“DEVIZAFRONT”: DR. KRISTON ISTVÁN – ÁTTÖRÉS EGY PONTON

Levelezés – Tisztelt Ügyvéd Úr!

További nagyon fontos kérdés, kritikus kérdés, hogy sikerülhet-e a devizaadósok különféle egyedi megközelítésen alapuló csoportjait összehozni. Ezek a szervezetek a maguk nevében mind nagyon sokat tettek az ügy előre viteléért. Minden devizaadósokért küzdő személynek, szervezetnek, pártnak lassan el kellene jutnia odáig, hogy megértsék: a maguk eszközeivel lépésről lépésre rengeteg igazságot,  és részigazságot tártak fel. DE! Ideje lenne, hogy ezeket végre rendszerbe foglalva megtörténjen egy KÖZÖS ÁLLÁSPONT FELLÁLLÍTÁSA, melyet minden értett szervezet elfogad.   Amiben minden szervezet egyetért. Ez lehetne a kiindulópont.. Kérem vegyék figyelembe, hogy a bankok kartellszerűen együttműködve KÖZÖSEN lépnek fel. Az érdekérvényesítésük ezért ilyen kiváló. A koevulúciós fejlődés következő része – bármilyen nehéz is- egy közös cselekvés mentén történő együttes fellépés kell, hogy legyen. Ismerve a magyar mentalitást, a bankok jó eséllyel számolnak arra, hogy a magyar emberek hiúságból, szakmai féltékenységből, irigységből, vélt vagy valós sérelem miatt mindig sikeresen összeugraszthatók……

Erre csak azok a szervezetek és egyének képesek, melyek képesek átlátni  és felfogni a jelenlegi politikai és banki machinációk lényegét, okát. Az átlagembereket azért könnyű megtéveszteni, mert a média sikeres agymosása miatt nincsenek meg az információik a probléma rendszerszintű megértéséhez, ez tőlük nem is várható el. Ők csak azt érzékelik, hogy valami nem stimmel a szerződésekkel, igazságérzetük tiltakozik az ellen, hogy rendben fizetnek, a tartozás és a törlesztő részlet pedig folyamatosan nő. És a bankok is tudják ezt nagyon jól.
Ennek személtetésére részlet egy a CORVINUS egyetem hallgatójának szakdolgozatából:

Forrás:

http://www.hitelesmozgalom..eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/corvinus-egyetem—zadorfalvi-gazdag-gyula-szakdolgozatabol.html
…."A téma specialitása és interdiszciplinaritása nem könnyíti meg a problémák feltárását, annyi azonban megállapítható, hogy az adósok érdekképviselete lényegesen korlátozottabb erőforrásokkal rendelkezik, mint a hitelintézetek érdekképviselete. Tovább növeli a fenti asszimetriát, hogy a hitelintézetek politikai és gazdasági elitbe való beágyazódottsága lehetővé teszi a mindenkori kormány beavatkozását a helyzet rendezésébe, ámde részlehajlással.
  
A kisszámú, véges erőforrással rendelkező fogyasztóvédők munkáját a közismerten korrupt döntéshozókkal szemben csak egy magasabb civilizációs szintén lévő intézményes hatalom, az Európai Bíróság segítheti. A vita társadalmi méretűvé növését az gátolja, hogy a vitában való érdemi részvételhez szükséges intellektuális képesség és szakértelem annyira speciális, hogy még a banki alkalmazottak (akik az ügyfelek felvilágosításáért feleltek volna) közül is kevesen rendelkeznek vele. Az "átlagember" számára pedig felfoghatatlan absztrakcióról van szó. A megfelelő tudás nélkül az adósok kiszolgáltatottak, ők a helyzet jogállamisághoz méltó rendezéséből annyit érzékelnének, hogy fizetési kötelezettségeik jelentősen csökkennek.



A devizahitelezés eltérő lehet a devizanem szerint (EUR, CHF, JPY) és a folyósítás módja szerint, mely a bizonylati rendszert érinti. Alapvetően két fajtája ismert az adott devizán belüli folyósításnak, a deviza alapú és a (tiszta, vagy deviza folyósítású) devizahitel. Ezek kialakulásakor csak az utóbbinak volt jogszabályi háttere, az előbbi, tehát a deviza alapú hitel jogszabályi említése, elismerése 2010-bentörtént.
Mindkét esetben az ügyfél jelentkezik a hitelintézetnél finanszírozási igényével, majd egy hosszabb folyamat eredményeképpen kap egy bizonyos összeget. E folyamat során megvizsgálják az igazolható jövedelmét, illetve a fedezetként felajánlott ingatlan(oka)t.

A jogszabályi háttér hiánya ellenére a legelterjedtebb devizahitel a deviza alapú, vagy deviza elszámolású hitel, amikor a deviza csak a nyilvántartásban szerepel, hiszen forintban kapja az igényelt összeget és forintban is törleszt, mivel ebben a pénznemben keletkezik a jövedelme. Az "igazi", vagy tiszta devizahitel folyósításakor az ügyfél devizát kap, majd a törlesztési periódusok során devizát vagy forintot törleszt. A következőkben a fenti különbség ellenére, a hazai szóhasználatnak megfelelően (és a tiszta devizahitel jelentéktelen mennyisége miatt) a devizahitel kifejezés alatt is deviza alapú hitelt értek majd.

Az első általam szakmai hibának tulajdonított probléma abban rejlett, hogy a magyarországi gyakorlatban a devizahiteleket alacsony kamatozású forinthiteleknek tekintették.
Ez a bankok részéről abban nyilvánult meg, hogy az ügyfelek, leendő adósok hitelképesség-vizsgálatánál, a havi törlesztőrészlet megállapításakor az árfolyamkockázattal nem számoltak, sőt bizonyos értelemben ki is zárták ennek a lehetőségét, amikor a törlesztőrészletet a jövedelemhez képest a legnagyobb arányban állapították meg, mintha az árfolyamkockázat nélküli hitel lett volna. Abban az esetben ugyanis, amennyiben a bankok bizonyos "ráhagyással" folyósították volna a devizahiteleket, akkor az árfolyamnövekedést ellensúlyozhatta volna ez a tartalék. Ez puffer a munkahely, a teljes jövedelem elvesztésekor nem jelent megoldást, de a havi törlesztő részletek emelkedése számos, jövedelemmel rendelkező adós számára is jelentős, elviselhetetlen tehernövekedést jelent. A hitelezők érdekeinek megfelelően pedig a velük szemben elvárt prudens magatartás is indokolta  (volna) ezt az elővigyázatosságot……"

A bankok elképesztő méretű érdekérvényesítő képessége ellen az adósoknak egységfrontot kell létre hozniuk. Továbbá, aki beszél angolul, németül meg kellene, hogy keresse azokat a szakembereket, jogászokat, jogvédőket külföldön is, mert a probléma nem kezelhető NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS nélkül.  A tegnapi napon megjelent hír az élő példa arra (A banklobby elérte, hogy – éppen az utolsó, de talán még nem jogorvoslati lehetőség nélküli jogvitában Horvátországban a korábbi hírek ellenére nem a felvételkori árfolyamon, hanem piaci árfolyamon váltják át a devizahiteleket). Mindez azt sugallja, hogy az ott jelenlévő bankok arra törekednek, hogy nehogy Európa külön országaiban eltérő bírói döntés szülessen, mert ez gyengítené az ő tárgyalási pozíciójukat. Ezért azt akarják kierőszakolni, (még egyszer: ugyanaz az országhatáron átnyúló banklobby, bankkartell, mafia, ahogy tetszik, akik közül számos bank pont ugyanaz, akik nálunk is bevezette ezt a rabló hitelt (predatory lending) hogy az általuk "megszállt" országok legfelsőbb bíróságai minden erőfeszítésünk ellenére az ő minden jogalapot és törvényességet nélkülöző álláspontjuk szerint járjon el végül, így erőszakolva rá egy jogtalan gyakorlatot az első fokú bíróságokra…..
http://hu.wikipedia.org/wiki/Predatory_lending
Javaslat:
A magyar jogvédők Közös Álláspontjának létrehozása után:
Kapcsolatfelvétel az EU bizottságával és annak feltárása, hogyan lehetésges az, hogy egy évtizeddel az Európai Unióhoz csatlakozás után a magyar jogrendszerben még hozhatók olyan törvények, melyek szöges ellentében állnak a fogyasztók érdekeit védő elsődleges európai joggal.

