“DEVIZAHITEL” – A FŐTANÁCSNOK SZERDAI ELŐTERJESZTÉSE

Árad az árrés

A FŐTANÁCSNOK SZERDAI ELŐTERJESZTÉSE A KÁSLER-PERBEN

“Uniós fronton is tartogat érdekességet a hét. Az Európai Bíróság a főtanácsnok szerdai előterjesztése után akár egy hónapon belül meghozhatja döntését a Kásler-ügyben.”

A FŐTANÁCSNOK A HATÁLYOS MAGYAR JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN NEM DÖNTHET MÁSKÉPPEN, MINT HOGY JOGELLENESEN VOLT FELSZÁMOLVA AZ ÁRFOLYAMRÉS A DEVIZAALAPÚ SZERZŐDÉSEK ESETÉN.


Ennek az az oka, hogy nincs arra módja a Banknak, hogy az árrést felszámíthassa kölcsönnyújtás esetén, mert a kölcsönnyújtásról rendelkező jogszabályok kötelező jelleggel rendelkeznek arról, hogy a kölcsön jogcímen követelt pénzösszeget a Hitelező Bank az Adós rendelkezésére kell hogy bocsássa.
A devizában meghatározott pénzkölcsön összegét csak konverzióval lehet forintban rendelkezésre bocsátani,

ELLENBEN A KONVERZIÓ NEM RÉSZE A KÖLCSÖNNYÚJTÁSNAK,

s ezért a folyósításkori árfolyam nem tud árrést képezni a törlesztéskorival, hiszen a deviza maga átadottnak minősül, a konverzió már másik gazdasági esemény.

A Kásler-perben támadott árrés, ezért tökéletes bizonyítéka annak, hogy az árrés azért merül fel az ügyleten belül, mert az ügylet nem kölcsönnyújtás, hanem a devizával történő kereskedelem.
A deviza beszerzése a futamidő alatt történik magától az Adóstól.


A Bank a beszerzéskori vételi árfolyamtól eltérő árfolyamon számítja fel a deviza árát, amikor az Adós törleszt.
Miközben devizakereskedelemnek tekinthető a vételár folyósítása ellenében történő devizakövetelés, a Bankok hiteltartozásként könyvelték fel a követelt devizát, s erre alapozva kamatot is felszámítanak az át nem adott, nemlétező devizaösszegre.

A kereskedelmi árrésről ki kell mondja az Európai Bíróság Főtanácsnoka, hogy az nem más, mint a devizakereskedelem bizonyítéka, s ezért csak jogtalan lehet!

A HAZA NEM ELADÓ!

Az örömöt adó, emberi élethez mindenkinek joga van!

Szólj hozzá

Hozzászólás