“DEVIZAHITEL” – A MENEKÜLÉS ÚTJA

A menekülés útjai – Információk banki adósoknak

…”Elhallgatták, hogy a 2oo8. évben megkötött és jelentős részben a bankok tőkésítésére felhasznált kb. 3o Milliárd EUR összegű IMF kölcsön kapcsán a magyar állam vállalta bizonyos árfolyam-emelkedés fölött az adósok mentesítését-, továbbá azt is, hogy ha valaki saját hibáján kívül munkanélkülivé válik, helyette ideiglenesen az állam fizeti az adósságot…”

Árfolyamkockázat. – Az utólagos árfolyam-emelkedésről szóló tájékoztatás, – elmaradásának bizonyítékai

Az adósok számára az áttörést – az adósság kb. 8o-9o%-ától való mentesülést-, az utólagos árfolyam-emelkedésről szóló és a szerződés megkötése előtti tájékoztatás elmaradásának bizonyítása jelentheti.

Ezeket a bizonyítékokat, – egy adós által az egyes bankok elleni perben lehet felhasználni. A devizahitel ügyben hozott legutóbbi- 2014. június-július- törvény erre nem tér ki.


A bizonyítékok:

Nem történt tájékoztatás arról, hogy 2oo3-2oo8 február 25 között érvényben volt az a Kormányhatározat, amely a HUF/EUR árfolyam-ingadozását + -15%-ban maximálta.
Ez érvényes a CHF-re is az un. keresztárfolyam alkalmazása miatt.

Nem történt tájékoztatás a bankok részéről a meglévő szerződések esetében arról, hogy az árfolyam-ingadozás maximum +-15% 2008 február 26-tól megszűnik.

Nem tájékoztatták az ügyfeleket arról, hogy a Svájci Nemzeti Bank Elnöke a devizaalapú szerződéseket kockázatosnak tartotta és nem javasolta annak bevezetését, mivel a magyar lakosság nem rendelkezik külföldi devizával. Ez, Járai Zsigmondnak, az MNB akkori Elnökéhez 2oo4. évben írt leveléből kitűnik

Nem tájékoztatták az adósokat arról, hogy Auth Henrik a Nemzeti Bank akkori Elnökhelyettese 2oo5. évben körlevélben tájékoztatta a hazai bankokat a svájci levél tartalmáról

A hazai bankok a szerződések megkötése előtt hivatalból ismerték a HUF/CHF, HUF/EUR, HUF/YPJ adósokra hátrányos jövőbeli módosulását de elhallgatták.
Azt, hogy a bankok hivatalból ismerték a várható árfolyamváltozást a Bp.i II-III. Ker. Bíróság előtti egyik devizaalapú perben, az egyik pénzintézet vezető tisztviselője tanúként nyilatkozta, amelyet a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmaz.

Az egyes szerződések megkötésekor a bankok rendelkeztek pl. azzal az árfolyamtrend grafikonnal, amely a szerződés megkötését megelőző 10-20 évre visszamenően illetve a következő évekre előre vetítve tartalmazza az adósok hátrányára várható CHF/forintárfolyam változást.

Az a tájékoztatás, hogy pl. a svájci frank stabil, kész átverés: Az adóst a forint árfolyamváltozás érinti.
A grafikon a bankok rendelkezésére állt, de azt a legtöbb esetben nem mutatták be az ügyfélnek.


Elhallgatták, hogy a 2oo8. évben megkötött és jelentős részben a bankok tőkésítésére felhasznált kb. 3o Milliárd EUR összegű IMF kölcsön kapcsán a magyar állam vállalta bizonyos árfolyam-emelkedés fölött az adósok mentesítését-, továbbá azt is, hogy ha valaki saját hibáján kívül munkanélkülivé válik, helyette ideiglenesen az állam fizeti az adósságot.

A bankoknak lehetőségük lett volna ezeket az összegeket lehívni, de nem tették és nem módosították ilyen tekintetben a szerződéseket. Ezzel is megszegték tájékoztatási kötelezettségüket.

Ha a fentieket, vagy a felhívott okok közül bármelyiket a bíróság elfogadja úgy pl egy 5o.ooo.-Ft-tal indult de mára 100.000.-Ft-ra emelkedett havi törlesztőrészlet nagyjából 55-60.000.-Ft/hóra csökken vissza, míg a jogtalanul követelt és befizetett további többletösszeg-a példa szerint 4o-45.ooo.-Ft/hó-, a tartozásba beszámítódik.

Bp. 2014.07.26. Czirmes György

Szólj hozzá

Hozzászólás