Hogyan lehetséges az, hogy a jogharmonizáció során uniós befektetővédelmi szabályozás nem lett bevezetve és hogyan lehetésges az, hogy a magyar KÚRIA az uniós törvényekkel ellentétes, tilos értelmezést hajthat végre Magyarországon a bankok védelmére és a fogyasztók kárára.

Hogyan lehetséges az, hogy a fogyasztók pereit önhatalmúlag felfüggeszti az állam, miközben a végrehajtások megindítását nem függeszti fel. Ezzel újabb felmérhetetlen károkat okoz a fogyasztók (adósok) százezreinek, mert így arra kényszerítik őket, hogy a bizonyatottan semmis szerződések alapján tovább fizessék a teljes összegű uzsorát a bankoknak még beláthatalan ideig. Mi történik azokkal a fogyasztókkal, akik pont ezen időszak alatt lehetelenülnek el, holott remélhették, hogy a bíróság az elkövetkezendő hónapokban megállapítja a keresetük alapján a semmisséget? Nem lehet, hogy az állam a bankokat támogatva pont ezt akarja megakadályozni?  Miközben a bankok perindítási lehetősége nincs korlátozva.  

Interpelláció a parlamentben, hogy hogyan lehetésges az, hogy a fogyasztókat védő és képviselő civil szervezeteket totálisan kirekesztik az ügyük megoldását célzó mindennemű kormányzati tevékenységből, és minden párbeszédből. A kormány csak a bankokkal tárgyal. De milyen kormány ez?…….Milyen miniszerelnök ez…..?
Kapcsolatfelvétel a horvát jogvédői csoport vezetőjével (szakmai konferencia?)
MNB tevékenységének feltárása a kritikus évek alatt
PSZÁF felelőssége
Kapcsolatfelvétel az izlandi kormánnyal, a lengyel jogvédő csoportokkal akik már sikeresen lezárták ezt a problémát
Az ERSTE eltérő, jóval fogyasztóbarátabb (hedge fund alkalmazás) verziójáról Ausztriában meginterjúvolni az ERSTE vezért, vagy ottani jogvédőket. A magyar fogyszasztók súlyos diszkriminálása volt ezt a típusú hitelt bevezetni, amikor az osztrák fogyasztóké biztosítva volt és idejében átváltották ezekeket a hiteleket euróra.
Az USA-ban már előttünk járnak, ezeket a hitelintézeteket szankcionálják. (Anti-Predatory lending Act) Az ottani jogvédő szakmai csoportok megkeresése, biztosan van mondanivalójuk számunkra….
Fontos annak feltárása is, hogy  a jelen helyzet abszurd. Több adósvédő szervezet bebizonyította, hogy a magyar állam és az MNB valamint az érintett bankok a forint gyengülésében, míg az adósok annak erősödésében voltak érdekeltek. Már a kezdetektől ellenérdekü felek voltak. Szerződés-e az ilyen?



Hogyan lehetséges az, hogy a helyzet megoldását azoktól várjuk, akik szándékos vagy mulasztó magatartásukkal ezt a helyzetet előidézték? No, vajon el fogják-e ítélni magukat, vagy igyekeznek – a törvényesség látszata mögé búja- kiiszkolni, mielőtt rájuk dől a fal?  No, vajon hol tartunk most? Csak rá kell nézni erre a legutolsó törvényre.
Egy film jut róla eszembe, amikor a postakocsi menekül rabló utasaival és értékes, lopott gyémántokat visz magával titokban, egy széfben. Amikor az üldözők túl közel érnek, akkor gyorsan kidobnak egy láda ezüstpénzt amire az üldözők rávetik magukat, marakodnak a koncon, a postakocsi, pedig értékes rakományával száguld a biztonságot jelentő határ felé….
http://devizahitel.iuste.biz/rablohitel-deviza-hitel-felszamolasahoz-uj-jogszabaly-alkotasa-szukseges
Mindezekkel együtt egy ezen szervezetek részére szóló szakmai konferencia megszervezésének lehetősége. Erre a bankok képviselői egyelőre nem kapnának meghívást. Úgysem jönnének el.
A magyar jogvédő csoportok, pártok nagyon sokat tettek az ügyek egyes részeinek megvilágításáért. Ezért kelllene közös konferencia, ahol minden "bölcs" megmutatja az "elefánt" (devizahitel) általa ismert darabját:
A teljesség igénye nélkül:
– A "devizahiteles" rablóhitelek magyar és EU jogba ütközése, a Kúria tiltott jogértelmezése: PITEE, dr. Kriston István, dr. Léhmann György, dr. Czirmes György
– A devizahiteles szerződések kapcsán elkövetett  bűncselekmények feltárása feljelentések megtétele: Kásler Árpád feljelentései, (Hágai bíróság részére, minden magyar érintett szerv részére) Menyhért Péter-közösségi feljelentés,  Töviskesné Dsupin Judit(számviteli bcs-ek ), Bankcsapda- EU csalás elleni hivatal részére feljelentés
– Töviskesné Dupin Judit- Közjegyzők érintettsége, hivatali mulasztásaik stb.
Ebből kellene egy nagy komplett (felvételeket?) anyagot összehozni és megküldeni az EU összes tagállama vezetőjének.
Mert ez a helyzet tovább tarthatatlan. Néhány cégéres alak Magyarországot a középkori feudalizmus szintjére készül visszalökni, a hűbéri lánc már felállt….ha nem figyelünk, jönnek a hajdúk és mi a falu utcájának közepére hajtva, levett sapkával nézhetjük, hogy egyszerre viszik a 9-ed, 10-et, 11-et, füstadót, járomadót, és még bármit amire éppen az "uralkodó" törvényt bocsát ki.
Üdvözlettel: Márta a "szindikalista hajlamú" (név, elérhetőség a szerkesztőnél)

Tisztelt Márta!

Én másként látom a megoldást.
Összefogásra nincs hajlam, nehézkes, kapacitásom sincs.
Ilyenkor a fronton egy helyen kell áttörni és azt szélesíteni:

1. EU Parlament iktatott beadványom, parlamenti vizsgálat.
2. EU Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásom megindult, arra koncentrálok.
3. EU Bíróságon kártérítési perindítás tagállam, bizottság, központi bank ellen (2. után)
4. Hazai bíróságokon nyomás alatt tartani az ügyet, parciális megoldások összeadódnak.
5. Szindikalista mozgalom az év végi elégedetlenséggel bonthat zászlót, mert:
a) Árfolyamrés (július) egy zsák kidobása a léghajóból (per- és vh. felfüggesztés max dec31-ig).
b) Kamatemelés (július) jóváírását úgy adják, hogy állam elleni perekben bankok visszavehetik.
c) Árfolyam-különbözet (december) megosztása és piaci árfolyamon forintosítás, a botrány.
d) És ekkor kulminálódni fog a kétéves ígérgetés csődje
Deviza mentőcsomag: őszi önkormányzati választási fájdalomcsillapító, ennyi, nem több. Kormány kommentátorok: elterelés, elterelés, értelmeznek majd meg szakadnak.
Neheze még ezután fog jönni. 

Üdvözli: dr. Kriston István ügyvéd

Szólj hozzá

Hozzászólás