számszerű kihatása van/lehet a teljes tartozására, akkor vajon beszélhetnénk most deviza alapú szerződésről és az ehhez kötődő mizériáról, kúriai és kormányzati jogtiprásról? Ugye, hogy NEM.



Valamiért azonban a kormányunk és a Kúria a magyar emberekről, akiket érint ez a probléma, azt feltételezi, hogy önként és dalolva hajtották a fejüket a nyaktilóba. Vagy csúnyábban szólva: e két szerv hülyének titulálja az átlagembert, hisz a deviza alapú konstrukció kockázatait és kihatásait szerinte minden adósnak tudnia kellett volna, minimum a kisujjából kiszívva.

Levente Csikász 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás